Lódarázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Lódarázs
Vespa crabro germana 05.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyú-darázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Darazsak (Vespidae)
Alcsalád: Vespinae
Nem: Vespa
Faj: V. crabro
Tudományos név
Vespa crabro
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Lódarázs témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lódarázs témájú médiaállományokat és Lódarázs témájú kategóriát.

Lódarázspete
Sejtjéből frissen kikelt lódarázs

A lódarázs (Vespa crabro) (nevezik európai lódarázsnak is) a darazsak (Vespidae) családjának legnagyobb méretű európai képviselője. Tekintélyes méretei, zajos röpte és fájdalmas, komoly duzzanatot okozó szúrása miatt sokan tartanak ettől a rovartól. Mivel más ízeltlábúakkal táplálkozik, komoly károkat tud okozni a méhészetek állományában.

Alapvetően eurázsiai elterjedésű, de Észak-Amerikába is betelepítették. Jellegzetes darázsmintázatot visel. Társas életű rovar, melynek kolóniái tavasztól késő őszig aktívak. A közös munkával felépült darázsfészkek télire kiürülnek, a dolgozók, a herék elpusztulnak és csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapíthassanak.

Fullánkját az emlősök bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. Szúrása fájdalmas, allergiás reakció esetén, kezelés nélkül akár halált is okozhat. A lerombolt fészket, a megmaradt kolónia többnyire az eredeti helyen megpróbálja újjáépíteni, ezért eltávolítását csak szakértők végezzék. Az emberek közelségéhez is jól alkalmazkodott, ezért fennmaradása biztosított a Természetvédelmi Világszövetség nem listázza veszélyeztetett fajként, Magyarországon nem élvez törvényes oltalmat.

Előfordulása[forrásszöveg szerkesztése]

Mérsékelt égövi faj, alapvetően eurázsiai elterjedésű. A Brit-szigetektől Japánig lehet találkozni vele, de Észak-Amerikába is betelepítették.[1] Az első feljegyzés itteni felbukkanásáról az 1840-es évekből származik, (Saussure) azóta az Egyesült Államok és Kanada területén jócskán a kontinens belsejéig elterjedt. 2010-ben Guatemalában is megtalálták; ez volt az első dokumentált előfordulás.[2] Alapvetően erdei faj, bár az ember terjeszkedésével párhuzamosan annak közelében is megmarad.[1]

Alfajai[forrásszöveg szerkesztése]

A következő alfajok ismertek:[3][4]

Megjelenése[forrásszöveg szerkesztése]

Testtömege 477,5 ±60 mg.[5] A lódarázskirálynő akár 35 milliméteres hosszt is elérhet, a herék és a dolgozók (ivartalan nőstények) jóval kisebbek (maximum 25 milliméteresek). A nőstények potroha hat, a hímeké hét szegmensből áll. A nőstények csápja 12, a hímeké 13 ízre tagolódik.[1]

A faj minden példányának jellegzetes darázsmintázata van: potrohuk sárga (a legtöbb rokon fajénál sötétebb), a tor felé közeledve fekete mintázattal; a tor, valamint a belőle kinövő ízelt lábak barna és fekete színűek, míg a fej sárgás sötét mintázattal[6] és barna összetett szemekkel. A fejtetőn ezeken kívül még három pontszem helyezkedik el, amik csak a fény irányának érzékelésére szolgálnak.[7] A potroh végében levő üreges fullánk hegyes, egyenes, visszahúzható. A királynőknek tojócsövük is van. A dolgozók fullánkosak, a hímek nem tudnak szúrni.[1]

Összetéveszthetősége[forrásszöveg szerkesztése]

A szögletesfejű darázs (Dolichovespula media) királynője összetéveszthető a lódarázs dolgozójával.[8] A Dél-Európában élő keleti lódarázs (Vespa orientalis) első pillantásra kevéssé különbözik a lódarázstól, mind méretében, mind színében.[9]

Színezete és potrohmintázata miatt összetéveszthető az ázsiai óriásdarázzsal (Vespa Mandarinia) is, habár kisebb annál.[9] Vannak más rovarok, amelyek hasonlóvá váltak a lódarázshoz. Ilyenek a szitkárfélék egyes fajai, a buzogányos levéldarazsak (Cimbicidae) és a Volucella zonaria.[8]

