Ugrás a tartalomhoz

Krušovice (Rakovníki járás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krušovice
Krušovický serfőzde
Krušovický serfőzde
Krušovice címere
Krušovice címere
Krušovice zászlaja
Krušovice zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
Járás
Kerületei1
PolgármesterMarkéta Fröhlichová
Irányítószám270 53
Népesség
Teljes népesség620 fő (2025. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület6,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 10′ 19″, k. h. 13° 46′ 34″50.171886°N 13.776101°EKoordináták: é. sz. 50° 10′ 19″, k. h. 13° 46′ 34″50.171886°N 13.776101°E
Krušovice weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Krušovice témájú médiaállományokat.

A kastély a Cseh Köztársaság kulturális műemléke
Az egykori királyi sörfőzde

Krušovice (németül: Kruschowitz, ócsehül: Krušejovic)) település Csehországban, Rakovníki járásban, Prágától 55 km-rel nyugat–északnyugatra Közép-Csehország Rakovník kerületében. Területe 6,35 km², 2017-ben 615 lakosa volt. Krušovice az I/6-os úton fekszik Karlovy Vary és Cheb között.

Fő nevezetessége a régi sörgyár, ahol ma is a Krušovice sört főzik.

Krušovice Lužná, Lišany, Řevničov, Hředle és Krupá településekkel határos. Lakosainak száma 620 fő (2025. január 1.).[1]

Népessége

[szerkesztés]

Lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1869 és 2025 között:
Lakosok száma
898
869
869
624
569
632
615
623
598
620
1869190019211961198020142017202020222025
Adatok: Wikidata

1932-ben 869 lakosa volt.[2]

Gazdasága

[szerkesztés]

Híres sörgyárát 1581-ben,Sörmentén: más források (cseh wikipédia) szerint 1580 előtt alapították. Nem sokkal később II. Rudolf tulajdonába került. Ekkor kapta a Krušovice Királyi Sörgyár nevet, mivel a császár igen kedvelte az itt főzött sört.

A harmincéves háborúban a gyárat kifosztották és felégették, csak 1640-re épült újjá. A Valdstejn család 1685-ben vásárolta meg. A Valdstejnek bővítették a gyár piacait és ehhez felfuttatták annak termelését. A 19. században egy hozománnyal a Fürstenberg család birtokába került, és ők korszerűsítették az üzemet. A fellendülésnek az 1. világháború vetett véget. Onnantól a gyár állandó nehézségekkel küzdött, mígnem a 2. világháború után államosították.[3]

Az üzemet a rendszerváltás után privatizálták. Azóta ismertsége felzárkózott a legnagyobb cseh söröké mellé.[3]

Közlekedése

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Híres személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2025 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2025. május 16. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  2. Adresář republiky Československé pro průmysl, živnosti, obchod a zemědělství, sestavila a vydala firma Rudolf Mosse, Praha 1932, svazek I, str. 646–647.
  3. a b Sörmentén

Források

[szerkesztés]
  • Sörmentén: Szokolay Zoltán et al., 2002: Sörmentén Prága. Sörmentén útikalauz. Hibernia Nova Kiadó, p. 12.