Jánosrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lúčky (okres Žiar nad Hronom) szócikkből átirányítva)
Jánosrét (Lúčky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1428
PolgármesterFrantišek Zajak
Irányítószám967 01
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség192 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság552 m
Terület8,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 48″, k. h. 18° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 48″, k. h. 18° 53′ 39″
Jánosrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosrét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosrét (1890-ig Lucska, szlovákul: Lúčky (vagy Lúčkach pri Kremnici), németül: Honneshau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbányától 2 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1429-ben „Hannushaw" alakban említik először akkor, amikor Körmöcbánya városa megvásárolta a bányakamarától a települést. Később ismét a bányakamaráé lett. 1450-ben a becslések szerint mintegy 600-an lakták. 1601-ben 27 háza volt. 1828-ban 74 házában 796 lakos élt, akik bányászattal, mezőgazdasággal, csipkeveréssel foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Lucska (Háneshey), német falu, Bars vármegyében, Körmöcz mellett: 587 kath., 151 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sovány, köves határ. F. u. kamara."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Bars vármegye monográfiája szerint: „Jánosrét, ugyancsak a körmöczbányai hegyek között fekvő német kisközség, 983 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Hajdan irtványos község, melyet állítólag első német telepítvényese után Honnes-Haj-nak neveztek, azonban ugyanakkor már Lucska tót nevével is találkozunk. Zsigmond király e községet 1429-ben Körmöczbánya városnak adja zálogba és ekkor már németek is laknak itt, a mi azt bizonyítja, hogy nem tisztán német telep volt. Dűlő elnevezései: mint Galgensberg, Freiung, Sanct Johannisschacht, szintén nagyon régiek, ép úgy fémbányászata is. Határában 1601-ben a körmöcziek és a német katonaság között harcz volt. Kath. temploma Ipolyi szerint XV. századbeli és gótikus részletekkel bír. Érdekes a körmöczi Mayer János codexe 1478-ból, melyet itt őriznek. Az 1544-iki canonica visitatio is már mint régi templomot említi. A mult század elején a kincstár volt a birtokosa. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, a korábbi lakosságnak csak 5%-a maradt meg. Később a helyükre szlovákokat költöztettek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1099-en, túlnyomórészt német anyanyelvűek lakták.

2001-ben 207 lakosából 197 szlovák volt.

2011-ben 219 lakosából 199 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1487-ben épült késő gótikus stílusban. Később barokk stílusban átépítették, ekkor Szent Miklósnak szentelték. Innen került elő a felső-magyarországi késő gótikus szárnyasoltár-művészet két jelentős példánya, a Jánosréti mester festette Szent Miklós-főoltár és a Dorottya-oltár (mindkettő Magyar Nemzeti Galéria).
  • Eredetileg a település templomában volt az oltárkép, amelyet az 1400-as évek második felében alkotott a Jánosréti mesternek nevezett festő és ma Budapesten látható. [2]
  • Plébániája 1810-ben létesült klasszicista stílusban.
  • Evangélikus temploma 1823-ban épült, klasszicista stílusú.
  • Utikápolnája a 19. század végén készült neogótikus stílusban, barokk Pietával.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jánosrét&oldid=26897180”