László Ede

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
László Ede
Született Lőwy Ede
1859. május 5.
Simontornya
Elhunyt 1933. január 25. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Halál okaTüdővizenyő

László Ede Dezső, 1883-ig Lőwy (Simontornya, 1859. május 5.Budapest, Erzsébetváros, 1933. január 25.)[1][2] vegyész, borász, középiskolai tanár, műegyetemi magántanár és adjunktus.

Életútja[szerkesztés]

Lőwy Mór és Gottlieb Rozália fia. Középiskoláit Székesfehérvárt és Budapesten végezte. Münchenben és Budapesten a műegyetemet látogatta; 1881-ben vegyészmérnöki oklevelet nyert, 1889-ben megszerezte a középiskolai tanári oklevelet. 1882–84-ben tanársegéd volt a budapesti műegyetemen. Lőwy családi nevét 1883-ban változtatta Lászlóra. 1884-ben két évi tanulmányútra Franciaországba küldetett, ahol a borászat gyakorlati részével foglalkozott. 1894-ben középiskolai tanárrá neveztetett ki és szolgálattételre a műegyetemhez osztatott be, ahol 1886-tól adjunktus és a borászati kémia magántanára volt. 1905-ben a Műegyetemen címzetes rendkívüli tanár volt, 1923-ban nyugdíjazták. 1933-ban hunyt el, halálát tüdővizenyő okozta.

Számos borászati cikke jelent meg a különböző hazai s külföldi szaklapokban.

Munkái[szerkesztés]

  • Magyarországi agyagok chemiai és mechanikai elemzése, tekintettel ipari alkalmazhatóságukra. Bpest, 1886. (Magyar és német szöveggel A természettudományi társulat által koszorúzott pályamű. Ism. Budapesti Szemle XLVIII.).
  • A bor extrakt tartalmának gyors meghatározása (Borászati L., 1890);
  • A természetes és gyártott bor felismerése (Term. Tud. Közl. 1893);
  • A bortőrvény ügyéről (Term. Tud. Közl. 1895);
  • Borászatunk fejlődése (Borászati L. 1920).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 149/1933. folyószáma alatt.
  2. Budapesti Hírlap, 1933. január 27.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Palatinus: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. 3 db. [13] 131, 397, 91 o.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.