Kucsmás poszáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kucsmás poszáta
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Curruca
Faj: C. melanocephala
Tudományos név
Curruca melanocephala
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kucsmás poszáta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kucsmás poszáta témájú médiaállományokat és Kucsmás poszáta témájú kategóriát.

A kucsmás poszáta (Curruca melanocephala) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj.

Rendszerezés[szerkesztés]

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Sylvia nembe tartozik Sylvia melanocephala néven

Előfordulása[szerkesztés]

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten él. Sűrű bokrok között és gazdag aljnövényzettel ellátott erdőkben található.

Alfajai[szerkesztés]

  • Curruca melanocephala carmichaellowi
  • Curruca melanocephala leucogastra
  • Curruca melanocephala melanocephala
  • Curruca melanocephala momus
  • Curruca melanocephala norrisae
  • Curruca melanocephala pasiphae

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 13–14 centiméter, szárnyfesztávolsága 15–18 centiméter, testtömege pedig 10–15 gramm. A hím a fején fekete sapkát visel.

A hím
és a tojó
Sylvia melanocephala

Életmódja[szerkesztés]

Hernyókat, lepkéket, szöcskéket, sáskákat és pókokat zsákmányol, de télen elfogyasztja a bogyókat és gyümölcsöket is. Elegendő élelem esetén állandó, esetleg délebbre húzódik, néha kóborol, eljut Észak-Európába is.

Szaporodása[szerkesztés]

Bokrok közé rejti, gyökerekből, fűszálakból és tollpihékből készített fészkét. Fészekalja 4-5 tojásból áll, melyen 13-14 napig kotlik. A fiókák még 10 napig a fészekben tartózkodnak, röpképességük elnyerése előtt elhagyják azt. A kotlást inkább a tojó végzi, az etetésben mindkét szülő részt vesz.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon nagyon ritka vendég.

Védelem[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]