Krisztus szülei házában
| Krisztus szülei házában (Christ in the House of His Parents) | |
_-_Google_Art_Project.jpg) | |
| Művész | John Everett Millais (1850) |
| Típus | Olaj, vászon |
| Műfaj | szakrális művészet |
| Mozgalom | preraffaeliták |
| Magasság | 86,4 cm cm, 34,0 in |
| Szélesség | 139,7 cm cm, 55,0 in |
| Múzeum | Tate Britain |
| Gyűjtemény | |
| Település | London |
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztus szülei házában témájú médiaállományokat. | |
Krisztus szülei házában (eredeti címe: Christ in the House of His Parents) John Everett Millais brit festő műve, 1849-1850 között készült. A festmény a gyermek Jézust ábrázolja szülei házában, illetve egy műhely környezetében. A festményt nagyon kritikusan fogadta a korabeli közvélemény, rengeteg negatív kritika látott napvilágot, egyiket maga Charles Dickens írta. Azonban a festmény révén a korábban ismeretlen preraffaeliták mozgalmát megismerte a szélesebb közvélemény, ami jelentősen elősegítette Millais és társa, William Holman Hunt és Dante Gabriel Rossetti pályáját.
Leírása[szerkesztés]
A festmény a gyermek Jézust ábrázolja, aki apjának, Józsefnek segít az ácsműhelyben. József a képen éppen egy ajtón dolgozik, amelyet a műhely munkaasztalára fektetett. A kis Jézus megsértette a kezét egy kiálló szögön, ami előrevetíti Jézus sorsát és stigmáit. A háttérben álló Szent Anna (a keresztény hagyomány szerint Szűz Mária anyja) egy harapófogóval eltávolítja a szöget, míg térdeplő anyja egy csókkal vigasztalja Jézust. József a sérülést vizsgálja, míg a kép jobb oldalán Keresztelő Szent János egy tálban vizet hoz, hogy kimossák a sebet - ezzel előrevetítve szerepét Jézus megkeresztelésében. Az eseményeket a kép bal oldalán látható segéd figyeli.
A háttérben számos, teológiai jelentőséggel bíró tárgy látható: a falon függő létra Jákob lajtorjájára utal, egyik ágán a Szentléleket szimbolizáló galamb ül, mellette egy szerszám a Szentháromságot szimbolizálja. A háttérben látható nyáj a későbbi keresztény gyülekezetekre utal.
A feltételezések szerint Millais képének egyik forrása Albrecht Dürer metszete, a Melancholia I, illetve 14. századi olasz festmények. Egy másik vélemény szerint John Rogers Herbert brit festő egyik képe lehetett az inspiráció.[1]
Fogadtatása[szerkesztés]
A képet 1850-ben állították ki a Királyi Művészeti Akadémián és heves felzúdulást váltott ki, elsősorban a kép realista stílusa, amellyel az ácsműhely belsejét ábrázolta, a kosz és a munka maradványai, illetve a képen ábrázolt személyek megjelenése. A hagyományos akadémikus stílus szerint Jézust családja vagy apostolai körében, római tógában vagy hasonlóan magasztos ruhában kellett ábrázolni. Kritikájában Charles Dickens azzal vádolta meg Millais-t, hogy alkoholistának ábrázolta Szűz Máriát.
| „ | annyira visszataszító randaságában, hogy...feltűnést keltene, mint szörny, a legaljasabb francia kabaréban vagy a legócskább angol kocsmában is. | ” |
A kritikusok másik kifogása volt, hogy a fiatal megváltót vörös hajú zsidó fiúként ábrázolta.[2] Dickens leírása szerint a fiatal Jézus úgy nézett ki, mint egy "ferde nyakú fiú hálóingben, aki megbökte a kezét, miközben a szomszédos csatornában játszadozott".[3]
Más kritikusok azt hozták fel, hogy a képen ábrázolt személyek angolkórosak, ami csak a legrosszabb körülmények között élőkre volt jellemző. A felzúdulás érdekes módon arra ösztönözte Viktória királynőt, hogy a Buckingham-palotába kéresse a képet, hogy személyesen is meg tudja tekinteni.[4]
A Királyi Akadémia kiállításán társa, William Holman Hunt is kiállított egy képet, amely egy korai keresztény történetet dolgozott fel: egy keresztény hitre térített család misszionáriust rejtegetett a druidák üldözése elől.
A festmény egyik jelentős hatása volt, hogy a közvélemény megismerte Millais-t, illetve az általa képviselt preraffaeliták csoportját. Hamarosan élénk művészeti vita indult a modernizmus, a realizmus és a középkori stílus szerepéről a korabeli művészetben. A kor híres művészetkritikusa, John Ruskin támogatta Millais-t (annak ellenére, hogy személyesen nem szerette a festményt) a sajtónak küldött levelében és később a preraffaellitákról szóló előadásában.[5]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Christ in the House of His Parents című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Herbert festménye: "Our Saviour Subject to His Parents at Nazareth"
- ↑ "The Royal Academy Exhibition." Builder 1 Jun. 1850, 255-256.. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ Dickens, Charles. "Old Lamps for New Ones." Household Words 12 (15 Jun. 1850), 12-14.. [2021. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ Tate Gallery, Teacher's pack. [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 20.)
- ↑ Recreation of Ruskin talk on Pre-Raphaelitism, 1851. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 29.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- smARThistory: Christ in the House of His Parents Archiválva 2007. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Egy rövid videó a festményről
- Sir John Everett Millais: Christ in the House of His Parents ('The Carpenter's Shop') 1849-50[halott link] - a Tate Britain oldalán