Kumlik Emil
| Kumlik Emil | |
 | |
| Született | 1868. június 5.[1] Pozsony |
| Elhunyt | 1944. december 31. (76 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kumlik Emil (Pozsony, 1868. június 5. – Budapest, 1944. december 31.)[2] könyvtáros, újságíró, író.
Élete[szerkesztés]
Kumlik József (1801-1869) zenetanár unokája,[3] Kumlik József és Mahatsek Antónia fia. Nagybátyja volt Kumlik Tódor Pozsony utolsó magyar polgármestere.[4] 1887–1891 között végezte főiskolai tanulmányait a Pozsonyi Jogakadémián. 1910-ben Kolozsvárott az államtudományok doktorává avatták. 1887–1894 között a Pozsonyvidéki Lapok, majd a Pozsonymegyei Közlöny, a Nyugatmagyarországi Híradó, a Westungarische Grenzbote munkatársa, illetve több fővárosi és néhány külföldi lap tudósítója. 1894–1900 között a miniszterelnökség sajtóosztályánál tudósító, majd segédtitkár. 1900–1914 között Pozsony város könyvtárosa, 1914–1919 között pedig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem könyvtárának igazgatója, majd 1919–1921 között ismét Pozsony könyvtárosa. 1922-ben nyugdíjba vonult. 1921–1922-ben tagja volt a Pozsonyi Hajósegyletnek.[5]
1921-ben Pozsonyból Budapestre költözött és ismét újságíró lett. 1923–1925 között a Dunaposta, majd a Pester Lloyd munkatársa és a Neues Pester Journal felelős szerkesztője. 1925-től a Pester Lloyd külső munkatársa és a pozsonyi Híradó levelezője. 1927–1933 között az Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának tiszteletdíjas alkalmazottja volt. Felesége Gruber Irma volt.
Berczik Árpád és Herczeg Ferenc novelláit fordította németre.
Művei[szerkesztés]
- 1904 Művészeti divatok. Pozsony.
- 1905 A "Pozsonyi Toldy-Kör" harmincéves története. Pozsony.
- 1905 A szabadságharcz pozsonyi vértanúi. Pozsony.
- 1905 Pozsony und der Freiheitskampf 1848/49. Die dreizehn Pressburger Märtyrer, Aulich, Batthyány, Jeszenák, andere pressburger Urteile; Stampfel, Pozsony–Budapest.
- 1906-1910 Pozsony szabad királyi város közkönyvtárának címjegyzéke I-IV. Pozsony.
- 1907 Rómer Flóris élete és működése. Pozsony.
- 1907 Képes pozsonyi kalauz. Pozsony.
- 1908 Adalékok a pozsonyi országgyűlések történetéhez 1825-1848. Pozsony.
- 1909 Helyi önkormányzat a magyarországi róm. kath. egyházban - A pozsonyi róm. kath. hitközség autonómiájának mibenléte, történeti alapja és szervezete. Pozsony.
- 1925 Elveszett kincsek. Magyar Bibliofil Szemle 1925/3
- 1926 Melyik pozsonyi házban alapította Széchenyi az Akadémiát? Századok 1925-1926
- 1937 Laienautonomie der Pressburger röm. kath. Gemeinde. Pozsony
- 1937 Dohnányi Frigyes 1843-1909 - Egy magyar gyorsíró élete és munkássága. Budapest.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1927/1945. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Pesti Hírlap 57/86, 9 (1935. április 14.)
- ↑ 2019 Volt egyszer egy Pozsonyi Hajósegylet (1862-1940). 251.
Források[szerkesztés]
- Peter Buday 2012: František Florián Rómer (1815 Bratislava – 1889 Oradea). Monument revue 2012/2, 40-47.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Tolnai Nagylexikon
További információk[szerkesztés]
- Kumlik Emil. Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 30.)