Lakos Alfréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lakos Alfréd
SzületettLőwy Alfréd
1870. október 20.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt1961. április 15. (90 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1C-10-19)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakos Alfréd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lakos Alfréd (eredeti neve: Lőwy Alfréd) (Székesfehérvár, 1870. október 20.Budapest, 1961. április 15.)[3] magyar festő és grafikus. A magyar "Kaufmann" (Kaufmann Izidor).

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Lőwy Adolf és Hoffmann Netti voltak. Édesapja megözvegyült, ismét megnősült, így a két házasságból 12 gyermeke született. Greguss János, Aggházy Gyula, Székely Bertalan és Lotz Károly tanította Budapesten a Mintarajziskolában. Ezt követően a Magyar Szalon, az Ország-Világ és a Borsszem Jankó illusztrátora lett. Hollósy Simon tanította Münchenben. Eleinte illusztrációval foglalkozott, majd zsidó tárgyú festményeket és csendéleteket készített.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (1C-10-19.).

Lakos Alfréd festő és grafikus sírja Budapesten. Kozma utcai zsidó temető: 1C-10-19.

Magánélete[szerkesztés]

1902-ben Újpesten házasságot kötött Rotter Mária-val.

Festményei[szerkesztés]

  • Gyászoló zsidók
  • Csendélet hegedűvel
  • Dinnyés csendélet
  • Gondokba merülve
  • Könyvcsendélet
  • Imasálban
  • Keleti bölcs
  • Szakállas férfi
  • Tájkép
  • Rabbi
  • Kossuth halálhíre (1894)
  • Olvasó rabbi (1911)
  • Zöld szobában (1912)
  • Vanitas (1924)
  • Csendélet könyvekkel (1929)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Dr. Szabó Ákos András: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Heilauf Zsuzsanna: A Müncheni Képzőművészeti Akadémia magyarországi hallgatói a kezdetektől 1919-ig. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 1997.
  • Humorlexikon (szerkesztette: Kaposy Miklós) Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Újpesti életrajzi lexikon. Összeállította: Kadlecovits Géza. Budapest, Újpesti Városvédő Egyesület, 1998.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20 - december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.