Kviszkálsav
| Kviszkálsav | |||
 |
|||
 |
 |
||
| IUPAC-név | (2S)-2-amino-3-(3,5-dioxo-1,2,4- oxadiazolidin-2-il)propánsav |
||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 52809-07-1 | ||
| PubChem | 40539 | ||
| ChemSpider | 37038 | ||
| KEGG | C08296 | ||
| MeSH | Quisqualic+Acid | ||
|
|||
|
|||
| StdInChIKey | ASNFTDCKZKHJSW-REOHCLBHSA-N | ||
| ChEMBL | 279956 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H7N3O5 | ||
| Moláris tömeg | 189,126 g/mol | ||
| Megjelenés | piszkosfehér szilárd anyag | ||
| Olvadáspont | 185–187°C | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | Xn | ||
| R mondatok | R20/21/22 | ||
| S mondatok | S26 S27/28 S29/35 S36 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|||
A kviszkálsav piszkosfehér szilárd anyag (op. 185–187°C). A természetben is előfordul a Quisqualis nemzetséghez (nyálkafafélék családja, mirtuszvirágúak rendje) tartozó növények magvaiban, és a kerti muskátli (Pelargonium x hortorum) virágának szirmában.
A glutaminsav kétfajta receptorának is agonistája: az I-es típusú metabotróp, és az (ionotróp) AMPA-receptornak. Az utóbbit eredetileg kviszkalát-receptornak nevezték, amíg ki nem derült, hogy az AMPA sokkal szelektívebb nála.[1]
A kviszkálsav excitotoxikus (idegsejteket károsító) hatású. Kutatásokban az agy és a gerincvelő neuronjainak szelektív elpusztítására használják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kertész Szabolcs: Glutamáterg vegyületek hatása a tovaterjedő depolarizációra, és ... (doktori értekezés)
Források[szerkesztés]
- QUISQUALIC ACID (Chemical Book)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Glutamate receptor (angol Wikipédia)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Quisqualic acid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
