Lándor Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lándor Béla
Született1899. október 4.[1]
Marosludas[2]
Elhunyt1973. május 8. (73 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Lándor Béla (Marosludas, 1899. október 4.Budapest, 1973. május 8.) újságíró, történész.

Életpályája[szerkesztés]

1919-ben belépett a KMP-ba; az ifjúsági mozgalom egyik szervezője volt. A Tanácsköztársaság idején (1919) a Vörös Hadseregben harcolt, annak bukása után részt vett a KMP illegális szervező munkájában. 1920-ban Bécsbe emigrált, ahol magyar nyelvű kommunista lapoknak dolgozott, illetve egyetemi tanulmányokat folytatott. 1923-ban a Szovjetunióba ment és tudományos intézményekben tevékenykedett. 1926-ban beválasztották a KMP Központi Bizottságába, rövid bécsi tartózkodás után hazajött Magyarországra. 1928-ban letartóztatták. 1929 őszén börtönbüntetésre ítélték; kiszabadulása után, 1934-ben a Szovjetunióba ment és a Kommunista Internacionálénál dolgozott. 1945 után ismét visszajött Magyarországra, és nyugdíjba vonulásáig a budapesti Szikra Könyvkiadó munkatársa volt.

Történelmi tanulmányokat írt. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Lándor Béla neve jobb oldalt a jobb oldali tömb közepén olvasható.

Művei[szerkesztés]

  • Kötelező olvasmányok a „Magyar gazdaságtörténet”-hez (összeállítás, Budapest, 1951)
  • Marx jegyzetei a magyar történelemről (Budapest, 1952)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09138.htm, Lándor Béla, 2017. október 9.
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Lándor Béla (Népszabadság, 1973. május 9.)
  • Tamás Aladár: 100% (Budapest, 1977)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8