Líceumi kápolna (Eger)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Líceumi kápolna
Eger, Líceum kápolna, a Főegyházmegyei Könyvtár ideiglenes raktára. Fortepan 21610.jpg
Település Eger
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Líceumi kápolna (Magyarország)
Líceumi kápolna
Líceumi kápolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 20° 22′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 00″, k. h. 20° 22′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Líceumi kápolna témájú médiaállományokat.
Líceumi kápolna szentélye
Líceumi kápolna főoltára
Líceumi kápolna mennyezete

Az egri Líceum kápolnája az északi épület közepén, annak egybenyitott 1-2. emeletén foglal helyet. Az államosítás után egy évtizedig üresen állt, majd 1959-ben a Főegyházmegyei Könyvtár tulajdonába került. 1991 augusztusáig itt tárolták a könyvtár újabb kori gyűjteményét. Az egykori sekrestye a könyvtár munkahelye: mivel ebben az egy ablakos, túlzsúfolt szobában tárolják a katalógusokat és a kézikönyveket, dolgozzák fel és kölcsönzik a köteteket, az olvasóknak mindössze öt ülőhelyet tudnak biztosítani.

A kápolna fő nevezetessége, hogy mennyezetét Franz Anton Maulbertsch: Az üdvözültek című freskója (1793) díszíti.

Az üdvözültek[szerkesztés]

Amint erre a kép címe is utal, a barokk festmény az Isten Országát és annak lakóit, a szenteket (azaz üdvözülteket) ábrázolja.

A kép középpontjában a Szentháromság látható, közvetlen közelében pedig angyalok és Szűz Mária. A háttér nyitott égbolt, kellemes pasztellszínekkel; ez előtt jelennek meg a szentek, méghozzá idő-, illetve logikai rendben csoportosítva. Az életteli alakok szinte mindegyike mozog.

A külső sor képei[szerkesztés]

  • Az első emberpár, Ádám és Éva az almafa alatt látható. Tőlük jobbra sorjáznak az Ószövetség legendás alakjai: Noé a bárkával, a fia feláldozására készülő Ábrahám, Dávid király a hárfával, Mózes a két kőtáblával és még sokan mások.
  • A következő csoportban helyezkednek el az Újszövetség nevezetes szentjei: pápák, szerzetesek, hittudósok.
  • Az oltár fölött magyar szentek láthatók — a megrendelő Eszterházy Károly szándéka szerint azért, hogy a diákok a padból az oltár felé pillantva őket lássák, az ő példájukból meríthessenek:
az első helyen Szent István király áll,
mellette fia, Szent Imre herceg;
a kettős kereszt árnyékában oszt alamizsnát magyarországi szent Erzsébet, a szegények védőszentje;
közvetlenül mellette, teljes páncélban áll Szent László királyunk,
a nagy vezeklő, Árpád-házi Szent Margit fekete csillagos köpenyben imádkozik.
  • A negyedik csoportban egyéb (nem magyar) szentek gyülekeznek, mint például:
Szent Cecília,
Szent Borbála,
Szent Ágnes stb.

A belső sor képei[szerkesztés]

A belső sorban angyalokat és vértanúkat láthatunk:

Az almafa koronájától kissé balra az attribútumával, a sassal megjelenített János evangélista, az egri főegyházmegye védőszentje jobb kezével szemét árnyékolva szemléli a Szentháromságot.
Az apostollal átellenben, a kép másik fókuszában angyalok csoportja tart egy nyitott könyvet, aminek lapjain latinul a „Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől Nektek készített országot!” felhívás olvasható — a Biblia (Mt. 25,34) szerint az utolsó ítéleten ezt mondja majd Krisztus a szenteknek.

Az oltár[szerkesztés]

Az oltárképet Hesz János festette 1813-ban; rajta szent István király imádkozik a Magyarok Nagyasszonyaként tisztelt Szűz Mária képe előtt.

A tabernákulumot 1793-ban készítette verde antico márványból Giovanni Adami. A hozzá való anyagot Szentpétervárról hozták apró darabokban, tehát az oltárszekrényt több száz darabkából kellett összeállítani.

Az oltár angyalait Motzer József egri szobrász mintázta 1794-ben.

Az oltár körül látható, szürke márványt Felsőtárkányban bányászták.

Szószék[szerkesztés]

A szószék reliefjeit is Motzer József mintázta 1794-ben.

Források[szerkesztés]

  • Antalóczi Lajos, 2001: Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története (1793–1996). Főegyházmegyei Könyvtár, Eger kiadványa. ISBN 963 8265 00 0 p. 15–17.