Kálló Ferenc
| Kálló Ferenc | |
 | |
| Emléktábla tiszteletére Budapest XII. ker. Márvány u. 23. falán | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kálló Ferenc |
| Született | 1894. december 8. Szeged |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1944. október 28. vagy 29. (49 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető: Hv3-1-59/60 |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felavatás | 1917-06-15 |
| Tisztség | tábori esperes |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kálló Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Ományi Kálló Ferenc (Szeged, 1894. december 8. – Budapest, 1944. október 28. vagy 29.) magyar római katolikus pap, tábori lelkész, aki 1944-ben, Magyarország német megszállását követően zsidómentő tevékenységet fejtett ki. 1944. október 28-án éjjel a nyilasok elhurcolták és kivégezték.
Életpályája[szerkesztés]
Kálló Ferenc 1894-ben született Szegeden, Kálló Gyula tanító fiaként, egy hatgyermekes családban. Elemi- és középiskoláit Szarvason végezte, majd 1913-ban a nagyváradi papneveldében kezdett tanulmányokat. 1917-ben szentelték pappá, ezt követően 1927-ig plébánosként tevékenykedett, ekkor – egyházmegyei engedéllyel – tábori lelkészként folytatta pályafutását. 1930 szeptemberétől a szolnoki 3. közrendészeti és honvéd kórház lelkésze lett, majd egy rövid római tanulmányút után 1935-ben a budapesti 9. honvéd kórház lelkésze lett, ebben a beosztásában 1940-ig megmaradt. 1939 márciusában – a 2. lovasdandár beosztott papjaként – részt vett a Magyar Királyi Honvédség kárpátaljai bevonulásában.
1940. szeptember és 1943. november között Budapesten a 11. helyőrségi kórház lelkésze volt (a mai Alkotás u. 25. szám helyén állt a kórház), ebben a minőségében vette fel a kapcsolatot a Nemzeti Ellenállási Mozgalommal, melynek tagjaként szökött munkaszolgálatosokat, majd 1944-től zsidókat mentett, sok "védencének" saját kezűleg készített hamis keresztleveleket. Tevékenysége 1944. október 15. után szemet szúrt a nyilas hatóságoknak is. Október 28-án éjjel egy ismeretlen férfi felkereste lakásán (Márvány u. 23.) azzal az ürüggyel, hogy beteghez hívják az utolsó kenet feladása végett, és a kérésnek eleget téve a lelkész vele ment. Holttestét másnap reggel találták meg. A későbbi kórbonctani vizsgálat szerint géppisztollyal végezték ki. November 8-án temették el a Farkasréti temetőben.
A háború után, halálának második évfordulóján a Honvédelmi Minisztérium posztumusz lelkész-ezredessé léptette elő. Budapesten a XII. kerületi Kálló esperes utca viseli nevét. 2004-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. Sírját a Honvédelmi Minisztérium 2013 őszén helyreállította, és október 29-én katonai tiszteletadással újraszentelték.
Művei[szerkesztés]
- Nostalgia d'amore…, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936
- Itt a piros, hol a piros?, Köpeczi-Boócz István rajzaival, Magyar Könyvbarátok, Budapest, 1941, (Könyvbarátok kis könyvei)
- Sikátor-utca 24., Szűrszabó József rajzaival, Szent István Társulat, Budapest, 1942
- Fiúk a bányában, Janovits István rajzaival, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
- A Sikátor-utca orvosa, Györgyfi György rajzaival, Szent István Társulat, Budapest, 1943
- Cégtábla a kapu fölött, Stephaneum Nyomda, Budapest, 1944
Források[szerkesztés]
- újember-katolikus.hu
- A Katolikus Tábori Püspökség hivatalos oldala
- The Righteous Among The Nations – Ferenc Kálló Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
- Fekete Klára: Az elszakadt rózsafüzér Delmagyar.hu, 2005. december 24. (Hozzáférés: 2015. április 22.)
- K.F.: Ember az embertelenségben – Kálló Ferenc tábori esperes emlékezetére Honvédelmi Minisztérium, 2013. október 29. (Hozzáférés: 2015. április 22.)
További információk[szerkesztés]
- Borovi József: A magyar tábori lelkészet története. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1992
- Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. II. A kalocsa-bácsi, csanádi, erdélyi, nagyváradi egyházmegyék üldözött papjai. Abaliget, Lámpás, 1994
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerk. Liptai Ervin. Budapest, Kossuth, 1987
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Budapest, Szent István Társulat, 1993-
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
- Mészáros István: Ismeretlen vértanúk az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye XX. századi történetében. Budapest, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 2000
