Kválé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A kválé (angol: quale, többesszáma: qualia) elmefilozófiában használatos kifejezés, a tudatos tapasztalat szubjektív minősége; szubjektív minőség az, amilyen valaki számára valamilyen tudatos állapotban lenni, más szóhasználattal a tapasztalat fenomenális (fenomén=jelenség) karaktere.[1]

Tipikus példái: fájdalom átélése, látási, hallási, tapintási, ízlelési élmények, testi érzések, érzelmek. Vitatott azonban, hogy a gondolatoknak van-e fenomenális karaktere (l. pl. Aha-élmény). A kválé fogalma hangsúlyozottan nem ezen mentális állapotok a külső szemlélő által megismerhető aspektusaira vonatkozik, hanem arra, hogy milyen átélni azokat.

A kválé tág és szűk fogalma[szerkesztés]

A fenti meghatározás tekinthető a kválék általánosabb, tágabb meghatározásának, ami a hétköznapi intuícióinkat fejezi ki a tapasztalat természetéről. Ebben az értelemben a hétköznapi józan ész szerint nem lehet tagadni a kválék létezését.

A kválék szűk fogalma a kválék valamilyen elmélet keretében adott meghatározása, és további tulajdonságokkal jellemzi a kválékat.

A kválék természete kapcsán legtöbbet vitatott kérdések:

  1. Reprezentációs (az elmefüggetlen valóságra irányul) vagy nem reprezentációs[2]
  2. Minősége intrinzikus (független attól, hogy hogyan viszonyul a tapasztalás más elemeihez) vagy holisztikus (egy kválé minősége csak a többi kváléhoz való viszonyában határozható meg.)[3]
  3. Kifejezhetetlenség – én csak akkor ismerhetem meg ugyanazt a minőséget, amit valaki akkor él át, amikor citromot eszik, ha én is átélem a citromízlelés élményét. Ez a valaki sehogyan sem tudná, hagyományos úton kifejezni azt a bizonyos minőséget ami az az ízélmény. Egy színvaknak sehogyan sem lehet elmagyarázni, hogy milyen egy piros paradicsomot észlelni.[4]
  4. Csalhatatlanság – ha bizonyos fenomenális minőség tudatában vagyok, akkor nem tévedhetek abban, hogy valóban abban vagyok. Lehetséges ugyan, hogy valamit rosszul észlelek és eltévesztem – hogy zöldnek látok egy piros almát – , de abban, hogy nekem milyennek tűnik mégsem tévedhetek.[5]
  5. Epifenomenalitás – amennyiben a fizikai világ okságilag zárt, akkor ha kválék nem magyarázhatóak fizikailag, nem is lehetnek okságilag hatékony tulajdonságok.[6]

A kválék a test-elme vitában[szerkesztés]

A kválé fogalma jelentős szerepet játszik az elmefilozófia területén, különösen a test-elme probléma körüli vitákban, mivel sokak szerint nem magyarázható fizikalista (illetve naturalista, vagy materialista) elméletek alapján. A legtöbb filozófus, aki konkluzívnak tartja valamelyik antifizikalista érvet általában a tulajdonságdualizmus egy változatát támogatja

E vitában elfoglalt helye alapján, a kválék magyarázó elméleteinek egy lehetséges taxonómiája:[7]

