Kviszkálsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kviszkálsav
IUPAC-név (2S)-2-amino-3-(3,5-dioxo-1,2,4-
oxadiazolidin-2-il)propánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 52809-07-1
PubChem 40539
ChemSpider 37038
KEGG C08296
MeSH Quisqualic+Acid
SMILES
O=C1NC(=O)ON1C[C@H](N)C(=O)O
InChI
1/C5H7N3O5/c6-2(3(9)10)1-8-4(11)7-5(12)13-8/h2H,1,6H2,(H,9,10)(H,7,11,12)/t2-/m0/s1
InChIKey ASNFTDCKZKHJSW-REOHCLBHSA-N
ChEMBL 279956
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H7N3O5
Moláris tömeg 189,126 g/mol
Megjelenés piszkosfehér szilárd anyag
Olvadáspont 185–187°C
Veszélyek
Főbb veszélyek Xn
R mondatok R20/21/22
S mondatok S26 S27/28 S29/35 S36
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kviszkálsav piszkosfehér szilárd anyag (op. 185–187°C). A természetben is előfordul a Quisqualis nemzetséghez (nyálkafafélék családja, mirtuszvirágúak rendje) tartozó növények magvaiban, és a kerti muskátli (Pelargonium x hortorum) virágának szirmában.

A glutaminsav kétfajta receptorának is agonistája: az I-es típusú metabotróp, és az (ionotróp) AMPA-receptornak. Az utóbbit eredetileg kviszkalát-receptornak nevezték, amíg ki nem derült, hogy az AMPA sokkal szelektívebb nála.[1]

A kviszkálsav excitotoxikus (idegsejteket károsító) hatású. Kutatásokban az agy és a gerincvelő neuronjainak szelektív elpusztítására használják.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Quisqualic acid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]