Kurów

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kurów
Kur1DSC 0282.JPG
Kurów címere
Kurów címere
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságLublini
Járás Puławski
Rang község
Alapítás éveXII. század
Polgármester Jan Łubek
Irányítószám 24-170
Körzethívószám +(48)81
Rendszám LPU
Népesség
Teljes népesség 2826 fő (2010) +/-
Népsűrűség249 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Terület11,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kurów (Lengyelország)
Kurów
Kurów
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 23′ 21″, k. h. 22° 11′ 16″Koordináták: é. sz. 51° 23′ 21″, k. h. 22° 11′ 16″
Kurów weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurów témájú médiaállományokat.

Kurów (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['kuruf]) falu Lengyelországban, a Lublini vajdaság Puławski járásának székhelye. 2010-ben 2826 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés]

Egy délkelet-lengyelországi falu, Puławy és Lublin között, a Kurówka folyó mentén.

Története[szerkesztés]

1431-ben kapott városi rangot. A közeli falvakat látta el élelmiszerrel, valamint bőr-, illetve szőrmeipari termékeket állítottak itt elő. A 16. században a lengyel kálvinizmus egyik központja volt, 1660-ig legtöbb lakosa az ariánus vallásra tért át.

1670-ben pestis sújtotta a várost, amely ekkor városi rangját is elvesztette, de ekkor még hamarosan vissza is tudta szerezni azt. Lengyelország harmadik felosztása után, 1795-ben Ausztria csatolta magához, 1809-ben a Varsói Hercegség része lett, majd 1815-ben a Kongresszusi Lengyel Királyságé. A novemberi felkelés során, 1831 februárjában egy kisebb csata színhelye volt, ahol a lengyelek Józef Dwernicki vezetésével legyőzték az orosz csapatokat. A januári felkelés után, 1870-ben végleg elvesztette városi rangját. 1918 óta tartozik ismét Lengyelországhoz.

A második világháború elején, a lengyel honvédő háború során, 1939. szeptember 9-én a település jelentős veszteségeket szenvedett a német légierő (Luftwaffe) bombázása következtében, a lerombolt épületek között volt többek között egy (vöröskereszttel jelölt) kórház is. A háború alatt a németek két munkatábort hoztak létre a faluban, 1942-ben pedig egy kisebb gettót is, de az itt senyvedő lengyelek többségének hamarosan sikerült kiszabadulnia, majd a közelben lévő erdőkben tevékenykedő hazai hadsereghez csatlakoznia.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]