Ugrás a tartalomhoz

Kuba éghajlata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuba Éghajlata
Kuba Éghajlata

Kuba éghajlata szubtrópusi, erősen trópusi hatásokkal, amelyet jelentős mértékben befolyásol a sziget földrajzi elhelyezkedése a Karib-térségben, valamint a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán közelsége. A szigetország éghajlatát két jól elkülöníthető évszak jellemzi: a száraz (novembertől áprilisig) és az esős évszak (májustól októberig)[1].

Általános jellemzők

[szerkesztés]

Kuba átlaghőmérséklete egész évben viszonylag állandó, körülbelül 25—28 °C. A nyári hónapokban (májustól októberig) a hőmérséklet általában meghaladja a 30 °C-ot, míg télen enyhébb, 20—25 °C közötti értékeket mérnek. Az országban a tengerparti területek éghajlata kiegyensúlyozottabb, míg a belső területeken nagyobb napi hőingadozások figyelhetők meg[2].

Csapadék és szezonális hatások

[szerkesztés]

A csapadék mennyisége évente átlagosan 1200–1800 mm között változik, a hegyvidéki területeken gyakran meghaladja az 2000 mm-t is. Az esős évszak alatt jelentős mennyiségű csapadék hullik, ami a trópusi ciklonokkal is összefügg. A ciklonok leggyakrabban júniustól novemberig alakulnak ki, jelentős esőt és időnként erős szeleket hozva magukkal.

A szigetet rendszeresen érinti a trópusi szélrendszer által okozott passzátszél, amely egész évben meghatározó szerepet játszik az éghajlat kiegyensúlyozásában[3].

Regionális eltérések

[szerkesztés]

Kuba éghajlati viszonyai viszonylag egységesek, de a sziget különböző részein kisebb eltérések tapasztalhatók:

  • Nyugati területek (pl. Pinar del Río): A trópusi ciklonok miatt a csapadék itt gyakoribb és erősebb lehet.
  • Középső régiók (pl. Villa Clara): Mérsékeltebb csapadék és kiegyensúlyozott hőmérséklet jellemzi.
  • Keleti régiók (pl. Santiago de Cuba): Melegebb és szárazabb az ország többi részéhez képest, főként az alacsonyabb domborzati hatások miatt.

Sajátos éghajlati jelenségek

[szerkesztés]

Kuba éghajlatára jelentős hatással van az El Niño és La Niña jelenség, amelyek időszakosan változó csapadékot és hőmérsékleti viszonyokat eredményeznek. Az El Niño idején gyakori a szárazság, míg a La Niña intenzívebb csapadékot és gyakran ciklonokat hoz.

Napsütéses órák és tengerparti hatások

[szerkesztés]

Kuba jelentős napsütéses órákkal büszkélkedhet, évente átlagosan 2 500-3 000 órát süt a nap. A tenger közelsége enyhíti a nyári forróságot és mérsékli a napi hőingadozásokat, így a sziget éghajlata rendkívül kedvező mind a mezőgazdasági termelés, mind a turizmus szempontjából.

Összességében Kuba éghajlata változatos és kiegyensúlyozott, ami ideális környezetet teremt a trópusi növény- és állatvilág számára, valamint hozzájárul a sziget gazdasági és kulturális sajátosságaihoz[4].

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Éghajlat : Kuba, Jamaica. hu.allmetsat.com. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  2. Szimulált történelmi éghajlati és időjárási adatok Kuba (magyar nyelven). meteoblue. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  3. Tours, Dive Hard: Kuba időjárása (magyar nyelven). www.divehardtours.com. (Hozzáférés: 2024. december 13.)
  4. Okostankönyv (magyar nyelven). www.nkp.hu. (Hozzáférés: 2024. december 13.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Climate of Cuba
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuba éghajlata témájú médiaállományokat.