Krimi, történettípus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A krimi az epika (elbeszélő irodalom) egy népszerű tematikus műfaja, amely a bűntények felderítésével, elkövetésük bemutatásával, illetve lélektani indítóokaik vizsgálatával, valamint a bűnözők, nyomozók („detektívek”) és bűnügyi rendőrök világával foglalkozik. A köznapi szóhasználatban a krimi szinonimájaként szokás referálni a detektív, illetve a bűnügyi regényre is, ám ezek inkább alműfajnak mondhatók. A krimi szinonímájaként leginkább a „rejtélyfejtő regény” terminus alkalmazható.  A krimik formai műfajuk szerint döntően regények, ritkábban elbeszélések vagy drámák. A krimit általában megkülönböztetik a művészi célú szépirodalomtól, valamint az olyan tematikus műfajoktól, mint a sci-fi, a horror vagy a történelmi regény. Egyes krimiknél azonban ezek a határok elmosódnak, így több műfajba is tartozhatnak. Részben ez a jelenség az oka annak, hogy egy alapvetően nehezen körvonalazható műfajról beszélünk, a zsáner elemei széles skálán mozognak, rengeteg alműfaj létezik, melyek kategorizálása kultúránként, országonként, sőt akár könyvesboltok polcaiként is eltérő lehet.


Mitől krimi a krimi?[szerkesztés]

A „Krimi” szó az angol „crime” kifejezésből ered, amely jelentése „bűn”. Alapvető műfaji elem tehát a bűn valamilyen formában való megjelenése.  A szó eredetét tekintve a jogi értelemben vett bűnt, mint kategóriát jelöli meg, azonban megjelenhet témaként a bűn erkölcsi akár bibliai értelemben vett alakja is. Ellenben ha a műfaj eszenciális elemeként tekintünk a „bűn”-re, az sem ad pontos, mindenre alkotásra alkalmazható definíciót, hisz vannak olyan krimiként kategorizált művek, amikben ez nem, vagy nem központi elemként jelenik meg (például az ifjúsági krimi esetében). Pontosabb definíciót kaphatunk tehát, ha egy másik műfaji alappillére támaszkodunk, ami nem más, mint a rejtély.  Alműfajtól függetlenül minden krimiként definiált alkotás valamilyen rejtélyen alapul, melynek megoldása rendszerint a főhős feladata. Az is segít a krimi beazonosításában, ha számba vesszük a gyakran használt típuskaraktereket. Ilyen például a detektív, nyomozó, magánnyomozó, bűnöző, orvos, újságíró.

A műfaj eredete[szerkesztés]

Az első krimik[szerkesztés]

[1]Az Ezeregyéjszaka meséiben (Arabian Nights) található az egyik legkorábbi ismert példa a krimi műfajára. A modern krimi legkorábbi ismert példája E. T. A. Hoffmann 1819-es regénye, a Mademoiselle de Scudéri. Ismertebb példa talán az érára Edgar Allan Poe munkásságának korai sötét korszaka. A szerző által megálmodott különc detektív, C. Auguste Dupin előfutára volt Arthur Conan Doyle kultikussá vált Sherlock Holmes karakterének. Dupin történeteivel Poe lefektette a klasszikus detektívtörténetek alappilléreit.

A nyomtatott sajtó és a krimi[szerkesztés]

[2]A 19. század második felében az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban végbement nyomtatott médiát érintő evolúció meghatározó eleme volt a krimi és hozzá kapcsolódó zsánerek elterjedésének. A korban jellemző módon sok más szerző művével egyetemben Charles Dickens és Arthur Conan Doyle írásai is elsőként sorozat formátumban a havi rendszerességgel megjelenő Strand magazin hasábjain kerültek publikálásra.

"Libri gialli"[szerkesztés]

Olaszorságban amerikai és britt krimik korai fordításai jelentek meg olcsó, sárga borítású könyvek formájában „Libri gialli”, azaz ”sárga könyvek” névvel. A második világháború alatt a fasiszták száműzték ugyan a műfajt, a háború után robbanásszerűen nőtt meg a népszerűsége. 

