Krajnai méh

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
krajnai méh
Rendszertani besorolás
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Család: Méhfélék (Apidae)
Nemzetség: Apis
Faj: mellifera
Alfaj: carnica
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz krajnai méh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz krajnai méh témájú kategóriát.

A krajnai méh (Apis mellifera carnica) a házi méh egy fajtája. Őshazája Szlovénia, de elterjedt Magyarországon, Romániában, Dél-Ausztriában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában, és Bulgáriában. A magyar méhállomány (mintegy 800 ezer család)[1] túlnyomó része krajnai fajtájú. A világon a második legjobban elterjedt méhfajta; megtalálható Oroszországban, Norvégiában és Kanadában is. Neve a Krajnai Alpok elnevezésből származik. A balkáni fajcsoport legészakabbi képviselője.

A második világháború után a német nyelvterületen is elterjesztették, emiatt visszaszorult az ott őshonos északi méh. Ennek oka a nagyobb népesség és a bővebb hordás volt. Hans Peschetz méhtenyésztő szerint tervszerű tenyésztése 1929-ben kezdődött. 2014-ben mindössze 20 méhtenyésztő működött Karintiában a Méhtenyésztők Országos Egyesülete szerint. Az osztrák Karintia, Bécs, Alsó-Ausztria, Stájerország területén csak krajnai méh tartható és tenyészthető. A törvény megszegőit megbüntetik.[2]

Tájfajtái[szerkesztés]

Virágport gyűjtő krajnai méh egy Hylotelephium virágzaton
  • Hegyi méh. Krajnában, Ausztriában erősen védik fajtatisztaságát.
  • Alföldi méh. Magyarországon ez terjedt el; pannon méhnek is nevezik. Ma Magyarországon csak ez a fajta tenyészhető, bár más fajták tartása is engedélyezett. A külkereskedelem engedélyköteles; csak az a méhész kaphat engedélyt, akinek van regisztrációs száma. A határon túlról jönnek más fajtájú méhrajok is.
  • Bánsági méh. A krajnai méh és az olasz méh keveredéséből jött létre. Színezete nem állandósult; egyes példányok inkább olasz méhnek néznek ki. A Délvidékről származik, központja az egykori Torontál, Temes és Krassó-Szörény megye.

Megjelenése[szerkesztés]

Krajnai méhek anyjukkal

Sötét páncélú, szürke, a toron barna szőrű. Szőre rövid. A dolgozók szőröve széles, barna, vagy szürke színű. Az anya színezete lányaiéhoz hasonló, festés nélkül nehéz megkülönböztetni a dolgozóktól; a herék szürkésbarnák.[1] 2-3 potrohgyűrűjén megjelenhet a sárga szín.[3] Mintázatában jellemzők a világosbarna gyűrűk. Közepes termetű, karcsú; akkora, mint az olasz vagy az északi méh. Szipókájának hossza legalább 6,5 mm.[4] Végtagjai hosszúak, kubitális indexe 2,0—5,0, ami magasnak számít.[5] Viasztükrének hátsó határa íves.

Tulajdonságai[szerkesztés]

Rajzóhajlama közepes. Krajnai méhek raja fehér akácon
  • Szelíd.
  • Sűrűn lakott területen is tartható.
  • Nem fut le a kaptárból kivett keretről.
  • Tájékozódása kiváló, emiatt ritka az eltájolás, és rablóhajlama gyenge.
  • Jól telel. Alkalmazkodott a kontinentális éghajlat hideg teleihez és meleg nyaraihoz.
  • A nedves óceáni éghajlat nem neki való, emiatt nem tudott elterjedni Nagy-Britanniában, Franciaországban és Skandináviában.
  • Kis néppel telel.
  • Szapora, családmérete 15 ezer-65 ezer évszaktól függően.
  • Képes alkalmazkodni a környezet gyors megváltozásához.
  • Egészsége jó, több betegség is viszonylag ritka.
  • Gyenge ragasztóhajlamú, keveset propoliszoz. Néha propolisz helyett is viaszt használ.
  • Viasz- és méztermelése jó (magyar éghajlaton)
  • Képes kihasználni korai nektár- és virágporforrásokat.
  • A dolgozók 12%-kal tovább élnek, mint más fajtáknál.
  • Rajzóhajlama közepes, európai viszonylatban erős.
  • Ha az anya jelöletlen, akkor nehéz megtalálni.
  • A fiasítás mérete erősen függ az elérhető virágpormennyiségtől.
  • Messzebbre is elrepül, mint a legtöbb fajta

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Archivált másolat. [2015. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)
  2. siehe zB §7 (1) Wiener Gesetz über die Haltung und Zucht von Bienen (http://www.wien.gv.at/recht/landesrecht-wien/rechtsvorschriften/html/l2740000.htm)
  3. http://users.atw.hu/lenka/mehek.html
  4. Graham, Joe. The Hive and the Honey Bee. Hamilton/IL: Dadant & Sons; 1992; ISBN 0-915698-09-9.
  5. Archivált másolat. [2015. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 13.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Carniolan honey bee című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kärntner Biene című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.