Szúrása[forrásszöveg szerkesztése]

Szúrása esetén a darázs fullánkját nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. A hímek nem tudnak szúrni.[1] A potroh a torhoz rendkívül mozgékonyan ízesül, így a darázs minden irányban hatásosan használhatja fájdalmas fegyverét. Van egy német mondás, hogy hét lódarázsszúrás egy lovat, három egy embert le tud teríteni, ez azonban nem állja meg a helyét. Egy ember megöléséhez 500-1000 szúrás kellene, ennyit azonban viszonylag ritkán ad le.[10] Szúrása önmagában csupán fájdalmas, azonban allergiás reakció esetén akár halált is okozhat.[11] Ha a szúrás arcon, nyakon, esetleg a szájüregben ér valakit, az itt keletkező duzzanat allergiás reakció nélkül is okozhat fulladást, ezért ilyen esetben mindig orvoshoz kell fordulni.[12]

A fészek 2-3 méteres körzetében indokolatlanul vagy minimális ingerlésre is támad; távolabb azonban már szelídebb. Csak legfeljebb a fészek lakóinak tizede szúr. Mérge gyengébb, mint a háziméhé.[1] Szúrása nagyon fájdalmas és helyén apró, körülírt duzzanat jelentkezik. A sérült bőrfelületen bőrpír, esetleg csalánkiütés jelenik meg, viszkető érzés kíséri. Tünetek lehetnek még: szív- és légzési panaszok, fojtogató légszomj, átmeneti légzéskimaradás, emésztési panaszok, hányinger, émelygés, gyakori széklet, görcsös hasi fájdalom, idegrendszer és izomrendszer zavarai, lokális fájdalom a sérült területen, zsibbadás.[13] A tünetek enyhítésére a leghatásosabb az antihisztamin bevitele a szervezetbe. Fejlett rágóival egyébként csípni is tud, de ezt inkább harapásnak lehet tekinteni és ez segíti a táplálékszerzésben.[14]

Életciklusa[forrásszöveg szerkesztése]

Lódarázsfészek. A jellegzetes csíkos mintázat annak köszönhető, hogy a papír eltérő faanyagokból készül

Az új fészek[forrásszöveg szerkesztése]

A kifejlett lódarazsak telente elpusztulnak, csak a jövendő királynők telelnek át. Az őszi születésű nőstények májusban aktivizálódnak addigi rejtekhelyükön, és első dolguk, hogy megfelelő helyet találjanak fészküknek.[15] A hatszög alakú sejtekből álló fészek a szabad természetben faodúkba készül,[16] és az előző évben megtermékenyített nőstény[15] mindegyikbe rak egy petét. Ezekből 1-2 milliméteres, fehér lárvák kelnek ki, amiket anyjuk táplál 21-24 napon keresztül. (A lárvák, ha éhesek, percegő hangot képesek hallatni.) Miután négyszer-ötször vedlettek, a lárvák fehér fonalat bocsátanak ki, mellyel beszövik a sejtjeik bejáratát, és az elzárt üregben bebábozódnak.

Anyaggyűjtés egy platánról a fészekhez

A kikelt imágók – mind dolgozók – kirágják magukat a sejtből, de 2-3 napig nem mozdulnak onnan. Ezalatt rezgésükkel melegítik a többi sejtet, gyorsítva a bennük lévő testvéreik kikelését. Amikor kirepülnek, részben a lárvák táplálásában, részben a fészek építésében vesznek részt. A sejteket összefogó lép köré hamarosan bura szövődik, immár zömmel a dolgozók munkájának köszönhetően. A királynő, amint elegendő dolgozó kelt ki, mind kevesebbszer repül ki: feladata ezentúl a peterakás és jelen ismereteink szerint a kolónia irányítása.[17]

A fészekhez a papírt növényi anyagok megrágásával készítik elő, amit megformáznak, és a fészekhez ragasztanak. A darazsak szeretik, ha a fészek sötétben van; a héjat azért építik, hogy ezt biztosítsák. A fészekben van egy középső tartógerinc. Egyetlen bejárata alul nyílik. A nyál nemcsak ragasztóanyagként szolgál, hanem nedvszívóvá is teszi a papírt. A fészek végső megjelenését befolyásolja a helyszín, az elérhető nyersanyagok, és a rágás alapossága. A falba beépülnek ásványi anyagok is, mint vas, titán, és cirkónium. Észak-Törökországban talált fészkekben nyomokban szilícium, kalcium, kálium, és vas volt található, de nem tartalmazott alumíniumot, nátriumot vagy magnéziumot. Ez arra utal, hogy a lódarazsak talajt is használtak a fészek építéséhez. Ugyanezekben a fészkekben a rostanyag aránya 23%, a nyálé 77%. Ezzel az aránnyal a nedvszívó képesség 100% volt.[18]