A skandináv krimi gyökerei[szerkesztés]

[3]A skandináv krimi gyökereit Svédországban célszerű keresni, itt alkotott az a szerzőpáros, (Maj Sjöwall és Per Wahlöö) akik a ’60-as és ’70-es években meghatározták a műfajt – amennyiben a legtudatosabban kevertek társadalomkritikát jól szerkesztett, realista bűnügyi regényeikbe.

Alműfajok[szerkesztés]

A krimi alműfajai különböző szempontok alapján kategorizálhatók. Ilyen szempont lehet a történet témája, a főhős személye, a történet mesélés módja, a történet helyszíne, a megcélzott olvasóközönség jellege, vagy akár az író személye is. A jelentős alműfajok a következők:

Hardboiled[szerkesztés]

[4]A hardboiled (vagy hard-boiled) fikció irodalmi műfajának és a kriminek (főként a bűnügyi történeteknek)  karakterei és alaphelyzetei részben közösek. Az érzelmesebb jellegű krimiktől eltérően, amelyek a félelem, rettegés és terror érzelmeit emelik ki, a hardboiled történetekben a nyomozó cinikusan viszonyul ezekhez az érzelmekhez. A közönség felé ezt a hozzáállást a nyomozó belső monológja közvetíti, amelyben leírja mit csinál és hogyan érez. A tipikus főszereplő egy magánnyomozó, aki nap, mint nap szemtanúja a szervezett bűnözői körök által elkövetett erőszaknak (jellemzően a Szesztilalom idején és azt követően). Ugyanakkor egy olyan igazságszolgáltatási rendszerre kell támaszkodnia, ami éppolyan korrupt, mint az a szervezett bűnözés, ami ellen harcol. A végtelen erőszak ciklusa miatt cinikussá vált nyomozók tipikus antihősök. Jellemző példák: Philip Marlowe, Mike Hammer, Sam Spade, Lew Archer.

Detektívregény[szerkesztés]

[5]Olyan alműfaj, amiben egy nyomozó/detektív (lehet akár hivatásos, amatőr vagy már visszavonult) deríti fel egy bűntényt, amelynek általában csak a következményeit ábrázolják. A detektívtörténetek célja a jó értelemben vett izgalom felkeltése, az intellektuális szórakoztatás és sok esetben az elmetorna. A műtéma azok számára lehet érdekes, akik szeretik a rejtvényeket. A detektívregényben fontos a narrátor szerepe. Állandó feszültségben tartja az olvasót. Gyakori késleltetéssel fokozza az izgalmakat.

A műfaj körülbelül a 19. század környékén alakult ki, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend, főleg mint könyvműfaj. A detektív regények egyik leghíresebb hősei közé tartozik például Sherlock Holmes és Hercule Poirot.

Thriller[szerkesztés]

A thriller elsősorban filmes műfaj, neve az angol „thrill” (IPA: θrɪl) szóból jön, ami borzongást jelent. Ennek megfelelően az ismeretlentől való félelmet, ezt az archetipikus élményt idézi fel, mely az ősidőktől kezdve hat az emberre. Többnyire igaz a műfaj szereplőire, hogy megéreznek egy bizonyos bajt, ami fenyegeti őket, de sokáig nem szembesülnek azzal – ahogy a néző sem –, ezzel jön létre a kívánt feszültség, izgalom a nézőben. Jellemző a thriller műfajára, hogy szinte a székébe szögezi a nézőközönséget, ahogy a cselekmény egyre inkább halad a tetőpont felé. A thriller általában egy gonosz által vezérelt cselekménysor, mely olyan akadályokat görget a főszereplő, elé, amelyeket le kell küzdenie. A műfaj jeles képviselője, egyben formálója, megalkotója is volt Alfred Hitchcock.

Egyéb alműfajok[szerkesztés]

Kémregény[szerkesztés]

A kémregény egy olyan 20. században kialakult irodalmi műfaj, ami a kémkedést fontos kontextusként vagy cselekményszálként alkalmazza a történetekben

Jogi krimi[szerkesztés]

Olyan krimi, amely jogi témákat vonultat fel

Rendőrségi krimi[szerkesztés]

Olyan krimi, amely a rendőrség munkáját mutatja be a történet során

Politikai krimi[szerkesztés]

Politikai témát bemutató krimi

Business-thriller[szerkesztés]

Magában foglalja a fárasztó kortárs intrika kialakítását az üzleti világban (különösen a pénzügyek területén), vagy tágabb értelemben bármely üzleti vállalkozásban. A megközelítések változatosak: ipari kémkedés, ambíciók, hatalmak, manipulációk, rivalizálás, versenyek, pénzverseny stb.

