Laerdal-alagút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laerdal-alagút
Teljes hosszúság24 509 m
Keresztezett akadály Filefjell
Átadás ideje 2000. november 27.
Üzemeltető Norwegian Public Roads Administration
Laerdal-alagút (Norvégia)
Laerdal-alagút
Laerdal-alagút
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 58′ 19″, k. h. 7° 22′ 06″Koordináták: é. sz. 60° 58′ 19″, k. h. 7° 22′ 06″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Laerdal-alagút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Lærdal-alagút (norvég nyelven: Lærdalstunnelen) egy 24,51 kilométer hosszúságú közúti alagút, amely összeköti Lærdal települést és Aurlandot Sogn og Fjordane megyében Norvégiában. Az alagút Bergentől megközelítőleg 175-200 kilométernyire, északkeletre található. Ez a világ leghosszabb közúti alagútja, amely a Gotthárd-alagutat előzi meg. Az alagútban fut az E16-os út két sávja és egyben ez a Bergen és Oslo közti főútvonal egyik olyan szakasza, ahol nem kanyargós hegyi utakon át vezet az út.

1975-ben a norvég parlament határozott arról, hogy létesíteni kell egy útvonalat Bergen és Oslo közt, amely keresztülvág a Filefjell hegyvidéken. A Laerdal és Aurland közt közúti alagút építéséről 1992-ben hoztak határozatot. Az építkezés 1995-ben kezdődött és 2000-ben nyitották meg a forgalom előtt. Az alagút építési költségei 1082 millió norvég koronába kerültek. Ez átszámítva (1NOK=37,73 HUF, 2012.10.) 40 823,86 millió forintos összeget jelent.[1] Annak ellenére, hogy Norvégiában számos alagútnál a költségeket útdíjak kirovásával teremtették elő, ezt nem alkalmazták ebben az esetben.[2][3]

Tervek[szerkesztés]

Az alagút megépítéséhez 2,5 millió köbméternyi sziklát kellett eltávolítani az építkezés során. Az alagút az Aurland megyében lévő Aurlandsvangen településtől keletre indul és 5,5 kilométerrel délebbre ér véget a Lærdal közelében lévő Lærdalsøyritől. Mivel a sofőröket mentálisan igencsak megterhelné egy ilyen hosszúságú alagúton való áthaladás, ezért a tervezés során erre is gondoltak, ezért négy részre osztották az alagút hosszát négy pihenőhely kialakításával. amikor az alagútban fehér fény világít, akkor a pihenőhelyek kék és sárga fényekkel vannak megvilágítva, mely olyan hatást kelt, mintha napfény sütne ezeken a helyeken. Ezeken a pihenőhelyeken a sofőrök megállhatnak, pihenhetnek és felfrissülhetnek egy kicsit, mielőtt újra folytatnák az útjukat.

Biztonság[szerkesztés]

Az alagútban nem alakítottak ki vészkijáratokat. Tűz, vagy baleset esetén számos biztonsági rendszabály lép életbe. "SOS" feliratú vészhívó telefonok lettek kihelyezve 250 méterenként, melyeken keresztül elérhetőek a tűzoltóság, rendőrség és a mentők központjai. Tűzoltókészülékek találhatóak minden 125. méteren. Bármely esetben, amikor valaki használja az alagútban a biztonsági telefonok egyikét, akkor az alagútban a snu og kjør ut, azaz Stop és Fordulj meg! feliratok jelennek meg a kijelzőkön. Tizenöt olyan fordulóhelyet alakítottak ki, ahol kisebb teherautókkal, illetve buszokkal meg lehet fordulni. Az alagútba behajtó gépjárművekről fényképeket készítenek, melyek továbbításra kerülnek a Bergenben és Lærdalban található központokba. Az alagútban speciális kábeles megoldás segítségével tették lehetővé a mobiltelefonok használatát.[3][4]

Levegőminőség[szerkesztés]

A levegő nagyfokú tisztaságát kétféleképpen biztosítják: ventilálás és öntisztulás segítségével. Nagy teljesítményű ventilátorok gondoskodnak arról, hogy a szennyezett, füsttel teli levegőt kijuttassák a szellőzőnyílásokon keresztül a külvilágba. A Lærdal-alagút a világon az első olyan alagút, melynek levegőjét egy légtisztító erőmű segítségével tisztítják meg. A művelet során az alagútból származó szennyezett levegőből kivonják a nitrogén-dioxidot. Két nagy ventilátor vezeti ki a szennyezett levegőt, amelyeken elektrosztatikus szűrőket helyeztek el, melyek megtisztítják a szabadba távozó levegőt a portól és a koromtól.

Galéria[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lærdal Tunnel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. MNB árfolyamok. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  2. Norway opens world's longest road tunnel. CNN, 2000. November. [2013. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  3. a b Lærdal Tunnel. Engineering.com. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  4. Brekke, Arne: The world's longest road tunnel: Laerdal - Aurland. Bergen Guide. [2020. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)