Működő gépezet[forrásszöveg szerkesztése]

A nyár folyamán a kolónia folyamatosan növekszik. Új cellák épülnek, de a királynő a régiekbe is új petéket rak, miközben a dolgozók ellátják őt és újonnan kikelő „testvéreiket”, illetve összerágott és nyállal kevert faanyagból készült papírból építik és közvetlen közelében vehemensen védelmezik a fészket.[17] Táplálékot keresve akár éjszaka is repülhetnek megfelelő időjárás esetén.[19] A lódarazsak kolóniáinak precízen működő életét a genetikai kódok mellett nagy valószínűséggel vegyi kommunikáció irányítja. Más darázsfajoktól eltérően a királynő hormonjai nem nyomják el a dolgozók petefészek-működését.[18] Ha a bővülő fészek kitölti a rendelkezésére álló helyet, a dolgozók kirepülnek, és ha megfelelő helyre bukkannak, a királynővel együtt átrepülnek oda, és a régi fenntartása mellett megkezdik az új építését.[1] A régi fészek ilyenkor rendszerint elnéptelenedik egy idő után, mivel nem kerülnek újabb peték a sejtekbe. Ha az emberek lerombolják a fészket, akkor a darazsak többnyire az eredeti helyen próbálják meg újjáépíteni. Ezért a kolónia eltávolítása érdekében nem lerombolni kell a fészket, hanem áthelyezni; erre vagy a darazsak kiirtására csak szakértők vállalkozhatnak.

Élelemszerzés[forrásszöveg szerkesztése]

A lódarazsak szénhidrát-szükségletüket olykor növényi nedvekből elégítik ki
Háziméhet evő lódarázs

A lódarazsak ragadozók, mérges fullánkjaik csípésének más ízeltlábúak esnek áldozatul. A zsákmány 90%-át legyek, és más, az ember számára bosszantó vagy káros rovarok teszik ki.[20] Még viaszmolyból (kis viaszmoly (Achroia grisella), nagy viaszmoly (Galleria melonella)) is többet fog, mint méhből,[21] ezért egyes német méhészek fészkelőhelyet készítenek elő számára.[22]

Ezeket a vadászok mandibulájukkal széttépik, és csak a legtáplálóbb, izmokban gazdag testtájukat, a tort viszik vissza a fészekbe.[1][16] Csak a kisebb zsákmányt rágják át egészében.[20] Rossz időjárás esetén azonban a lárvák ellátottból ellátóvá válnak: cukros váladékkal képesek táplálni rokonaikat (trophallaxis), azaz részben táplálékraktárként funkcionálnak, mint a méhek esetében a méz.[23] Az aktív, épp ezért nagy mennyiségű szénhidrátot igénylő dolgozók sokszor növényi nedveket, gyümölcsök levét fogyasztják.[1] Felderítőútjaik során akár 3 kilométerre is eltávolodhatnak fészküktől.[24] A bejáraton át ürítenek a darazsak, ami károkat okozhat a talapzatban, mivel egy jól fejlett nép naponta fél kilogramm rovart fogyaszt el.[25]

Az év folyamán a táplálékkereső viselkedés megváltozik. Áprilisban a dolgozók aktívan keresik táplálékukat. Ezzel szemben ősszel már csak a könnyen elérhető zsákmány érdekli őket, így dögöt is esznek. Így például augusztusban már megjelennek a szabadban étkezők és a piknikezők mellett, és összefogdossák a legyeket és más darazsakat, amik csak a táplálkozással törődnek. A szemeteseknél is gyakori vendégek ilyenkor.[26] Egyes helyeken emiatt kártevőnek tekintik.[27]

