Kviszkálsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kviszkálsav
Quisqualic acid.svg
Quisqualic acid spacefill.png Quisqualic acid.png
IUPAC-név (2S)-2-amino-3-(3,5-dioxo-1,2,4-
oxadiazolidin-2-il)propánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 52809-07-1
PubChem 40539
ChemSpider 37038
KEGG C08296
MeSH Quisqualic+Acid
ChEMBL 279956
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H7N3O5
Moláris tömeg 189,126 g/mol
Megjelenés piszkosfehér szilárd anyag
Olvadáspont 185–187°C
Veszélyek
Főbb veszélyek Xn
R mondatok R20/21/22
S mondatok S26 S27/28 S29/35 S36
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kviszkálsav piszkosfehér szilárd anyag (op. 185–187°C). A természetben is előfordul a Quisqualis nemzetséghez (nyálkafafélék családja, mirtuszvirágúak rendje) tartozó növények magvaiban, és a kerti muskátli (Pelargonium x hortorum) virágának szirmában.

A glutaminsav kétfajta receptorának is agonistája: az I-es típusú metabotróp, és az (ionotróp) AMPA-receptornak. Az utóbbit eredetileg kviszkalát-receptornak nevezték, amíg ki nem derült, hogy az AMPA sokkal szelektívebb nála[1].

A kviszkálsav excitotoxikus (idegsejteket károsító) hatású. Kutatásokban az agy és a gerincvelő neuronjainak szelektív elpusztítására használják.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Quisqualic acid című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.