  1. A kválé magyarázatot nyerhet naturalista fizikalista elméletek segítségével: KEMÉNY FIZIKALIZMUS
    1. vagy azért mert redukálható, visszavezethető más létezőkre (kválé-redukcionizmus):
      1. azonosságelmélet – a kválék redukálhatóak agyállapotokra
      2. funkcionalizmus – a kválék redukálhatóak bizonyos funkcionális állapotokra
    2. vagy mert a kválé (általában szűkebb értelemben vett) fogalmát értelmetlenként elutasítva arra jutnak, hogy nincs is mit beilleszteni – kválé-eliminativizmus):
  2. A kválé nem magyarázható naturalista-fizikalista elméletek segítségével, ezért ezeken túli magyarázó tényezőkre kell hivatkoznunk: DUALIZMUS (Chalmers, Jackson)
  3. A kválé nem magyarázható a hagyományos naturalista-fizikalista elméletek segítségével, de magyarázható egy másfajta naturalizmus-fizikalizmus által: PUHA FIZIKALIZMUS (Searle, Nagel[8])
  4. A kválé nem magyarázható a hagyományos naturalista fizikalista elméletek segítségével, mert ez a magyarázat az emberi megismerés számára hozzáférhetetlen: PESSZIMIZMUS (McGinn, Sturgeon, Levine)

Kválékra hivatkozó klasszikus anti-fizikalista érvek[szerkesztés]

Thomas Nagel: Milyen lehet denevérnek lenni?[szerkesztés]

Thomas Nagel Milyen lehet denevérnek lenni? című cikkéhez[9] szokták kötni a tudat problémájának analitikus filozófián belüli felbukkanását. Nagel amellett érvel, hogy objektív módszerekkel megközelíthetetlen számunkra a denevér tapasztalatának minősége. A denevérek visszhanglokátoros érzékelése semmilyen emberi érzékszervvel nem hasonlítható össze, és bár számos paraméterét, és működését leírhatjuk tudományosan, magához ehhez a típusú érzékeléshez kapcsolódó szubjektív minőség megismerhetetlen marad számunkra.

Frank Jackson: Amit Mary nem tudott[szerkesztés]

Frank Jackson Epifenomenális kvália című cikkében[10] jelent meg a „tudásérvként” is ismert gondolatkísérlet, ami egy intuitív példával próbálja alátámasztani azt a tézist, hogy a kválék olyan lényegi minőséggel rendelkeznek, amiről semmilyen fizikai információ nem tud számot adni, következésképpen a fizikalizmus hamis. „Maryt, a kiváló tudóst valamiért [születésétől fogva] arra kényszerítik, hogy egy fekete-fehér szobából figyelje a külvilágot, egy fekete-fehér televízió képernyőjén keresztül. Mary a látás neurofiziológiájáraa szakosodik, és (tegyük fel, hogy) összegyűjti az összes tudható fizikai információt arról, hogy mi megy végbe, amikor egy érett paradicsomot vagy az eget látjuk, illetve, amikor a 'piros' és 'kék' kifejezéseket használjuk és így tovább.”[6] Ha Maryt kiengedik a szobából, akkor intuíciónk szerint új ismeretre tesz szert, amikor először megpillant egy színes tárgyat. Viszont mivel Mary már korábban is ismerte a látással kapcsolatos összes fizikai tényt, ezért ez a tudás nem egy fizikai tényre vonatkozik.

David J. Chalmers: A tudat nehéz problémája[szerkesztés]

David Chalmers megkülönbözteti a tudat könnyű és nehéz problémáját.[11] A könnyű problémához tartoznak azok a jelenségek, amelyek közvetlenül alávethetőnek látszanak a kognitív tudományok bevett módszereinek, amik a jelenségeket komputációs vagy neurális mechanizmusok segítségével kezelik. Magyarázatuk ugyanis nem áll másban, minthogy a leírjuk azt a mechanizmust, ami ezeket a funkciókat megvalósítja. A tudat nehéz problémája Chalmers szerint a tapasztalat, azért mert ennek van egy szubjektív oldala is. Megvan benne a valamilyennek lenni mozzanata.