A lódarázs az Argiope aurantia sárga csíkos kerti pók hálóját is kitakarítja. Mark S. Davis Georgiában megfigyelte, amint a darazsak berepülnek a pók hálójába, és ellopják annak zsákmányát. A pók nem védekezett a tolvajok ellen.[27] Hasonlóan rabolja ki a padlásdarázs (Polistes nimpha) fészkeit is.[28]

Hanyatlás[forrásszöveg szerkesztése]

Augusztus-szeptemberben a kolóniák elérik legnagyobb kiterjedésüket és népességi mutatójukat: akár 4-700 rovar is élhet itt,[29] a fészek pedig 50 centiméteres átmérőt[30] és 60 cm-es hosszt is elérhet.[29] A fészek átlagos száraztömege 80,87 g; a sejtek mélysége 4-5 mm, átmérőjük 8-9 mm.[18] Ezzel együtt ekkortájt jelenik meg a vég jele: az új, szaporodni képes generáció. A dolgozók mind kevésbé törődnek a királynővel,[1] ami egy idő után kirepül, és hamarosan elpusztul a félévnyi szakadatlan tojásrakástól.[17]

A fészek azonban nélküle is működik. A dolgozók ugyanis minden erejükkel az ivaros utódok felnevelésén dolgoznak – az addig be nem bábozódott lárvákra már pusztulás vár.[16] A herék és az eljövendő királynők kirepülésükig nem mozdulnak a fészekből, addig a dolgozók népes hada táplálja őket. Miután kirajzottak, hamarosan sor kerül a párzásra. A nőstények többször is párosodhatnak. A herék ezután gyorsan elpusztulnak, a királynők pedig igyekeznek száraz és nem túl hideg téli menedéket keresni például fakéreg alatt.[29] A rövid életű dolgozók utánpótlás híján legkésőbb novemberig kipusztulnak. A gondosan épített fészek sosem népesül újra. Az új lódarázs-generáció, mely már készen áll a minimálisra csökkentett anyagcseréjű királynőkben, a következő évben ismét az alapoktól kezdi felépíteni az új kolóniát.[1]

A dolgozók szaporodásának elnyomása[forrásszöveg szerkesztése]

A királynő hormonja nem nyomja el a dolgozók petefészkének működését. Ennek ellenére kevés, vagy semennyi utód sem származik tőlük. Ennek oka az, hogy a dolgozók kitakarítják egymás petéit, amelyekből párzás híján mind hímek fejlődnek. Egy laboratóriumi fészekben a peterakás sebessége átlagosan napi 2,31 pete volt, míg az építés ennél jelentősen lassabban haladt, napi 1,63 sejttel.[31]

A haplodiploid nemmeghatározás miatt a nőstények közelebbi rokonságban állnak nőtestvéreikkel, mint utódaikkal. Ez motiválja a dolgozók versengését egymás között. A peték eltávolításán kívül még diszkriminálják is azokat a dolgozókat, akiket petézésen kaptak. Ha csak a királynő petézik, akkor a kolónia egységes egészként gyarapodhat. Testvéreik utódaival közelebbi rokonok, mint saját testvéreikkel, de a versengés kiküszöbölése az egész család érdekét szolgálja. [32]

Vészjelzés[forrásszöveg szerkesztése]

A lódarázs vészjelzése abból áll, hogy a darázs izgatottan röpköd ki-be a fészekből, és közben folyamatosan zümmög, végül támad, és feromont is kibocsát. A kísérletek szerint a fő komponens a 2-metil-3-butén-2-ol, emellett más penténeket és pentánokat is tartalmaz.[33]

Albérlők[forrásszöveg szerkesztése]

A lódarázsholyva az összes életszakaszon végigkíséri a darazsakat. A darazsak hulladéka alatt lakik, és elfogyasztja a táplálékmaradványokat, az elpusztult darazsakat és a légylárvákat.[34]

Védettség[forrásszöveg szerkesztése]

A lódarázs nagy kiterjedésű élőhelyének nagy részén az ember által nem háborított erdőségekben él, de az emberek közelségéhez is jól alkalmazkodott, ezért fennmaradása biztosítottnak látszik. A Természetvédelmi Világszövetség nem listázza veszélyeztetett fajként, Magyarországon sem élvez törvényes oltalmat. Szúrásától való félelmükben az emberek sokszor lerombolták fészküket, ami a faj hanyatlásához vezetett. Egyes országokban ezért védelem alá helyezték. Németországban országos védelem alatt áll 1987. január elseje óta, illetve Ausztria egyes tartományaiban (Felső-Ausztria, Stájerország) a faj védettséget élvez.[7][35] Németországban a büntetés 50 000 euró.[36]

