Kurów

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurów
Kur1DSC 0282.JPG
Kurów címere
Kurów címere
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Lublini
Járás Puławski
Rang község
Alapítás éve XII. század
Polgármester Jan Łubek
Irányítószám 24-170
Körzethívószám +(48)81
Rendszám LPU
Népesség
Teljes népesség 2826 fő (2010) +/-
Népsűrűség 249 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 157 m
Terület 11,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kurów (Lengyelország)
Kurów
Kurów
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 23′ 21″, k. h. 22° 11′ 16″Koordináták: é. sz. 51° 23′ 21″, k. h. 22° 11′ 16″
Kurów weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurów témájú médiaállományokat.

Kurów (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['kuruf]) falu Lengyelországban, a Lublini vajdaság Puławski járásának székhelye. 2010-ben 2826 lakosa volt.

Fekvése[szerkesztés]

Egy délkelet-lengyelországi falu, Puławy és Lublin között, a Kurówka folyó mentén.

Története[szerkesztés]

1431-ben kapott városi rangot. A közeli falvakat látta el élelmiszerrel, valamint bőr-, illetve szőrmeipari termékeket állítottak itt elő. A 16. században a lengyel kálvinizmus egyik központja volt, 1660-ig legtöbb lakosa az ariánus vallásra tért át.

1670-ben pestis sújtotta a várost, amely ekkor városi rangját is elvesztette, de ekkor még hamarosan vissza is tudta szerezni azt. Lengyelország harmadik felosztása után, 1795-ben Ausztria csatolta magához, 1809-ben a Varsói Hercegség része lett, majd 1815-ben a Kongresszusi Lengyel Királyságé. A novemberi felkelés során, 1831 februárjában egy kisebb csata színhelye volt, ahol a lengyelek Józef Dwernicki vezetésével legyőzték az orosz csapatokat. A januári felkelés után, 1870-ben végleg elvesztette városi rangját. 1918 óta tartozik ismét Lengyelországhoz.

A második világháború elején, a lengyel honvédő háború során, 1939. szeptember 9-én a település jelentős veszteségeket szenvedett a német légierő (Luftwaffe) bombázása következtében, a lerombolt épületek között volt többek között egy (vöröskereszttel jelölt) kórház is. A háború alatt a németek két munkatábort hoztak létre a faluban, 1942-ben pedig egy kisebb gettót is, de az itt senyvedő lengyelek többségének hamarosan sikerült kiszabadulnia, majd a közelben lévő erdőkben tevékenykedő hazai hadsereghez csatlakoznia.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]