Lamberg-kastély (Mór)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lamberg-kastély
Mór - Palace.jpg
Ország  Magyarország
Épült 1763 - 1766
Építész Fellner Jakab
Stílus barokk
Család Lamberg család

Jelenlegi funkció Lamberg-kastély Kulturális Központ
Elhelyezkedése
Lamberg-kastély (Magyarország)
Lamberg-kastély
Lamberg-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 20″, k. h. 18° 12′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 20″, k. h. 18° 12′ 38″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamberg-kastély témájú médiaállományokat.

A Lamberg-kastély egy, a Fejér megyei Móron található kastély, mely Fellner Jakab tervei alapján épült 1773 és 1776 között.

A törökök kiűzése után a volt Móri járást egy Hochburg nevű udvari szállító vásárolta meg, akinek az egyik lányát egy Lamberg nevű gróf, Lamberg Ferenc Antal vette feleségül. A németországi eredetű gróf Lamberg család tagjai közül 1764-ben Lamberg Ferenc Antalt, 1791-ben pedig Lamberg Fülöp Józsefet honosították Magyarországon. A fent említett gróf elhatározta, hogy kastélyt épít Fellner Jakab, aki megtervezte és felépítette a barokk stílusú kastélyt 1762 - 1766-ig. 1763-ban a földrengés - a Láncos-kastélyhoz hasonlóan - olyannyira megrongálta a készülő rezidenciát, hogy a grófnak egy ideig szüneteltetnie kellett az építkezést. Majd miután elkészült, nyári rezidenciának használták ezt a kastélyt. 1810-ben ismét földrengés rázta meg az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte.

Az 1848-as forradalom eseményeihez kapcsolódik a móri kastély tulajdonosának, gróf Lamberg Ferenc Fülöp altábornagynak a halála, akit az uralkodó szeptember 25-én királyi biztosnak és katonai főparancsnoknak nevezett ki a forradalom leverésére. Lamberg azonban - naplójának tanúsága szerint - közvetíteni próbált az uralkodóház és a magyar nemzet között, szándékát azonban a forradalmi tömeg félreértette, és szeptember 28-án a pesti hajóhídon felkoncolta. (A köztudatban Lambergről sokáig az az egyoldalú kép élt, amelyet Petőfi Sándor az Akasszátok fel a királyokat című versében kialakított.)

Amikor a szovjetek megérkeztek a kastélyba és a grófot megmotozták és a zsebében egy pisztolyt találtak, ez elég ok volt arra, hogy őt és feleségét félreállítsák, majd később agyonlőjék. A szovjet katonák értékeket, kincseket keresve feldúlták a kastélyt. Eközben a levéltárat és a könyvtárt teljesen megsemmisítették.

A belső falakat egykor színpompás falfestések díszítették. A feltárt töredékek szerint kvalitásos rokokó festő készítette őket. 1945 után könyvtárat helyeztek el benne, majd egy állandó szőlészeti és borászati kiállítást. Az emeleti díszterem és a mellette lévő női szalon falain ma is láthatóak a falfestmények maradványai. Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy 19. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni.

A kastély ma a Lamberg-kastély Kulturális Központnak ad otthont. Az emeleten működik a könyvtár, a földszinti tereken szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat. A kastélyban megtekinthetőek a Móri Emléktár és Művészeti kiállítás állandó tárlatai. Ennek része a Magyarország első polgári származású miniszterelnökének tiszteletére létrehozott Wekerle Sándor emlékszoba. 1993 óta látható a Helytörténeti és német nemzetiségi gyűjtemény. A "sváb szoba", az ide telepített német lakosság életébe enged bepillantani, megtekinthetők az 1900-as évek elejéről származó bútoraik, használati tárgyaik, népviseletük. Mellette található a 2011 júniusában megnyílt Vasarely-szoba, amelyben 31 Vasarely szerigráfiát tekinthetnek meg az érdeklődők. A kastély pincéjében az „Ezerjó Pince-Galéria”, a Móri Borvidéket bemutató kiállítás látható.

A kastélypark[szerkesztés]

A kastély parkját 1803-ban két kapucinus szerzetes mester, Frater Guido és Frater Sugerius átalakította. A szivattyús kútház kastély felőli oldalán kis grottát (mesterséges sziklabarlangot) alakítottak ki cseppkőből. A park forrásának vizét vezették bele a grotta vízesésben mely utána kis tavacskába ömlött. Ennek helyén ma ivókút található, mely Nagy Benedek és Korompai Péter szobrászművész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították át. A kertet 1990-től a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. A kastélyparkot szobrok díszítik, itt található a Zenepavilon, amelyben nyaranta zenei esteket, koncerteket, szabadtéri előadásokat sőt esküvőket is szerveznek. Mellette található az ország legnagyobb példányú francia juharfája. A gyerekek kedvence a halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.

További képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]