Az általuk elfogott rovarok nagy része az ember szempontjából kártékony, ami jót tesz egy átlagos kertnek. Azonban hajlamosak arra, hogy kiirtsák a háziméhek családjait, amivel a kisebb méhsűrűségű helyeken rontják a megporzás minőségét. A lódarazsak arra is hajlamosak, hogy körbehántsanak faágakat, amivel az ág pusztulását idézik elő.[37]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l Dieter Kosmeier: Hornets: Gentle Giants! - Bad press - what is true? (angol nyelven). vespa-crabro.com. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  2. Landolt, P. J., Sierra, J. M., Unruh, T. R., Zack, R. S. (2010.). „A new species of Vespula, and the first record of Vespa crabro L.(Hymenoptera: Vespidae) from Guatemala, Central America”. Zootaxa (2629), 61–68. o.  
  3. V. Dubatolov, J. Kojima, J. M. Carpenter, A. Lvovsky (2003.). „Subspecies of Vespa crabro in two different papers by Birula in 1925”. Entomological Science 6 (2003), 215–216. o. DOI:10.1046/j.1343-8786.2003.00037.x.  
  4. J.M. Carpenter, J. Kojima (1997.). „Checklist of the species in the subfamily Vespinae (Insecta: Hymenoptera: Vespidae)”. Natural History Bulletin of Ibaraki University 1 (1997), 51–92. o.  
  5. Kovac, H., Stabentheiner, A. (2012.). „Does size matter? – Thermoregulation of ‘heavyweight’ and ‘lightweight’ wasps (Vespa crabro and Vespula sp.)”. Biology Open 1, 848–856. o. DOI:10.1242/bio.20121156.  
  6. Eric Day: European Hornet 911-1422 (ENTO-123NP) (angol nyelven). Department of Entomology, Virginia Tech, 2015. március 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  7. ^ a b A lódarázs (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  8. ^ a b Dieter Kosmeier, Dr. Elmar Billig: Keine Angst vor Hornissen! (német nyelven). hornissenschutz.de, 2015. március 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  9. ^ a b Identifizierungshilfe und Informationsblatt (német nyelven) (pdf). sites.anses.fr. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  10. Dieter Kosmeier, Dr. Elmar Billig: Keine Angst vor Hornissen! - Schlechter Ruf - was ist dran? (német nyelven). hornissenschutz.de, 2015. március 8. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  11. Eric Day: Rovarcsípések (magyar nyelven). Földgáz vadásztársaság. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  12. Lódarázs (Vespa crabro), 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
  13. Darazsak csípése, lódarázs toxinjai okozta mérgezés. Dr.Diag online diagnosztika. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
  14. A lódarázs, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  15. ^ a b Farkas Miroszláv: Darazsak a méhesben (magyar nyelven). pcelinjak.com. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  16. ^ a b c Alfred Edmund Brehm. Darazsak (Vespidae), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2016. január 19. „Brehm2000” 
  17. ^ a b c Herzlich Willkommen bei Aktion-Wespenschutz (német nyelven). aktion-wespenschutz.de. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  18. ^ a b c Bagriaçik, N. (2011.). „Determination of some structural features of the nest paper of Vespa orientalis Linneaus [sic], 1771 and Vespa crabro Linneaus [sic], 1758 (Hymenoptera: Vespinae) in Turkey”. Archives of Biological Sciences 63 (2), 449–455. o. DOI:10.2298/ABS1102449B.  
  19. A lódarázs megismerése - darázsfészek. Darazsak.blog.hu, 2010. december 11. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
  20. ^ a b Thomas Rickinger: Hornissen und Beute (német nyelven). hornissenschutz.de, 2015. március 8. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  21. Euer Gesundheitsobmann Gnani: Milder Winter schadet Hummel & Co (német nyelven) (pdf). hornissenschutz.de, 2014. február 20. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  22. Német méhészek fóruma (német nyelven). imkerforum.de. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  23. Carsten Pusch: Keine Angst vor „schwarz-gelb“ - Weder bösartig noch gefährlich - unsere heimischen Wespen (német nyelven). schleswig-holstein.nabu.de. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  24. Dr. Klausz Zimmermann: Was tun mit einem Wespen- oder Hornissennest? (német nyelven) (pdf). inatura.at. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  25. Otto Hahn: Wespen, Hornissen (német nyelven). hahn-film.de. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  26. Hoffmann, W.R.E., Neumann, P., Schmolz, E. (2000.). „Technique for rearing the European hornet (Vespa crabro) through an entire colony life cycle in captivity”. Insectes Sociaux 47 (4), 351–353. o. DOI:10.1007/PL00001729.  
  27. ^ a b Davis, M. (2011.). „A Hornet (Vespa crabro) Steals Prey from a Spider (Argiope aurantia)”. Southeastern Naturalist 10 (1), 191–192. o. DOI:10.1656/058.010.0119.  
  28. f>Rusina, L. Yu., és E. S. Orlova. (2011.). „"The Relationship between Phenotypic Variability in Future Foundresses of Polistes Nimpha (Christ) (Hymenoptera, Vespidae, Polistinae) and Infestation of Their Larvae by the Mite Sphexicozela Connivens Mahunka (Acari, Astigmata, Winterschmidtiidae)."”. Entomological Review 91.6, 685-91.. o.  
  29. ^ a b c Nabu.info Hornissen (német nyelven) (pdf). nabu.de, 2010. november 12. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
  30. Stöckert Gábor: Az ország legmenőbb darázsfészkei (magyar nyelven). index.hu, 2012. november 20. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  31. Archer, M. E. (2010.). „The queen colony phase of vespine wasps (Hymenoptera, Vespidae)”. Insectes Sociaux (57), 133–145. o. DOI:10.1007/s00040-009-0063-8.  
  32. Foster, K.R., Gulliver, J., Ratnieks, F.L.W. (2002.). „Worker policing in the European hornet Vespa crabro”. Insectes Sociaux 49 (1), 41–44. o. DOI:10.1007/s00040-002-8277-z.  
  33. Veith, H.J. (1984.). „2-Methyl-3-butene-2-ol, a major component of the alarm pheromone of the Hornet Vespa crabro”. Naturwissenschaften 71 (6), 328–329. o. DOI:10.1007/BF00396622.  
  34. Hornissenkäfer - die Untermieter Velleius dilatatus Fabricius, 1787 (német nyelven). hornissenschutz.de. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  35. Dieter Kosmeier és Dr. Elmar Billig: Hornissen - in Deutschland besonders geschützte Tiere (német nyelven). hornissenschutz.de, 2015. március 8. (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.)
  36. Hornets are worthy of protection! (angol nyelven). vespa-crabro.de. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  37. List ENTfacts by Commodity (angol nyelven). University of Kantucky Entomology. (Hozzáférés: 2016. január 20.)

