Ladomér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ladomér (Ladomirov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Miroslav Kacarabčin
Irányítószám 067 71
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség267 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság308 m
Terület15,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladomér (Szlovákia)
Ladomér
Ladomér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″
Ladomér weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladomér (szlovákul: Ladomirov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától 19 km-re délkeletre, a Luh-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1567-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LADOMÉR. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Vladár Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. ny. Kolonicza, n. k. Mihajlóhoz is 1/2 órányira. Hegyes, kavitsos, sovány agyagos földgye két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ladomér, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 8 r., 430 g. kath., 14 zsidó lak. Görög paroch. templom. 692 hold szántóföld. Erdő. F. u. Vladár.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ladomér, ruthén kisközség 83 házzal és 450 lakossal, kik mindannyian görög katholikusok. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-től a Vladár család volt a földesura, míg most gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma a mult század elején épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 471, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 376 lakosából 321 szlovák és 45 ruszin volt.

2011-ben 313 lakosából 206 szlovák és 61 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu görögkatolikus fatemplomáról nevezetes.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész.
  • 1864-ben itt született Hodinka Antal történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója.
  • Ez Ladomérszky Torda híres költő és építészmérnök őshazája.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]