Lénárd Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lénárd Sándor
Lenard Sandor.jpg
Született 1910. március 9.
Budapest
Elhunyt 1972. április 13. (62 évesen)
Dona Emma, Brazília
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
költő,
író,
klasszika-filológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Sándor témájú médiaállományokat.

Lénárd Sándor (Budapest, 1910. március 9.[1] – Dona Emma, Brazília, 1972. április 13.) (Lénard Sándor, Alexander Lenard), német, latin, magyar, olasz és angol nyelven publikáló magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus.

Élete[szerkesztés]

Apja Lénard Jenő (1878–1924), anyja Hoffmann Ilona (1888–1938) volt. Károly nevű öccse 1944-ben fehér karszalagos munkaszolgálatosként halt meg.

1920-ban szüleivel Ausztriába költöztek, orvosi diplomáját a Bécsi Egyetemen szerezte. Az Anschluss után, 1938-ban Olaszországba menekült, a háború alatt kapcsolatban állt az ellenállással, Rómában érte meg a háború végét. 1951-ben vándorolt ki Brazíliába. 1956-ban a São Paulo-i Televízió Bach-versenyén nyert összegből vett egy a csöppnyi gazdaságot a Dona Emma völgyében, ahol később felépítette a fák lombjai közé rejtett „láthatatlan házat”, és az őslakos indiánokat gyógyította.

Lénárd ahhoz a szakbarbárosult korunkban már-már kihaló állatfajtához tartozott, melyet polihisztornak, egyetemes tudásúnak neveztek… Én köznapibban csak úgy mondanám: humanista. Mégpedig e meghatározás kettős vonatkozásában, tehát a klasszikus kultúra, hagyományok őrzője, a humaniórák, azaz a nyelvek, filozófia, történelem és hasonló diszciplínák kedvelője, ápolója, művészetek gyakorlója, s annyiban is, hogy felvilágosult, emberbarát, türelmes, figyelmes, megértő, mások gondjait átérző, segítőkész, nyitott és befogadó. Ennek megfelelően bámulatosan sokoldalú, orvosi hivatása, praxisa mellett kitűnően zongorázott, még orgonázni is eljárt a szomszédos templomokba, profi szinten otthonos a zeneelméletben, azonkívül tíz-tizenkét nyelven beszélt, olvasott, írt és fordított oda-vissza, könyveit saját tusrajzaival illusztrálta… Eszményképe, gyanítom, Albert Schweitzer lehetett, az orvoslástól az orgonálásig. (Karinthy Ferenc)

Írt verseket, tanulmányokat, regényeket, szakácskönyvet, számos művét maga illusztrálta. Lefordította latinra a Max és Móricot (Wilhelm Busch egykor népszerű gyerekkönyve), Sagan Jó reggelt, búbánat! című regényét, valamint a Micimackót, ami világhírűvé tette.

Levelezett a világ különböző részein élő, hozzá hasonló új-humanistákkal. Hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.

Csodálatra méltóan haszontalan dolgokra vállalkoztak ezek a különc lelkek, akik a vágyaikban élő humanista világ apró kellékeibe kapaszkodva próbálták szilárdan tartani magukat rezervátumaikban. (Kardos G. György)

Hétfőn, mikor a hőség rekkenő,
eszembe ötlik egy bökkenő:
hogy kicsoda a micsoda,
s hogy mikor és hova az akkor és oda.

Dies ille, dies Lunae
Semper venit opportune
Rogo vos et quaero id
Quid est quod et quod est quid?

Karinthy Frigyes Lénárd Sándor

Művei[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • Lenárd Alexander: Völgy a világ végén; Magvető, Bp., 1967
  • Lénárd Sándor A.: Egy nap a láthatatlan házban; ill. a szerző; Magvető, Bp., 1969
  • A. Lénárd Sándor: Római történetek; Magvető, Bp., 1969
  • Lénárd Sándor: Völgy a világ végén s más történetek; vál., sajtó alá rend. Szerb Antalné, bev. Kardos G. György; Magvető, Bp., 1973
  • Lénard Sándor: A római konyha; németből. ford. Tandori Dezső, Tandori Ágnes; Magvető, Bp., 1986
  • Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában. Lénárd Sándor írásai nyelvekről; szerk. Siklós Péter, Terts István, német ford., jegyz. Terts István; Typotex, Bp., 2003
  • Családtörténeteim. Levelek fiaimhoz. Lénárd Sándor hagyatékából; ford. Siklós Péter, Vajdovics Zsuzsanna; Typotex, Bp., 2010 ISBN 9789632791029