Ifjúsági krimi[szerkesztés]

Olyan krimi műfajú művek, melyek célcsoportja a gyermek, illetve ifjúsági olvasóközönség. Ez gyakran a témák könnyedségében is megfigyelhető.

Humoros krimi[szerkesztés]

Általában a detektívregény fekete humoros formája. A cselekményt vicces, szórakoztató részekkel lazítják.

Noir[szerkesztés]

Elsősorban filmstílus, amit a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként.

Whodunit[szerkesztés]

A detektívregény legelterjedtebb formája. Cselekmény vezérelt történet, amelyben az olvasó nyomokat kap, melyekből hamarabb rájön a bűncselekmény elkövetőjére, mint ahogy az a cselekmény végén kiderül.

A zárt szoba rejtélye[szerkesztés]

Másnéven „lehetetlen rejtély”. Olyan bűnügyet mutat be, amely látszólag kivitelezhetetlennek tűnik

Krimi és a valóság kapcsolata[szerkesztés]

Előfordul, hogy a krimi műveket valós események ihletik meg.

- A Zodiákus gyilkos történetéről 1986-ban jelent meg Robert Graysmith írása, amelyből 2007-ben film adaptáció is készült.

- Hasfelmetsző Jack karaktere pedig megjelent regényekben, rövid történetekben, versekben, képregényben, játékokban, dalokban, színházi darabokban, filmeken és Alban Berg Lulu című 1930-as évekbeli operájában is.

- II. Vlad, a Havasalföld fejedelme ihlette meg Bram Stokert, aki róla mintázta Drakula gróf karakterét. Könyve 1897-ben jelent meg. Ezután a vámpír számos film és színdarab szereplője lett (az egyik leghíresebb ilyen alkotás az 1931-es Drakula, melyben a címszereplőt Lugosi Béla alakítja), emellett feltűnik rajzfilmekben, animékben, tévésorozatokban, novellákban, regényekben, képregényekben, táblás- és videojátékokban is.

- A martfűi rém című 2016-os magyar pszicho-thriller film az 1957-ben majd a '60-as évek elején történt gyilkosságsorozatot mutatja be.

- Fekete Dália, vagyis Elizabeth Short haláláról is különböző krimi alkotások készültek. James Ellroy azonos címmel írt bűnügyi regényében dolgozta fel az Elizabeth Short halálát követő nyomozás történetét. A regényből Brian De Palma forgatott filmet: a Fekete Dáliát 2006-ban mutatták be. Ulli Lommel Black Dahlia (2006) című horrorfilmjét szintén a bűneset inspirálta. A Fekete Dália nevet vette fel a The Black Dahlia Murder nevű detroiti metálzenekar, történetét feldolgozta a Hollywood Undead zenekar Black Dahlia címen.

Krimi az irodalomban[szerkesztés]

Ismert szerzők és műveik

Arthur Conan Doyle:[szerkesztés]

skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei (amelyek jelentős újításnak számítottak a krimi történelmében), valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert. Termékeny író volt, akinek egyéb művei közt találhatunk sci-fi történeteket, úgymint a számtalan filmfeldolgozást megért Az elveszett világ, történelmi regényeket, drámákat, regényes történeteket, lírát és prózát.

Művek a szerzőtől[szerkesztés]

Az utolsó meghajlás (His Last Bow – 1917)

Challenger professzor történetek

Az elveszett világ (The Lost World, 1912)

Michael Connelly[szerkesztés]

Amerikai detektívregények szerzője, nevezetesen azoké, amelyekben a LAPD nyomozó Hieronymus "Harry" Bosch és a bűnüldözési ügyvéd, Mickey Haller szerepel. 31 regény és non-fiction szerzője. Könyveinek több mint 60 millió példányát világszerte értékesítik és 40 idegen nyelvre fordították le, ma az egyik legsikeresebb író.

