Lárencz László
| Lárencz László | |
| Lárencz László a pécsváradi vár előtt | |
| Született | 1940. augusztus 16. Jánoshalma |
| Elhunyt | 2014. július 31. (73 évesen) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Lárencz László |
| Foglalkozása | gyógyszerésztörténész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lárencz László témájú médiaállományokat. | |
Lárencz László (Jánoshalma, 1940. augusztus 16. – Pécs, 2014. július 31.) pécsi gyógyszerész, gyógyszerésztörténész
Életútja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Többgenerációs gyógyszerészcsaládból származott. Édesapja (Lárencz László, 1909–1978) vegyész és gyógyszerész volt, gyógyszertár-tulajdonos Jánoshalmán, az államosítás után pedig Bácsbokodon gyógyszertárvezető. Nagyapja (Lárencz László, 1880–1945) gyógyszerész, tompai gyógyszertár-tulajdonos volt. Apja és nagyapja is dolgoztak Szent-Györgyi Albert mellett. Dédapja (Lárencz László Béla, 1835–1916) Csíkszeredában volt gyógyszerész, akinek felesége (Balla Laura) az 1876-ban elhunyt Gözsy Béla Leó csíkszeredai gyógyszerész özvegye volt. Lárencz öccse, Tibor lánya, Lárencz Klára is gyógyszerész.
Általános iskolába Bácsbokodon járt, középiskolai tanulmányait a bajai III. Béla Gimnáziumban végezte. Bár kiváló tanuló volt, mint értelmiségi származású fiatal nem kerülhetett be egyből egyetemre; 1962-ben gyógyszergyártó szakmunkás bizonyítványt szerzett, ekkor vették fel a Budapesti Orvostudományi Egyetemre. Gyógyszerészi oklevelét 1967-ben kapta meg, szakgyógyszerészi képesítést 1978-ban szerzett. 1986-ban a SOTE-n gyógyszerészdoktori címet kapott, disszertációjának témája Kazay Endre életútja és munkássága volt.
Egyetemi felvételéig a budapesti Kőbányai Gyógyszerárugyárban, Szász Kálmán Növényüzemében dolgozott. Pályáját az egyik nagykanizsai gyógyszertárban kezdte, ahol megismerte későbbi feleségét, Fodor Ibolyát. Pécsett Kerbolt Kornél, a galenusi laboratórium (gyógyszerkészítő labor/üzem) vezetője mellett sajátította el a közép-üzemi gyógyszergyártást. Kenderes János példáját követve 1973-ban hivatásos honvédgyógyszerészi szolgálatba állt, ahol katonai kiképzésben részesült. Megismerte a tábori kórházak felállítását és a katonai gyógyszerellátás szervezését, de közben oktatta is a tartalékos orvostisztjelölteket, és részt vett a pécsi Honvéd Kórház gyógyszertárának munkájában is.
Egy súlyos közúti baleset következtében számos műtéten esett át, s állapota lassan helyreállt. 74 éves korában váratlanul halt meg.
Élete során mindig azt hangoztatta:
| „ | A múlt megbecsülése és a jelen tényeinek elismerése a jövő reménysége! | ” |
Kutatási területei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- a magyar katona-egészségügy emlékei
- a pécsi Honvéd Kórház története
- Pécs és Baranya megye gyógyszerészeti helytörténete
- Kazay Endre életútja és munkássága
- Baranyai Aurél életútja és munkássága
- Than Károly és Harkány (balneoterápia)
- a Galenus Gyógyszergyár és a fővárosi Drogista Szakiskola története
- a pécsváradi bencés kolostor ispotályának és hazánk első patikájának (1015) alapítása
- a pécsi Szerecsen műemlék-gyógyszertár szakmai kézben tartása
- hangfelvételek gyógyszerészekkel, természettudósokkal, orvostörténészekkel (pl. Kóczián Géza, Antall József)
- gyógyszerésztörténeti tárgyi emlékek és dokumentumok gyűjtése
- fiatal kollégáinak patronálása (pl. Kutas Jenő)
- számtalan ismeretterjesztő illetve tudományos előadás, konferenciák és megemlékezések visszatérő meghívottja
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kazay Endre, a hírneves gyógyszerész; Galenus, Budapest, 2000
- Dél-Dunántúl neves gyógyszerészei; szerk. Lárencz László, Szabó László Gy.; PTE ÁOK, Pécs, 2014
Tagságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- többszörös kiváló dolgozó és újító
- katonai kitüntetések, alezredesi rendfokozat
- Ernyey József-emlékérem (Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztálya, 1988)
- Tantus Amor Operis Pharmaciae Emlékérem (Magyar Gyógyszerész Kamara, 2000. május 26.)
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Poszter (4 részes) a PTE Gyógyszertárában (Honvéd utca)
- Kiállítás és archívum a PTE Gyógyszerészeti Intézetében (Rókus utca)
- Brantner-Lárencz Emléknap (PTE ÁOK)
- Lárencz László Gyógyszerésztörténeti Csoport (Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar)
- Az Egymásért vagyunk című, 2020-ban megjelent tudománytörténeti összeállításban munkásságára történő visszatekintés jelenik meg.[1]
- "Hazámat szolgálom". Lárencz László pécsi honvéd gyógyszerész gyógyszertörténeti munkássága; szerk. Szabó László Gy.; PTE GYTK, Pécs, 2023
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Dr. Szabó László Gyula (2020). "Egymásért vagyunk" (PDF). Pécsi Tudományegyetem. Hozzáférés: 2020. június 26.. ISBN 9786150081724
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szmodits László (2014). "Nekrológ" (PDF). Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság. Hozzáférés: 2017. május 9..
- Dr. Szabó László Gy. (2014). "Búcsúbeszéd" (PDF). Gyógyszerészet – LVIII. évfolyam 9. szám. Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. 578. o. 2018. június 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 9.. ISSN 0017-6036
- Szmodits László (2014). "Dr. Lárencz László (1940-2014)" (PDF). Gyógyszerészettörténet – XII. évfolyam 2. szám. Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság. 18. o. Hozzáférés: 2017. május 9.. ISSN 1785-0924