Krasznojarszki-víztározó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krasznojarszki-víztározó
Komp a víztározón Novoszjolovónál
Komp a víztározón Novoszjolovónál
Ország(ok) Oroszország
Elsődleges források Jenyiszej
Elsődleges lefolyások Jenyiszej
Legnagyobb mélység105 m
Elhelyezkedése
Krasznojarszki-víztározó (Oroszország)
Krasznojarszki-víztározó
Krasznojarszki-víztározó
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 52′ 60″, k. h. 92° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 52′ 60″, k. h. 92° 15′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznojarszki-víztározó témájú médiaállományokat.

A Krasznojarszki-víztározó (oroszul: Красноярское водохранилище) Oroszország ázsiai részén, a Jenyiszejen kialakított mesterséges tó. A Krasznojarszki vízerőmű építésekor és energiaellátására hozták létre a folyó vizének visszaduzzasztásával.

Földrajz[szerkesztés]

A Krasznojarszki vízerőmű és 124 m magas, 1065 m hosszú duzzasztógátja a Keleti-Szaján előhegyeiben, Krasznojarszktól a folyón fölfelé 40 km-re, Gyivnogorszk mellett épült. 1956-ban kezdték építeni és hivatalosan 1972. július 28-án adták át, de az első agregátort már 1967 novemberében üzembe helyezték.

A víztározó legnagyobb befogadóképessége 73,3 km³. 243 m tengerszint feletti magasságban meghatározott normál vízszint mellett a vízfelszín területe kb. 2000 km². A tározó 388 km hosszú, délen Abakan (Hakaszföld fővárosa) körzetéig és az azonos nevű Abakan folyó torkolatáig terjed. Legnagyobb szélessége 15 km (délen), átlagos mélysége 36,6 м, legnagyobb mélysége 101 m (a gátnál). Vízgyűjtő területe 288 200 km².[1]

A víztározó feltöltésekor, 1967–1970 között 120 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület került víz alá. Az elárasztás előtt 132 települést számoltak fel és kb. hatvanezer embert költöztettek új helyre. A hajóátemelő berendezésnek köszönhetően a Jenyiszej föl egészen Minuszinszkig hajózhatóvá vált (max. 1500 tonnás hajók számára).

Mellékfolyók[szerkesztés]

Nagyobb, jobb oldali mellékfolyói a Keleti-Szajánhoz tartozó hegyekben erednek: a Tuba (119 km), a Szida (207 km) és a Sziszim (270 km). A folyók alsó szakaszán széles öblök alakultak ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lengidroprojekt Intézet, 2008

Források[szerkesztés]