Németül[szerkesztés]

  • Ex Ponto... (Róma, 1947) versek
  • Orgelbüchlein (Róma, 1949) versek, Amerigo Tot 10 linómetszetével
  • Andrietta (Róma, 1949) versek
  • Asche (Róma, 1949) versek
  • Die Leute sagen (Róma, 1950) versek
  • Zwischen den Geistern und den Utopien (Róma, 1951)
  • Alexander Lénard: Ex Ponto. Gedichte; Bad Bocklet–Krieg, Wien–Zürich, 1954
  • Die Römische Küche (Stuttgart, 1963), szakácskönyv, (magyarul: A római konyha, 1986)
  • Die Kuh auf dem Bast (Stuttgart, 1963), jegyzetek, a szerző tusrajzaival, (magyarul: Völgy a világ végén, 1967)
  • Sieben Tage Babylonisch (Stuttgart, 1964), nyelvészeti tanulmányok
  • Alexander Lenard: Ein Tag im unsichtbaren Haus (Egy nap a láthatatlan házban);Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart, 1970
  • Gedichte und Übersetzungen (Blumenau, 1970)

Angolul[szerkesztés]

  • Alexander Lénárd: The valley of the Latin Bear. Sketches (Völgy a világ végén); Dutton, New York, 1965
  • Alexander Lénárd: The fine art of Roman cooking (Die römische KücheA római konyha); angolra ford. Elisabeth Abbott; Dutton, New York, 1966
  • Alexander Lenard: Stories of Rome (Római történetek); ford. Baczoni Márk; Corvina, Bp., 2013

Olaszul[szerkesztés]

  • Sándor Lénárd: De officio medici. Contributo alla storia dell'etica medica; Tip. della Bussola, Róma, 1947 (Biblioteca dell'Accademia d'Ungheria in Roma Nuova serie)
  • Sándor Lénárd: Roma 1938-1943. Dialoghi clandestini del tempo di guerra (Római történetek); ford. Zalán Magda, Vajdovics Zsuzsa; Ciolfi, Cassino, 2008

Hollandul[szerkesztés]

  • Alexander Lénárd: Beschaving vaarwel! (Die Kuh auf dem BastVölgy a világ végén); hollandra ford. M. Zwiers; Het Spectrum, Utrecht–Antwerpen, 1965 (Prisma-boeken)

Műfordításai[szerkesztés]

Latinra[szerkesztés]

  • A.A. Milnei Winnie ille Pu. Liber celeberrimus omnibus fere liberis notus nunc primum de anglico sermone in latinum conversus auctore Alexandro Lenardo (New York, 1958-1960) (A. A. Milne Micimackója latinul, ford.: Alexander Lenard)
  • Francisca Sagana: Tristitia salve. Fabula amatoria; franciából ford. Alexander Lenardus; Habitat, São Paulo, 1963 (Francoise Sagan Bonjour tristesse / Jó reggelt, búbánat! c. regénye latinul)
  • Maxus atque Mauritius (Wilhelm Busch: Max und Moritz meséje latinul, ford.: Alexandro Lenardo)
  • A. A. Milnei Winnie ille Pu. In Latinum conversus auct. Alexandro Lenardo (Micimackó); Balassi, Bp., 1996
  • Willelmus Busch: Maximi et Mauritii. Malefacta (Max und Moritz); Shark Print, Kaposvár, 2000

Olaszra[szerkesztés]

  • Molnár Ferenc: Viaggio in autunno. Romanzo (Őszi utazás); ford. Alessandro Lenárd; Casa Ed. Mediterranea, Roma, 1946 (I coralli)

Németre[szerkesztés]

  • Szerb Antal: Marie Antoinette, oder Die unbeglichene Schuld (A királyné nyaklánca); Govert, Stuttgart, 1966
  • Kardos G. György: Die sieben Tage des Abraham Bogatir. Roman (Avram Bogatir hét napja); Deutsche, Stuttgart, 1970

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születése bejegyezve a Budapest VII. kerületi polgári anyakönyv 645/1910 száma alatt.

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Lénárd Sándor témában.
  1. https://librarius.hu/2015/10/10/a-hello-dr-mengele-sikert-hozott-spiro-gyorgynek/
  2. http://www.origo.hu/kultura/egyfelvonas/20150919-magyar-drama-napja-madach-imre-az-ember-tragediaja.html