Kürti József
| Kürti József | |
 | |
| Kürti József kb. 25 évesen | |
| Született | Rudik József 1881. július 14.[1] Szatmárnémeti[2] |
| Elhunyt | 1939. június 18. (57 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Daróczy Vilma (h. 1907–1939) |
| Szülei | Rudik Ferenc Kürthi Julianna |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1901–1904) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (41-1-77) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kürti József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kürti József, 1900-ig Rudik[3] (Szatmár, 1881. július 14. – Budapest, Józsefváros, 1939. június 18.)[4] magyar színész.
Élete[szerkesztés]
Rudik Ferenc és Kürthi Julianna fia. 1904-ben szerzett diplomát a Színművészeti Akadémián, majd a Thália Társasághoz került, ahol Szemere György Siralomházban című darabjának főszereplőjeként nagy sikert ért el. 1906–07-ben Pécsett Kövessy Albert társulatában játszott, majd 1907–1908-ban a Népszínház–Vígopera tagja lett. 1908–1909-ben visszatért a Thália Társasághoz. 1909-től a Magyar Színházban láthatta a közönség, 1913 és 1925-ig a Nemzeti Színház művésze volt. 1925 és 1928 között a Vígszínházban szerepelt, ahol az Ezüstlakodalom című vígjátékban mutatkozott be. 1926-ban gyakran vendégszerepelt a Belvárosi Színházban. 1928-tól ismét a Nemzeti Színház foglalkoztatta, egészen haláláig. Filmekben is játszott és verseskötetei is megjelentek. Erős egyéniségű és sokoldalú színésznek tartották. Játékában egyaránt megjelent a líra, a szenvedély és a humor is.
Sírja a Kerepesi temetőben található [41-1-77].
Magánélete[szerkesztés]
Házastársa Daróczy Vilma (1883–1970) volt, Daróczy István és Tóth Erzsébet lánya, akit 1917. január 22-én Budapesten vett nőül.[5]
Jelentősebb szerepei[szerkesztés]
- Madách Imre: Az ember tragédiája - Lucifer
- Katona József: Bánk bán - Bánk, Petur, Tiborc
- Szophoklész: Oidipusz király - Oidipusz király
- Kisbán Miklós: A nagyúr - Attila
- Teleki László: Kegyenc - Petronius
- Géraldy: Ezüstlakodalom - Hamelin
- Mikszáth Kálmán – Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Tóth Mihály
- Móricz Zsigmond: Úri muri - Balogh Ábel
- Shakespeare: Lear király - Kent
- William Shakespeare: Othello - Othello
- Tóth Ede: A falu rossza - Feledi Gáspár
- Kisfaludy Károly: Csalódások - Mokány
- Friedrich Schiller: Ármány és szerelem - Miller
- Sík Sándor: István király - István király
Filmjei[szerkesztés]
- Ágyú és harang (1915) – Magyar Mihály
- A falu rossza (1916) – Feledi Gáspár
- A fekete szivárvány (1916) - Lidia apja
- A csikós (1917) – Bálint
- Szent Péter esernyője (1917) - nyakas kálomista
- A piros bugyelláris (1917)
- Károly bakák (1918) – kocsmáros
- A kétlelkű asszony (1918) – Oláh Gábor gróf
- Az aranyember I-III. (1918) – Fabula
- Az összeesküvők (1918)
- Fekete tulipán (1919)
- Jön az öcsém (1919, rövid) – a báty
- A rög (1920)
- A száműzött (1920) – sheriff
- Szép Ilonka (1920) – Peterdy
- A fogadalom (1920) – Gajdos András béresgazda
- A falusi kislány Pesten (1920)
- A szürkeruhás hölgy (1920) – detektív
- Mackó úr kalandjai (1921) – Mackó úr
- Petőfi (1922) – Petrovich
- Ludas Matyi (1922) – Döbrögi
- A cigány (1925) – Kurta Gergely nagygazda
- Rongyosok (1925) – Varju András földbirtokos
- Tavaszi zápor (1932) – Mária apja
- Az iglói diákok (1934) – igazgató
- Szerelmi álmok (1935, magyar-német-osztrák) – Pekry Ernő báró
- Budai cukrászda (1935) – Dr. Demeczky Győző körorvos
- Címzett ismeretlen (1935) – árvaház igazgatója
- Két fogoly (1937) – orosz utas a vonaton
- Borcsa Amerikában (1938) – Szalai Pista édesapja
- Érik a búzakalász (1938)
- Varjú a toronyórán (1938) – Fekete
- Fehérvári huszárok (1938) - Seregély, intéző
- A pusztai királykisasszony (1938) – tanfelügyelő
- Süt a nap (1938) – Fehér tiszteletes
- Magyar feltámadás (1938-39) – szlovák foglár
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08995.htm, Kürti József, 2017. október 9.
- ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30155/1900. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 365. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 32. oldal 48. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1267/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 39/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
- Magyar Katolikus Lexikon
