Lükón (filozófus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lükón
Lyco Nuremberg Chronicle.jpg
Született i. e. 299
Elhunyt i. e. 225 (74 évesen)
Foglalkozása filozófus
Tisztség scholarch of the Peripatetic school

Lükón (Kr. e. 3. század) görög filozófus.

A peripatetikus filozófia követője, a troaszi Asztüanax fia, Sztratón tanítványa volt. Már harmincéves korában, Kr. e. 270 körül átvette Sztratón iskolájának vezetését, amelynek ezután mintegy 44 éven át a vezetője volt. Halálát Kr. e. 236 és Kr. e. 234 közé lehet helyezni. Nagyvilági életet folytatott. Tivornyák, lakomák közt valóságos fényűzéssé tette a peripatetikus bölcsészettel való foglalkozást. Nagy kegyben állt Antigonosz, Attalosz és Eumenész udvarában. Kiváló szónoki képessége volt; rábeszélő tehetségét inkább nyilvános előadásaiban mint irataiban érvényesítette. Irodalmi hagyatéka csekély: egy töredékét Héródianosz őrizte meg. Legérdekesebb fennmaradt irata egy rövid értekezés az ittasságról, ennek latin fordítása található Rutilius Lupusnál. Érdekes gondolatait idézi Cicero, mely szerint a bánatot a sors apró kellemetlenségei idézik elő, és nem a lelki bajok.

Források[szerkesztés]