Szepesi–Láner-barlangrendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Létrás-tetői-barlang szócikkből átirányítva)
Szepesi–Láner-barlangrendszer
A barlangrendszer szepesi-barlangi bejárata
A barlangrendszer szepesi-barlangi bejárata
Hossz 2500 m
Mélység 159,3 m
Magasság 0 m
Függőleges kiterjedés 159,3 m
Tengerszint feletti magasság 553 m
Ország Magyarország
Település Miskolc
Földrajzi táj Bükk-vidék
Típus víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám 5372-3
Elhelyezkedése
Szepesi–Láner-barlangrendszer (Magyarország)
Szepesi–Láner-barlangrendszer
Szepesi–Láner-barlangrendszer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 60″, k. h. 20° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 60″, k. h. 20° 35′ 42″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesi–Láner-barlangrendszer témájú médiaállományokat.

A Szepesi–Láner-barlangrendszer egy fokozottan védett barlang. A Bükki Nemzeti Parkban található. A Létrás-tetői-barlang, korábbi nevén Szepesi-barlang és a Láner Olivér-barlang összekapcsolásával jött létre a barlangrendszer. Magyarország 12. legmélyebb barlangja. A Bükk-vidék 6. leghosszabb barlangja.

Létrás-tetői-barlang[szerkesztés]

Leírás[szerkesztés]

A barlang legmélyebb, nem víz alatti része 150,3 méteren helyezkedik el, ahol egy szifontó található.

Előfordul az irodalmában Herman Ottó-cseppkövesbarlang (Kovács 2003), Herman Ottó cseppköves barlang (Kordos 1984), Szepesi-barlang (Dely 1970), Szepesi-zsomboly (Dely 1970), Szepessy-barlang (Takácsné 1989) és Szepessy-zsomboly (Kordos 1984) néven is. A Létrás-tetői-barlang név először 1968-ban jelent meg az irodalmában (Dénes 1968).

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az üreg megbontására csak 1955-ben került sor. 1957-ben 21 méter, 1960 nyarán 47 méter mélyre jutottak le a miskolci és diósgyőri kutatók. Az intenzív feltárás 1962 tavaszán indult meg. 1962. június 9-én éjszaka, Molnár Kálmánnak, Kutas Tamásnak és Bödör Istvánnak (becenevükön a Három Aranyásónak) sikerült túljutnia az addig elzárt járatokon és ezáltal lejutni a vízszintes főágba. Ezzel a felfedezéssel vált Magyarország akkori legmélyebb barlangjává a Szepesi-zsomboly.

A barlang legmélyebb pontját először az Óbudai Hajógyár MHS Könnyűbúvár Szakosztálya tagjainak sikerült felderíteni a végponti szifontóban 15,5 méter mélyre merülve, ahol a barlang egy 30 centiméter széles, nagyon magas és hosszú hasadékban folytatódik. Ezáltal a barlang ember számára elért legnagyobb mélysége 159,3 méter. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. 1982-ben fokozottan védett barlangnak lett nyilvánítva. 1989-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 15 méter hosszú járatot tárt fel a Borsós-ágban egy kürtő kimászásakor és folytatta a barlang részletes felmérését.

Láner Olivér-barlang[szerkesztés]

Leírás[szerkesztés]

A kezdeti szakaszát egy kis aknákkal tagolt rövid meander alkotja, amely a ferde, párhuzamos aknák 96 méter mélységig vezető rendszerébe torkollik.

Láner Olivér nevéről lett elnevezve. Előfordul az irodalmában Spirál-barlang és Spirál-víznyelőbarlang (Dely 1970) néven is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A rendszer másik tagjának, a Láner Olivér-barlangnak a bejárati szakaszát az 1960-as években, a járatai nagy részét 1985-ben tárták fel. 1989-ben a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület végzett a végpontján bontási munkát és elkészítette a barlang lezárási tervét. Ekkor 81 méter mély volt. A Szepesi-barlang nyugati ágának vizes szifonja mögötti, felharapódzott járatokkal az összeköttetést 1993-ban Bátori Károly, Ferenczy Gergely és Kiss János teremtette meg.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]