Ugrás a tartalomhoz

Lambda-barion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Adam78 (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. július 6., 12:18-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (kötőjeles: https://mta.hu/data/11_Osztaly/Info/Fizikai%20helyesirasi%20szotar%202018.pdf)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Néhány barion és mezon felépítése

A részecskefizikában a lambda-barion (vagy Λ-barion) egy, a hadronok családjába tartozó elemi részecske, melynek töltése +1 vagy semleges lehet.

Felfedezése

[szerkesztés]

1947-ben kozmikus sugarak tanulmányozásakor atommag-proton szóródásakor egy olyan részecskét fedeztek fel, amelynek felezési ideje a várt 10-23 s helyett sokkal hosszabb volt, mintegy 10-10 s. A részecskét lambda részecskének nevezték el (), a kezdetekben azonban sokáig csak 'különös partikulumként' tartották számon - utalva a jelenség sajátos mivoltára - később ez a megnevezés megmaradt és ma is különös kvarknak nevezik azt a kvark típust, amely a lambda-részecskét is felépíti.

Fizikai tulajdonságai

[szerkesztés]

A lambda részecske tehát a protonhoz és a neutronhoz hasonlóan egy barion, és egy uds kvark tripletből áll. A lambda-barion s alatt egy 939 tömegű protonra és egy 140 tömegű mezonra bomlik.

A rövidebb életidőt a kísérletek során azért feltételezték, mert a lambda-barion – mint az erős kölcsönhatásban részt vevő részecske – életideje igen rövid. A létrejövő nagyságrendekkel hosszabb felezési idő egy teljesen új szemléletet adott az energiamegmaradási törvény tekintetében is.

Források

[szerkesztés]
  • R. Nave. "The Lambda Baryon". Hyperphysics. Hozzáférés: 2017. május 3.