Művek a szerzőtől[szerkesztés]

A hazugság csapdájában (The Brass Verdict, 2008)

A kilátó (The Overlook, 2007)

A költő (The Poet, 1996)

Edgar Allan Poe[szerkesztés]

Amerikai költő, novellista, szerkesztő és kritikus volt, a romantika korának egyik legfontosabb szerzője. A leginkább misztikus, hátborzongató történetei révén ismert Poe az első amerikai novellisták egyike volt, emellett őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Ezen kívül a korban újnak számító sci-fi területén is alkotott. Az első közismert amerikai író volt, aki pusztán az írásból akart megélni; emiatt szinte egész életében anyagi gondokkal küzdött.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

A fekete macska (The Black Cat, 1843)

A Morgue utcai kettős gyilkosság (The Murders in the Rue Morgue, 1841)

Az aranybogár (The Gold-Bug, 1843)

Raymond Chandler[szerkesztés]

Amerikai krimiíró. Jelentősége mérhetetlen volt: leginkább stílusa és gondolkodásmódja volt az, amely az elmúlt hatvan évben hatást gyakorolt a bűnügyi irodalomra. Állandó szereplője, Philip Marlowe a „hardboiled” stílusú detektívregényhősök mintapéldánya lett.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

A gyöngy bajjal jár

A kicsi nővér (The Little Sister, 1949)

A magas ablak (The High Window, 1942)

John Grisham: (eredeti nevén: Jonathan Bommes)[szerkesztés]

amerikai regényíró, egykori jogász, politikus. Könyveit 42 nyelven fordították le és világszerte publikálták. Műveit leginkább a jogi krimi műfajban alkotta.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

Ha ölni kell (A time to Kill, 1989)

A cég (The Firm, 1991)

A Pelikán ügyirat (The Pelican Brief, 1992)

Dashiell Hammett[szerkesztés]

Samuel Dashiell Hammett (Saint Mary's County, Maryland 1894. május 27. – New York, 1961. január 10.) amerikai író. A műfajt feltaláló Poe mellett a másik alapító atyának tekintett szerző, aki igazi radikális szemléletváltást hozott a krimibe, mivel különbejáratú iskolát teremtett, neve pedig számtalan követője kapcsán máig visszaköszön.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

Véres aratás (The Maltese Falcon, 1930)

Az átok (The Dain Curse, 1929)

A máltai sólyom (The Maltese Falcon)

Elmore Leonard[szerkesztés]

Amerikai regényíró, novellaíró és forgatókönyvíró volt. Az 1950-es években megjelent legkorábbi regényei nyugatiak voltak, de folytatta a krimi és a suspense thriller szakterületét, amelyek közül sokat mozifilmekbe adaptáltak.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

Dinamit (Freaky Deaky, 1988)

Gengszterek földjén (The Hot Kid, 2005)

Glanc (Glitz, 1985)

Stieg Larsson[szerkesztés]

Svéd író, újságíró, az Expo folyóirat szerkesztője. Művei sikerét nem érte meg: első regénye kilenc hónappal halála után jelent meg, és azonnal sikert aratott. Regényeit nyolc nyelvre fordították le A három megjelent kötetetét Millennium-trilógia összefoglaló néven említik. Könyveinek összesített eladása alapján 2008-ban a világ második legnépszerűbb szerzője volt, 2009-ben pedig hét könyvkereskedői magazin összesítése szerint az első Európában. Ő volt az első író, akinek e-könyv formátumú könyveiből több mint egymillió példányt adott el az Amazon Kindle-boltja.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

A tetovált lány (Män som hatar kvinnor, 2005)

A lány, aki a tűzzel játszik (Flickan som lekte med elden, 2006)

A kártyavár összedől (Luftslottet som sprängdes, 2007)

John le Carré: David John Moore Cornwell[szerkesztés]

angol író, a kémregény-irodalom egyik legismertebb alakja.

