Léna–Angara-fennsík
| Léna–Angara-fennsík (Лено-Ангарское плато) | |
| Hely | |
| Hegység | Közép-szibériai-fennsík |
| Legmagasabb pont | 1464 m |
| Hosszúság | 600 km |
| Szélesség | 380 km |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Léna–Angara-fennsík (oroszul Лено-Ангарское плато [Léno-Angarszkoje plato]) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag az Irkutszki területhez tartozik.
Elhelyezkedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Irkutszki terület déli részén, az Angara és a Kirenga (a Léna jobb oldali mellékfolyója) közti területen helyezkedik el. Északon, északnyugaton az Angara-hegyvonulat határolja; délkelet felé a Bajkál-mélyedés választja el a Bajkál-hegységtől.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hossza mintegy 600 km, legnagyobb szélessége 380 km. Átlagos magassága 700–900 m, legmagasabb pontja 1464 m (a Lénától keletre). A déli része magasabb, délről észak felé magassága 1100 m-ről 500 m-ig csökken. Itt húzódik a Léna felső szakasza és az Angara közti meridionális irányú vízválasztó gerinc.
Óidő eleji kőzetek, főként mészkő, homokkő építik fel. 200–600 m mély folyóvölgyei erősen felszabdalták, hegytetői laposak. Felszínét karsztos formák, barlangok teszik élénkebbé. A lejtőket luc-, erdei-, cirbolya- és vörösfenyőből álló tajga borítja.
Ásványi kincsei közül legjelentősebb a vasérc, legnagyobb készletei az Angara–Ilim vasércmedencében, az Ilim folyó völgyében találhatók. Gipszből és kősóból is nagy tartalékokkal rendelkezik.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Székely András (1978). Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó. 371. o. ISBN 9632803035 I. kötet.
- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven) (3. kiadás ed.). 1969–1978. Hozzáférés: 2013. január 9.
- "Tajozsnije provincii" (orosz nyelven). Ecosystema.ru. 2013. január 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 12.
- Papp-Váry Árpád, ed. (1992). Földrajzi Világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat. 72. o. ISBN 9633525160 CM.