Joseph Levine: A magyarázati szakadék érv[12][szerkesztés]

Egy magyarázó redukció mindig azonosság-állítás. pl. (1) Víz = H2O. Amennyiben a kválékat megmagyarázhatnánk akkor annak egy hasonló állításnak kell lennie: pl. (2) fájdalom=C-(ideg)rostok tüzelése. Levine szerint az (1) valódi magyarázó azonosítás (2) viszont nem. A H2O tulajdonságainak ismerete ugyanis kivétel nélkül megadja számunkra a víz összes tulajdonságának ismeretét. Nem tudjuk elgondolni, amennyiben (1) igaz, és a H2O szerkezetű anyagra fennállnak az ismert fizikai-kémiai összefüggések, hogy ez az anyag – a víz – ne produkálja azt a jelenséget 100 °C hőmérsékleten, amit forrásnak nevezünk. Ezzel szemben elgondolható marad, hogy a C-rostjaink tüzelnek és mégsem érzünk fájdalmat. „semmi olyan nincs a C-rostok tüzelésében, ami természetesebben kapcsolná azt a fájdalom fenomenális tulajdonságához, mint más fenomenális tulajdonságok halmazához...”[13] Metafizikailag nem lehet kizárt, hogy a fájdalom azonos a C-rostok tüzelésével, ha viszont így is van, ez egy nyers, magyarázhatatlan tény.

Kapcsolódó témák[szerkesztés]

Átfogó témák[szerkesztés]

Magyar nyelvű szakirodalom[szerkesztés]

  • Ambrus Gergely 2008, „Fenomenális tudatosság.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest.
  • Chalmers, David J. 2004, „Szemközt a tudat problémájával.” (ford. Sutyák Tibor), Vulgo 2004/ 5, 3-13. o.
  • Jackson, Frank 2007, „Epifenomenális qualia.” (ford. Polgárdi Ákos), Különbség IX/1. 67–82. o.
  • Jackson, Frank 2008, „Amit Mary nem tudott.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest.
  • Levine, Joseph 2008, „A milyenség kihagyásról.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest.
  • Nagel, Thomas 2004, „Milyen lehet denevérnek lenni?” (ford.: Sutyák Tibor), Vulgo 2004 /5, 3-13. o.
  • Tőzsér János 2009, Metafizika. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Idegen nyelven[szerkesztés]