Művek a szerzőtől:[szerkesztés]

A kém, aki bejött a hidegről (The Spy Who Came in from the Cold, 1963)

Árulás (Tinker, Tailor, Soldier, Spy, 1974)

A panamai szabó (The Tailor of Panama, 1996)


Krimi a filmiparban[szerkesztés]

A krimi filmek a legszélesebb értelemben, olyan filmes műfajba tartozó alkotások, amelyek inspirálódtak és hasonlítanak a krimi irodalmi műfajra. Ennek a műfajnak a filmjeiben általánosan megjelennek különböző aspektusai a bűnnek és a leleplezésnek. Stílusában, a műfaj átfedésben lehet és összekapcsolódhat sok más műfajjal, például a drámával vagy gengszterfilmmel, de akár komédiával is, viszont jó pár alműfaja is van a kriminek, mint például a misztikus, suspense vagy a noir.

  1. A történetek eredete:

A krimi filmek gyakran valós eseményeken alapszanak vagy színdaraboknak, regényeknek az adaptációi. Például A vád tanúja 1957-es filmváltozata az azonos névvel rendelkező 1953-as színdarabot dolgozza fel, ami pedig Agatha Christie 1933-ban megjelent novelláján alapszik. A filmváltozatot újraforgatták 1982-ben, illetve más feldolgozások is készültek. Azonban mindegyik médiumnak megvannak az előnyei és a hátrányai is, ami a film esetében az időkorlát.

2. Alműfajok:

Akció krimi

A keveredése az akció és a krimi filmeknek és szintén az akció filmek alműfaja is. A legtöbb film ebben a kategóriában rablásról vagy rabságról szól, néha zsarukról és gengszterekről. Az autós üldözések és a tűzharcok megszokott elemei ezeknek a filmeknek. Például: Rendőrsztori, A sötét lovag, Nyomd, bébi, nyomd, Collateral – A halál záloga, Szemtől szemben.

Krimi vígjáték

A krimiknek és a vígjátékoknak a kombinációja. A maffia vígjáték a szervezeti bűnözést komikusan dolgozza fel. A humor a bűnözők inkompetenciájából származik és/ vagy a fekete humorból. Például: A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső, Erőszakik, Pain & Gain, Csak egy kis pánik.

Film noir

Az 1940-es ’50-es években népszerű műfaj, gyakran beleesik a krimi és a misztikus műfajokba. Ezekben a filmekben magándetektíveket bérelnek fel annak érdekében, hogy egy bűnügyet felgöngyölítsenek. Például: Kínai negyed, A máltai sólyom, Szigorúan bizalmas. A neo-noirként azonosítjuk azokat a modern filmeket, amelyek film noirokból inspirálódtak, mint például a Sin City.

Krimi thriller

Egy thrillerben a központi szereplőknek közük van a bűncselekményhez.  Lehetnek akár nyomozók, elkövetők vagy ritkábban áldozatok. Míg néhány akciófilmet úgy lehetne megcímkézni, hogy pusztán bűnözéssel és izgalommal bírnak, addig ebben a műfajban a hangsúly a dráma és a nyomozási / bűnügyi módszerek van. Példák: A bárányok hallgatnak, Hetedik, Szemtől szemben, A halál jele.

Gengszterfilmek

Egy olyan filmes műfaj, ami a bandákra és a szervezett bűnözésre fókuszál. Például A Keresztapa trilógia (1972-1990), Volt egyszer egy Amerika (1984), Nagymenők (1990), Az ír (2019).

Heistfilm

Ebben a műfajban bűnöző csapatok szeretnének végrehajtani egy lopást vagy egy rablást. A film megmutatja ezt és/ vagy ennek következményeit. Például: A gyilkosság, Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi, Kánikulai délután, Kutyaszorítóban, Tolvajok városa.

Misztikus film

A filmek arra fektetik a hangsúlyt, hogy a profi vagy amatőr nyomozó milyen erőfeszítéseket tesz a rejtélyes körülményeket között történt bűnesetek megoldása érdekében. Fókuszban vannak a nyomok, a nyomozás és az észszerű következtetések.

Híres rendezők és filmjeik[szerkesztés]

Martin Scorsese[szerkesztés]

Oscar-díjas olasz-amerikai filmrendező.

Filmjei          [szerkesztés]

Aljas utcák (1973)

Taxisofőr (1976)

A komédia királya (1982)

Lidérces órák (1985)

Nagymenők (1990)

Cape Fear - A rettegés foka (1991)

Casino (1995)

New York bandái (2002)

A tégla (2006)

A Wall Street farkasa (2013)

Az Ír (2019)

Coen fivérek[szerkesztés]

Joel David Coen és Ethan Jesse Coen, amerikai filmrendezők, forgatókönyvírók, producerek.

