Krmine
Krmine | |
A krminei Kőhíd | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Banja Luka |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 51 |
Népesség | |
Teljes népesség | 557 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 14,1 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 508 m |
Terület | 39,58 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Krmine témájú médiaállományokat. | |
Krmine (szerbül: Крмине), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 17, közúton 31 km-re délre, az Orbásztól keletre fekvő Manjača-hegység nyugati lejtőin, 200-850 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 973 | 556 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 1 | 0 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 6 | 1 |
Összesen | 980 | 557 |
Története
[szerkesztés]Krmine a régi boszniai Zemljanik plébánia részeként jelenik meg először a forrásokban, amelyet Prijezda bosnyák bán oklevele 1287-ben említ. A plébánia többi helyéhez hasonlóan 1528-ban az Oszmán Birodalomfennhatósága alá került, és az újonnan alapított Zmijanje náhije része lett.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 81 háztartása és 738 ortodox lakosa volt.[4] A dabar-boszniai pravoszláv érsekség 1882-es sematizmusa szerint a krminai plébánián Szent Miklós tiszteletére szentelt fatemplom állt, a településen 82 ház és 782 lélek volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 104 háztartást, 920 ortodox és 4 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 107 háztartása és 903 lakosa volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, ahol Krmine a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Kőhíd a természet geomorfológiai csodája. A természet alkotta híd 70 m magasságával Európa egyik legnagyobb természetes hídja. A kőhíd a Banja Luka - Jajce főútról is látható. Az első kiszélesítésnél lehet parkolni, majd átmenni a közeli Orbászon átívelő függő gyalogoshídon. Itt kezdődik egy 2 km hosszú út, amely szépen ki van jelölve. Ha nyáron arrafelé indulunk, fokozott óvatosságra van szükség a kígyók jelenléte miatt, amit közvetlenül a kőhíd alatt elhelyezett táblák is jeleznek.[8]
- Szent Lázár fejedelem tiszteletére szentelt ortodox templomát 2012-ben szentelték fel. A krupai Szent Illés monostor filiája.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Selo Krmine Kuća Vidovića 80 godina odolijeva zubu vremena. banjaluka.net . (Hozzáférés: 2025. január 12.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 152. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
- ↑ Krupa na Vrbasu – The gem near Banja Luka. tourismbih.com . (Hozzáférés: 2025. január 9.)
- ↑ ШЕМАТИЗАМ III Српска православна Епархија бањалучка 2015. academia.edu . (Hozzáférés: 2025. január 11.)
További információk
[szerkesztés]