Krasznojarszki-víztározó
| Krasznojarszki-víztározó | |
 | |
| Komp a víztározón Novoszjolovónál | |
| Ország(ok) |  Oroszország |
| Hely | Hakaszföld, Krasznojarszki határterület |
| Típus | mesterséges |
| Elsődleges források | |
| Elsődleges lefolyások | Jenyiszej |
| Hosszúság | 388 km |
| Szélesség | 15 km |
| Felszíni terület | kb. 2000 km2 |
| Átlagos mélység | 37 m |
| Legnagyobb mélység | 105 m |
| Víztérfogat | 73,3 km3 |
| Tszf. magasság | 243 m |
| Elhelyezkedése | |
 Krasznojarszki-víztározó
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 52′ 60″, k. h. 92° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 52′ 60″, k. h. 92° 15′ 00″ | |
Krasznojarszki-víztározó
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznojarszki-víztározó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Krasznojarszki-víztározó (oroszul Красноярское водохранилище [Krasznajarszkoje vadahranyiliscse]) Oroszország ázsiai részén, Szibériában, a Jenyiszejen kialakított mesterséges tó. A Krasznojarszki vízerőmű építésekor és energiaellátására hozták létre a folyó vizének visszaduzzasztásával.
Földrajz[szerkesztés]
A Krasznojarszki vízerőmű és 124 m magas, 1065 m hosszú duzzasztógátja a Keleti-Szaján előhegyeiben, Krasznojarszktól a folyón fölfelé 40 km-re, Gyivnogorszk mellett épült. 1956-ban kezdték építeni és hivatalosan 1972. július 28-án adták át, de az első generátort már 1967 novemberében üzembe helyezték.
A víztározó legnagyobb befogadóképessége 73,3 km³. 243 m-es tengerszint feletti magasságban meghatározott normál vízszint mellett a vízfelszín területe kb. 2000 km². A tározó 388 km hosszú, délen Abakan (Hakaszföld fővárosa) körzetéig és az azonos nevű Abakan folyó torkolatáig terjed. Legnagyobb szélessége 15 km (délen), átlagos mélysége 36,6 m, legnagyobb mélysége 101 m (a gátnál). Vízgyűjtő területe 288 200 km².[1] Ez a második legnagyobb víztározó a bratszki után Oroszországban.
A víztározó feltöltésekor, 1967–1970 között 120 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület került víz alá. Az elárasztás előtt 132 települést számoltak fel és kb. hatvanezer embert költöztettek új helyre. A hajóátemelő berendezésnek köszönhetően a Jenyiszej föl egészen Minuszinszkig hajózhatóvá vált (max. 1500 tonnás hajók számára).
Az erőmű[szerkesztés]
A vízerőmű 6000 MW összteljesítményű.
Mellékfolyók[szerkesztés]
Több kisebb folyó is ide torkollik. Nagyobb, jobb oldali mellékfolyói a Keleti-Szajánhoz tartozó hegyekben erednek: a Tuba (119 km), a Szida (207 km) és a Sziszim (270 km). A folyók alsó szakaszán széles öblök alakultak ki.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lengidroprojekt Intézet, 2008.
Források[szerkesztés]
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- Enciklopegyija Krasznojarszkovo kraja (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2019. április 20.)[halott link]
- Krasznojarszkij gidrouzel (orosz nyelven). Lengidroprojekt Intézet, 2008. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 19.)
