Kálium-peroxo-diszulfát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-peroxo-diszulfát

Kálium-peroxo-diszulfát
Más nevek Kálium-perszulfát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7727-21-1
PubChem 24412
EINECS-szám 231-781-8
RTECS szám SE0400000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet K2S2O8
Moláris tömeg 270,32 g/mol
Megjelenés színtelen kristályok
Sűrűség 2,48 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont körülbelül 100 °C-on bomlik[1]
Forráspont bomlik
Oldhatóság (vízben) 50 g/l, 20 °C[1]
Veszélyek
EU osztályozás Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[2]
NFPA 704
0
1
0
OX
R mondatok R8, R22, R36/37/38, R42/43[2]
S mondatok (S2), S22, S24, S26, S37[2]
LD50 802 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos anion Ammónium-peroxo-diszulfát,
Nátrium-peroxo-diszulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-peroxo-diszulfát vagy kálium-perszulfát egy szervetlen vegyület, a peroxo-dikénsav káliumsója. A képlete K2S2O8. Színtelen, kristályos vegyület, kristályai rombos szerkezetűek. Vízben rosszul oldódik. Erős oxidálószer.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Levegőn állandó, de nedvesség hatására hidrolizál, kálium-hidrogén-szulfáttá alakul. Ha hevítik, oxigén fejlődik belőle. Erős oxidálószer, oxidálja a szelént, a tellúrt, az arzént. A hidrogén-halogenidekből halogént tesz szabaddá. Oxigént fejleszt, ha hidrogén-peroxiddal reagál. Katalizátor (például Ag+ ion) jelenlétében permanganátokká oxidálja a mangán(II)-sókat.

Előállítása[szerkesztés]

A kálium-perszulfát kálium-hidrogén-szulfátból állítható elő anodikus oxidációval. Ha ennek a vegyületnek az oldatát nagy áramsűrűség mellett elektrolizálják, az anódon kálium-peroxo-diszulfát keletkezik.

Felhasználása[szerkesztés]

A kálium-peroxo-diszulfátot fehérítőszerként használják. A szerves kémiában oxidálószerként szolgál. A fényképészetben a lemezen, illetve a filmen megmaradt, felesleges nátrium-tioszulfát eltávolítására használják. Az analitikai kémiában vegyszerként használják. Az emulziós polimerizációnál fontos szerepet játszik, mint iniciátor.[1]

Források[szerkesztés]

  • Erdey-Grúz Tibor. Vegyszerismeret. Műszaki (1963) 
  • Bodor Endre. Szervetlen kémia. Tankönykiadó (1983). ISBN 9631763226 

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b c d e A kálium-peroxo-diszulfát vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. a b c A kálium-peroxo-diszulfát (ESIS)[halott link]