Krisztus király szobor (Dili)
| Krisztus király szobor | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Kelet-Timor |
| Település | Dili |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Mochamad Syailillah (Bolil) |
| Készítés ideje | 1996 |
| Felállítás ideje | 1988 |
| Felavatás ideje | 1996. július 17. |
| Alapadatok | |
| Magassága | 27 m |
| Elhelyezkedése | |
 Krisztus király szobor
Pozíció Kelet-Timor térképén
| |
 d. sz. 8° 31′ 13″, k. h. 125° 36′ 30″8.520278°S 125.608333°EKoordináták: d. sz. 8° 31′ 13″, k. h. 125° 36′ 30″8.520278°S 125.608333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztus király szobor témájú médiaállományokat. | |
A Krisztus király szobor (portugálul Cristo Rei) Jézust ábrázoló műalkotás Kelet-Timor fővárosában, Diliben, az Areia Branca partszakasz fölött. Krisztus alakja egy földgömbön áll.
A szobrot, amely első látásra nagyon hasonlít a Lisszabonnál álló Krisztus király szoborra és a Rio de Janeiróban található A Megváltó Krisztus szobra című alkotásra, 1988-ban építették az indonéz megszállók, akik ily módon akartak jó benyomást kelteni a túlnyomó részben katolikus lakosságnál.
II. János Pál pápa 1989-es látogatása során megáldotta a szobrot,[1] ám a felavatásra csak 1996. július 17-én került sor. Ezt a ceremóniát Suharto indonéz elnök vezette Kelet-Timor Indonéziához való csatolásának 20. évfordulóján.
A szobrot Mochamad Syailillah (Bolil) indonéz szobrászművész tervezte.[2]
A szobor 27 méteres magassága (beleértve a talapzatot is) arra utal, hogy Kelet-Timor Indonéziai 27. tartományává vált a hozzácsatolással. A szobor lábához 14 stációból álló keresztút vezet fel, amihez mintegy 500 lépcsőt kell megmászni.[3] Az alkotás alatt kis kápolna található.
Képek
[szerkesztés]-
Kápolna a szobor alatt -
A szobor az Areia Branca partszakaszról nézve -
A szobor a tenger felől, előtte egy amerikai helikopterhordozó hadihajó
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tony Wheeler, Xanana Gusmao, Kristy Sword-Gusmao: East Timor. Lonely Planet, London 2004, ISBN 1-74059-644-7
- ↑ Aceh feature, Di Balik Christo Rei Timor Leste. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 26.)
- ↑ Cox, Christopher, Tourism in Timor? Travel & Leisure