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • Rolf Witt: Wespen. 2., überarbeitete und erweiterte Auflage. Vademecum-Verlag, Oldenburg 2009, ISBN 978-3-9813284-0-0.
  • Rolf Witt: Wespen beobachten, bestimmen. Naturbuch / Weltbild, Augsburg 1998, ISBN 3-89440-243-1.
  • Heiko Bellmann: Bienen, Wespen, Ameisen. Hautflügler Mitteleuropas. Franckh-Kosmos, Stuttgart 1995, ISBN 3-440-06932-X.
  • Robert Ripberger, Claus-Peter Hutter, Berthold Faust: Schützt die Hornissen. Das Standardwerk zum Schutz der Hornissen und anderer Wespen in Deutschland, Österreich und der Schweiz. Weitbrecht, Stuttgart/ Wien 1992, ISBN 3-522-30450-0.
  • Jirí Zahradnik: Bienen, Wespen, Ameisen. Die Hautflügler Mitteleuropas. Franckh-Kosmos, Stuttgart 1985, ISBN 3-440-05445-4.

Fordítás[forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hornisse című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az European hornet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Képek[forrásszöveg szerkesztése]

Videó[forrásszöveg szerkesztése]

  • [1] - videó egy tisztálkodó lódarázsról a Youtube-on
  • [2] - videó egy lódarázs-fészekről és annak rombolásáról a Youtube-on
  • [3] - videó egy ablak üvegre épülő lódarázsfészek hátuljáról a Youtube-on