Lakás-takarékpénztár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lakás-takarékpénztár (rövidítve: LTP) olyan szakosított hitelintézet, mely kizárólagosan lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik.

A lakás előtakarékosság egy államilag támogatott lakásfinanszírozási lehetőség. Az állam a megtakarítás után támogatást nyújt. A lakás-takarékpénztár a megtakarítási idő lejártával kedvező hitellehetőséget biztosít. Minden magyar állampolgár igénybe veheti, családi állapottól és jövedelemtől függetlenül.[1]

Jogszabályi háttér[szerkesztés]

A LTP-ak működését Magyarországon az 1997. január 1-jén hatályba lépett 1996. évi CXIII. törvény (törvény a lakás-takarékpénztárakról), a 215/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról) és a 47/1997. (III. 12.) Kormányrendelet (kormányrendelet a lakástakarék-pénztár általános szerződési feltételeiről) szabályozza. Előírja az állami támogatás mértékét, a betéti kamatot, a lakáskölcsön kamatát, a kiutalási időszak hosszát, a betétkezelésre vonatkozó befektetési politikát.

A LTP-ak csak lakossági ügyfeleknek, illetve lakásszövetkezeteknek és társasházaknak nyújthatnak lakáscélú hiteleket.

Működése külföldön[szerkesztés]

Németországban és Ausztriában a különböző lakáscélú előtakarékossági rendszerek már az 1900-as illetve az 1920-as években elindultak. A lakosságra vetítve a LTP piac közel 70%-ban telített, ezen megtakarítóknak van folyamatosan valamilyen lakás-előtakarékossági szerződése.

Működése Magyarországon[szerkesztés]

2005-ös adatok szerint a magyar lakás-takarékpénztárak kb. 1 000 000 szerződést kezelnek.

A magyar ltp rendszer zárt, csak a megtakarítást vállalók kaphatnak lakáshitelt egy LTP-tól.

A magyar piacon három szereplő osztozik, a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. (Fundamenta), az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. (OTP), illetve az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt. (Erste). A rendszer 1997-es indításakor még további két szereplő is részt vett a betétek gyűjtésében, az Otthon lakástakarék-pénztár Részvénytársaság (Otthon), és a Lakáskassza-Wüstenrot Részvénytársaság (Lakáskassza). A piac koncentrálódása során előbb a Lakáskassza felvásárolta az Otthont, majd a Lakáskassza beleolvadt a Fundamentába. Az Erste 2011-ben lépett a piacra, 2014. január 1-jétől pedig az Aegon Magyarország Lakástakarékpénztár Zrt. (Aegon) is jelen van a piacon.

Egyedi jellemzők[szerkesztés]

  • a lakás-előtakarékossági szerződésekre nem kell kamatadót fizetni
  • a ltp a betétre fix, jogszabályban előírt 1%-3% éves betéti kamatot biztosít
  • hitelkamat 3,9%- illetve 6%(módozattól függöen) ami állandó és fix
  • a megtakarítást rugalmasan lehet változtatni, mind összeg mind futamidö tekintében
  • az éves megtakarítás után a magyar állam 30%-os állami támogatást biztosít, legfeljebb 10 évig, legfeljebb havi 20 000 forint-os megtakarításig (maximum 72 000 forint támogatás/év/szerződés)
  • a LTP pénztártól a szerződés lejárta után az összegyűlt betét nagyságával megegyező lakáscélú hitel igényelhető, mely az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek számítható fel
  • az állami támogatás alanyi jogon járó juttatás, ezért keresettel nem rendelkező, szerződéssel rendelkező is kaphatja (például egy családnál az apa, az anya nevén is van egy szerződés, és kötnek egyet a kiskorú gyermekük nevén is; így havi 60 000 forintot tesznek félre, míg az állami támogatás összege 3*(20 000 ft*12 hónap 30%-a))
  • az állami támogatásra magyar állampolgárok, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló személyek, bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személyek jogosultak (van adószámuk)
  • 2009. július 1. után kötött szerződésekre csak lakáscélra használható fel a 30%-os állami támogatás.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. Lakás-takarékpénztár. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)