Kriminálviktimológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kriminálviktimológia a bűncselekmények áldozataival foglalkozó bűnügyi tudományterület. Vizsgálatának tárgya az áldozattá válás folyamata, az egyénnek a bűncselekmény létrejöttében betöltött szerepe, az áldozatokat megillető jogok és kötelezettségek.

Áldozati csoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • teljesen ártatlan áldozat: egyáltalán nem tehet a bűncselekmény bekövetkezéséről (például gyerek, nyugdíjas, öntudatlan állapotú)
  • kevésbé bűnös áldozat: nem ismeri fel magatartásának következményeit, így általában ennek következménye a bűncselemény bekövetkezése
  • elkövetővel azonos mértékben bűnös áldozat: a véletlen dönti el, hogy a résztvevő felek melyike lesz az elkövető, melyike az áldozat (például verekedés)
  • az elkövetőnél bűnösebb áldozat: az áldozat provokációjára történik meg a bűncselekmény
  • csak az áldozat bűnös: az elkövető jogos védelmi helyzetében okoz sérelmet az áldozatnak
  • képzelt áldozat: félrevezeti a hatóságokat és az igazságszolgáltatást (például paranoiás, vagy tudathasadt ember)

Áldozatok kártalanítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elkövető általi jóvátétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • mediációs modell: az elkövető és az áldozat között önkéntes megállapodás születik, mely rendelkezik az áldozat kártalanításáról; az elkövető mentesül a szokásos felelősségrevonási eljárás alól
  • bűntetőeljárás során történő polgári jogi igény érvényesítése: a polgári eljárást nem folytatják le külön, hanem a büntetőeljárás során állapodnak meg az áldozat kártalanításáról, így jelentős idő, és költség megtakarítható
  • kártalanítás alkalmazása önálló szankcióként: a sérelem társadalomra gyakorolt veszélyességi hatása alacsony, más büntetés alkalmazása nem indokolt, de az áldozatot megilleti a jóvátétel
  • büntetés-végrehajtás keretében történő jóvátétel: az elítélt rabkeresménye fedezi a jóvátételt

Szimbolikus jóvátétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

egy kibékülésre irányuló beszélgetés, gyakorlatilag bocsánatkéréssel fejeződik be; az Amerikai Egyesült Államokban több kísérletet folytattak vele, de társadalomra gyakorolt hatása még nem ismeretes

Állam általi kártalanítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

jellemző a modern európai társadalmakra, célja, hogy a jóvátétel a megfelelő pillanatban álljon rendelkezésre; mértékét és körét külön szabályozzák