  • Block, Ned 1978, „Troubles with Functionalism.” Minnesota Studies in the Philosophy of Science 9, 261-325. o.
  • Chalmers, David J. 1996, The Conscious Mind: In search of a theory of conscious experience. Oxford University Press.
  • Chalmers, David J. 2004, „Szemközt a tudat problémájával.” (ford. Sutyák Tibor), Vulgo 2004/ 5, 3-13. o.
  • Crane, Tim 2000, „The Origins of Qualia.” In Crane, Tim and Patterson, Sarah (szerk.) The History of The Mind-Body Problem. Routledge, London.
  • Churchland, Paul M. 1995, The Engine of Reason. Massachusetts Institute of Technology.
  • Dennett, Daniel C. 1988, „Quining Qualia.” In Marcel, A. & Bisiach, E. (szerk.) Consciousness in Modern Science. Oxford University Press.
  • Dennett, Daniel C. 1991 Consciousness Explained. Little, Brown and Co, Boston.
  • Hawthorne, John 2006, „Direct Reference and Dancing Qualia.” In Alter, Torin & Walter, Sven (szerk.) Phenomenal Concepts and Phenomenal Knowledge: New Essays on Consciousness and Physicalism. Oxford University Press.
  • Levine, Joseph 1983, „Materialism and qualia: the explanatory gap.”, Pacific Philosophical Quarterly 64, 354-361. o.
  • Lycan, William G. 1987, „Subjectivity.” In Consciousnes. MIT Press.
  • Martin, M. G. F. 1998, „Setting Things before the Mind.” In (szerk. O'Hear, Anthony) Current Issues in Philosophy of Mind. Oxford University Press.
  • McGinn, Colin 1989, „Can We Solve the Mind-Body Problem?” Mind Vol. Xcviii, no.391, July.
  • Nagel, Thomas 2000, „The Psychophysical Nexus” In Boghossian, Paul and Peacocke, Christopher (szerk.), New Essays on the A Priori. Clarendon Press, Oxford.
  • Nagel, Thomas 1986, The view from nowhere. Oxford University Press, New York.
  • Mandik, Pete 2001, „Mental representation and the subjectivity of consciousness.” Philosophical Psychology Vol. 14, No. 2.
  • Shoemaker Sidney 1982, „The Inverted Spectrum.”, Journal of Philosophy, No. 7, 357-81. o.
  • Sharlow, Mark F 2009, „Qualia and the Problem of Universals.”, [1], (2009.10.07)
  • Sturgeon, Scott 1994, „The epistemic view of subjectivity.”, Journal of Philosophy, XCI. 5. May
  • Strawson, Galen 1994, Mental Reality, Cambridge, Mass the MIT Press, Bradford Books
  • Tye, Michael 2007, „Qualia.”, Stanford Encyclopedia of Philosophy,
  • Tye, Michael 1999, „Phenomenal Consciousness: The Explanatory Gap as Cognitive Illusion.”, Mind 108, 705- 725. o.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Ambrus Gergely 2008, „Fenomenális tudatosság.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest; Tőzsér János 2009, Metafizika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  2. Tye, Michael 1999, „l.: Phenomenal Consciousness: The Explanatory Gap as Cognitive Illusion.”, Mind 108, 705- 725. o.; Dretske, Fred 1997, Naturalizing the Mind, MIT Press; Martin, M. G. F. 1998, „Setting Things before the Mind.” In (szerk. O'Hear, Anthony) Current Issues in Philosophy of Mind. Oxford University Press.
  3. Churchland, Paul M. 1995, The Engine of Reason. Massachusetts Institute of Technology; Shoemaker Sidney 1982, „The Inverted Spectrum.”, Journal of Philosophy, No. 7, 357-81. o.
  4. Sturgeon, Scott 1994, „The epistemic view of subjectivity.”, Journal of Philosophy, XCI. 5. May
  5. Shoemaker Sidney 1982, „The Inverted Spectrum.”, Journal of Philosophy, No. 7, 357-81. o.; Dennett, Daniel C. 1988, „Quining Qualia.” In Marcel, A. & Bisiach, E. (szerk.) Consciousness in Modern Science. Oxford University Press.
  6. ^ a b Jackson, Frank 2007, „Epifenomenális qualia.” (ford. Polgárdi Ákos), Különbség IX/1. 67–82. o.
  7. Ez a felosztás Michael Tye "Phenomenal Consciousness: The Explanatory Gap as Cognitive Illusion" című cikke alapján készült, de nem minden részben követi azt.
  8. Nagel, Thomas 2000, „The Psychophysical Nexus” In Boghossian, Paul and Peacocke, Christopher (szerk.), New Essays on the A Priori. Clarendon Press, Oxford.
  9. Nagel, Thomas 2004, „Milyen lehet denevérnek lenni?” (ford.: Sutyák Tibor), Vulgo 2004 /5, 3-13. o.
  10. Jackson, Frank 2007, „Epifenomenális qualia.” (ford. Polgárdi Ákos), Különbség IX/1. 67–82. o.; Jackson, Frank 2008, „Amit Mary nem tudott.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest.
  11. Chalmers, David J. 2004, „Szemközt a tudat problémájával.” (ford. Sutyák Tibor), Vulgo 2004/ 5, 3-13. o.
  12. Levine, Joseph 1983, „Materialism and qualia: the explanatory gap.”, Pacific Philosophical Quarterly 64, 354-361. o.; Levine, Joseph 2008, „A milyenség kihagyásról.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest.
  13. Levine, Joseph 2008, „A milyenség kihagyásról.” In Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.), Elmefilozófia szöveggyűjtemény. L'Harmattan, Budapest

Külső hivatkozások[szerkesztés]