Filmjeik[szerkesztés]

Véresen egyszerű (1984)

Arizonai ördögfióka (1987)

A halál keresztútján (1990)

Fargo (1996)

A nagy Lebowski (1998)

Ó, testvér, merre visz az utad? (2000)

Az ember, aki ott se volt (2001)

Betörő az albérlőm (2004)

Nem vénnek való vidék (2007)

Égető bizonyíték (2008)

Guy Ritchie[szerkesztés]

Angol forgatókönyvíró és rendező

Filmjei[szerkesztés]

A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső (1998)

Blöff (2000)

Revolver (2005)

Spíler (2008)

Sherlock Holmes (2009)

Sherlock Holmes: Árnyjáték (2011)

Quentin Tarantino[szerkesztés]

Kétszeres Oscar-díjas olasz származású amerikai rendező, színész, forgatókönyvíró, producer, az amerikai független film egyik legnagyobb hatású alakja.

Filmjei[szerkesztés]

Kutyaszorítóban (1992), Jackie Brown (1997), Ponyvaregény (1994), Kill Bill (2003), Kill Bill 2. (2004), Aljas nyolcas (2015)

David Fincher[szerkesztés]

Oscar-díjra jelölt amerikai filmrendező és videóklip-készítő

Filmjei[szerkesztés]

Hetedik (1995), Pánikszoba (2002), Zodiákus (2007), A tetovált lány (2011)

Stanley Kubrick[szerkesztés]

Amerikai filmrendező és producer.

Filmjei:[szerkesztés]

A gyilkos csókja (1955), Gyilkosság (1956), Lolita (1962), Mechanikus narancs (1971)

Francis Ford Coppola[szerkesztés]

Amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer

filmjei[szerkesztés]

A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974)

Steven Spielberg[szerkesztés]

Háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, a Brit Birodalom lovagja, a legsikeresebb filmrendezők egyike.

filmjei[szerkesztés]

Kapj el, ha tudsz (2002), Különvélemény (2002)

Brian De Palma[szerkesztés]

Amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer.

filmjei[szerkesztés]

A sebhelyesarcú (1983), Aki legyőzte Al Caponét (1987)

Christopher Nolan[szerkesztés]

Angol filmrendező, producer, forgatókönyvíró

filmjei[szerkesztés]

A sötét lovag (2008)

  1. (2019. október 15.) „Crime fiction” (en nyelven). Wikipedia.  
  2. (2019. október 15.) „Crime fiction” (en nyelven). Wikipedia.  
  3. FilmVilág keresés. filmvilag.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  4. (2017. június 22.) „Hardboiled” (hu nyelven). Wikipédia.  
  5. detektívregény. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)

Krimi a sorozatokban[szerkesztés]

A bűnügyi sorozatoknak három fajtáját különítjük el. A series típusú sorozatokra jellemző, hogy mindegyik részben egy-egy bűntényt és annak megoldását ábrázolják, míg a serial sorozatokban egész sorozatok, vagy évadok épülnek egy bűntény megoldására, vagy tettes leleplezésére, illetve beszélhetünk ennek a kettőnek a keverékéről is.

Az előbbire példa Dr. Csont, Castle, Columbo, Sherlock és a különböző helyszínelő sorozatok: NCIS, CSI: A helyszínelők, CSI: Miami helyszínelők, CSI: Newy York-i helyszínelők.

A serial típusú sorozatokra példa a True Detective – A törvény nevében, ahol évadonként mindig más nyomozópáros nyomoz egy tettes után, az Unbelievable, Breaking Bad (magyarul: Totál szívás), Dexter vagy a Twin Peaks.

Léteznek kevert típusú sorozatok, melyekre jellemző mind series és serial elemek. Ezekben a különböző bűnügyeken túl gyakran van részeken vagy akár évadokon átívelő megoldatlan eset, el nem kapott vagy visszatérő tettes, amellyel a csapatnak együtt vagy a nyomozónak egyedül kell megbirkóznia. Ilyen például A mentalistában Red John karaktere.