Kuba turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havannai utcakép az óvárosban 2008 decemberében
A „Hotel Nacional” Havannában
Castillo del Morro Santiago de Cuba városában

Kuba turizmusára a kellemes klíma, az elbűvölő tengerpartok, koloniális városok, forróvérű lányok, autómatuzsálemek az utakon, a világ legjobb minőségű szivarjai, a rum és a salsa szinte minden mennyiségben jellemző. A Karibi-térség legnagyobb területű, szocialista berendezkedésű állama az utóbbi tíz évben jelentős erőfeszítéseket tesz a turizmus fejlesztése érdekében de a lehetőségeitől messze elmarad. Hátráltató tényező a fejletlen infra- és szuprastruktúra. A legnagyobb visszahúzó erő az Amerikai Egyesült Államok és Kuba között feszülő mély politikai ellentét. Ez az amerikai turisták nagy tömegű érkezését megakadályozza, annak ellenére, hogy a szocializmus előtt nagy volt az észak-amerikai turisták körében vonzereje.

Úti célok Kubában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi övben fekvő sziget legfontosabb vonzereje az egész évben 24-29°C-os tiszta vizű tengerpart korallszirtekkel és zátonyokkal. Nemcsak a strandolás,hanem a búvárkodás számára is optimálisak a feltételek. A trópusi búja növényzet kellemesebbé teszi az itt-tartózkodást. Kuba trópusi karsztformái, a Kis-Antillák vulkáni formái a természetet kedvelők körében jelenetős vonzerők. A kubai emberek mentalitása az ország legfőbb belső exportcikke [1] Sokan a kommunizmus utolsó bástyájaként gondolnak az országra, amit lehetőség szerint minél messzebbre el kell kerülni, ahol nem érvényesül a demokratizmus és nincsenek emberi jogok. A kubai forradalom óta hatalmon lévő Fidel Castro[2] valóban a klasszikus szocialista állam kiépítését tartja létfontosságúnak országa számára, és ez nem jelenti a szabadságjogok kiteljesedését. Ha Kubába látogat valaki és túlteszi magát az előítéleteken, egy igazán varázslatos országgal ismerkedhet meg.

Tengerparti nyaralás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szállodaterasz Kubában

A legtöbb társasutazás középpontjában a tengerparti nyaralás áll. A tengerpart fantasztikus, s a szállodák egyre nagyobb ütemben való kiépülése pedig minden igényt kielégítenek. A kubai nyár májustól októberig tart. A téltől sem kell tartani, mert az átlaghőmérséklet ekkor is 26-28°C. A tenger is ebben a hőmérséklet-tartományban mozog. A magyar utasok többsége a legismertebb és legnépszerűbb üdülőhelyre, Varaderoba érkezik. Itt minden a nyaralásról szól. A szállodák a tengerparton fekszenek és ellentétben a kubai házakkal, kiváló állapotban vannak. Az ilyen paradicsomban a pihenés garantált és a szórakozási lehetőségek is szinte korlátlanok. A passzív pihenésre vágyók a tengerpart vagy a medencék mellett nyugágyakban sütkérezhetnek egy itallal a kezükben. Az aktív pihenésre vágyóknak a nyaralás folyamán sem kell lemondaniuk kedvenc sportjukról (röplabda, pingpong, futballpályák állnak a rendelkezésre). Az izomerősítésre a szállodák edzőtermeiben van lehetőség. A testmozgás után jólesik a szauna, a pezsgőfürdő, vagy a masszázs.

A szállodákban félpanziós, illetve teljes ellátás is várja a vendégeket. A legtöbb helyen azonban „all inclusive” szolgáltatás[3] Az ételek a latin-amerikai és az afrikai konyha jellegzetes jegyeit viselik magukon. Híres a mojito vagy a Cuba libre koktél. Az „all inclusive” szolgáltatás egyetlen „hátránya”, hogy hatalmas lelkierőt igényel az íncsiklandozó ételek és remek koktélok állandó kóstolásának és fogyasztásának mellőzése.

Világörökségi helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kolumbusz kriptája

Utazásszervezés az országba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kubai utazás magánszervezésben csak gyakorlott utazóknak ajánlható! Az oda- és visszautazás nem okozhat nagy gondot, mivel rendszeres repülőjáratok kötik össze Európával. Az ottani tartózkodás megszervezése már jóval körülményesebb.

Aki egy kicsit is kedveli a kalandot, az nem turistaparadicsomba megy. Tiszta, kényelmes és olcsó magánszállások találhatók Kubában, így körülbelül a szállodai szállásköltség fele megúszható. Vízum nem kell, csak turistakártyát kell venni 25 euróért, amivel 30 napot lehetünk kint. Interneten le lehet foglalni le a repülőjegyet és a szállást is. A turistakártyára előre be kell írni a tartózkodási helyet.[4]

Kubában kétféle pénz van. A helyieknek a nacional peso, a turistáknak a convertibile peso – 1 CUC kb. 220 forint (2008) –, ami 24 helyi pesonak felel meg. A helyiek convertibile peso-t „dollárnak” hívják. Sok helyen csak ezzel a dollárral lehet vásárolni.[4]

A szocialista hiánygazdaság, az infrastruktúra kissé elmaradott volta nem könnyíti meg a turisták helyzetét. Ha nem előre megszervezett társasutazással megyünk, jobb ha felkészülünk a hosszas tartózkodásokra az éttermek, a buszmegállók és a boltok előtt (ahol a helyiek számára jegyrendszer van érvényben).

Az utazási irodák leveszik ezeket a gondokat a vállunkról és gondoskodnak arról, hogy a nyaralás rendben zajlódjon le. Ma már Magyarországról is indulnak charterjáratok.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Azért belső, mert a kubai állampolgárok nem utazhatnak külföldre.
  2. Bár ő két éve visszavonult, és fivérének adta át a hatalmat.
  3. Ez azt jelenti, hogy az adott szállodakomplexum összes vendéglátóhelye ételeit, a helyi készítésű italait teljesen szabadon élvezhetjük a nyaralás során.
  4. ^ a b http://www.ongo.hu/elmenybeszamolok/3722 Kuba 2008 - Az időutazás

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008) 208-209 o. ISBN 978-963-7296-28-4
  • Go! utazás magazin (2005/3 szám) 35 - 37. O. ISSN 1785-7619

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuba turizmusa témájú médiaállományokat.