Krškói atomerőmű
Krškói atomerőmű | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Megnyitás | ![]() |
Tulajdonos |
|
Alapadatok | |
Kimenő teljesítmény | 702 MW |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
[ A(z) weboldala] | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Krškói atomerőmű témájú médiaállományokat. | |
A krškói atomerőmű (szlovénül: Jedrska elektrarna Krško, JEK, vagy Nuklearna elektrarna Krško, NEK; horvátul: Nuklearna elektrana Krško) a szlovéniai Krško városi község önkormányzatának Vrbina településén található atomerőmű. 1981. október 2-án csatlakozott az elektromos hálózatra, és 1983. január 15-én kezdte meg kereskedelmi üzemét. Az erőművet az akkoriban Jugoszláviához tartozó Szlovénia és Horvátország közös vállalkozásaként építették.[1]
Az erőmű egy 2 hűtőkörös Westinghouse-gyártmányú nyomottvizes reaktor, amelynek névleges hőteljesítménye 1994 termikus megawatt (MWt) és 696 elektromos megawatt (MWe). Dúsított uránnal (5 tömegszázalék 235U) működik, 48,7 t tömegű üzemanyaggal, 121 fűtőelemmel, demineralizált vízzel mint moderátorral, és 36 darab, egyenként 20 vezérlőrúdból álló, ezüst, indium és kadmium ötvözetből készült köteggel a teljesítmény szabályozására. Testvérerőműve az Angra I. Brazíliában.
A Nuklearna elektrarna Krško (NEK) üzemeltető társaság a szlovén állami tulajdonú Gen Energija és a horvát állami tulajdonú Hrvatska elektroprivreda (HEP) társaság társtulajdonában áll. Az erőmű Szlovénia áramigényének több mint negyedét, Horvátország áramszükségletének pedig 16%-át biztosítja.[2]
Története
[szerkesztés]Az 1970-es évek elején Tito jugoszláv kormánya felismerte, hogy a legiparosodottabb köztársaságokban, Horvátországban és Szlovéniában további villamosenergia-termelésre van szükség. Mivel hazai uránforrás állt rendelkezésre, a Siemens (Németország) és a Westinghouse (USA) ajánlatokat adott egy-egy praktikus méretű atomerőműre. Az amerikai kormány beleegyezésével a Westinghouse nyerte a versenyt, hogy az akkor Brazíliában épülő angrai atomerőművön alapuló erőművet szállítson. A jugoszláv vezetőség 1975-ben a szlovén és a horvát energetikai vállalat munkatársaiból, valamint a belgrádi központi kormány képviselőjéből állt. A tervezés megkezdésekor felismerték, hogy a Westinghouse-nak volt egy korszerűbb terve a KORI-2 erőműre, amely ma a Krško testvérerőműve. Valójában, amikor a Krško erőmű 1981-ben megkezdte az energiatermelést, megelőzte az Angra és a Kori-2 erőműveket is.
Az üzem két ország közös tulajdonába kerülésének oka az volt, hogy Jugoszlávia akkori tagköztársaságai két üzem építését tervezték, egy-egy üzemet mindkét tagköztársaságban, az eredeti 1970-es megállapodás és annak 1982-es felülvizsgált változata szerint. Ezt a tervet azonban 1987-ben elvetették a finanszírozással és a villamos energia árával kapcsolatos nézeteltérések, valamint az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset negatív hatásai miatt. 1987-től kezdve felmerült a nukleáris hulladék tárolásának kérdése, mivel az egyetlen meglévő hulladéktároló Szlovéniában volt.[3]
Jugoszlávia széthullása és a két ország függetlenné válása jelentősen megnehezítette a közös üzemeltetést. 1997-ben a szlovén ELES és a NEK úgy döntött, hogy megemeli az ELES-nek és a horvát HEP-nek kiszámlázott üzemeltetési és leszerelési költségeket, de a HEP nem volt hajlandó ezt kifizetni. 1998-ban a szlovén kormány államosította a NEK-et, leállította a HEP-nek a Krškóból történő áramszállítását, és beperelte a HEP-et a kifizetetlen számlák miatt. A HEP 1999-ben viszontkeresetet nyújtott be kártérítésért az ellátás hiánya miatt. 2001 januárjában a két ország vezetői megegyeztek a krškói atomerőmű egyenlő tulajdonjogáról, a nukleáris hulladékért való közös felelősségről és a kölcsönös követelések kiegyenlítéséről.[4] 2002. január 1-jén kezdődött volna meg az erőmű közös irányítása. Az erőműnek legkésőbb 2002. július 1-jén kellett volna megkezdenie Horvátország áramellátását, de a helyi lakosság tiltakozása miatt a csatlakozás csak 2003-ban jött létre. A HEP azóta ráadásul beperelte a szlovén felet a kártérítésért a legutóbbi egyéves időszakban, amikor Krško nem szállított áramot. A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja 2015 decemberében a HEP javára döntött, és több mint 40 millió euró kártérítést, kamatokat és ügyvédi költségeket ítélt meg neki.[5][6]
2015-ben a kezdeti 40 éves élettartam 20 évvel történő meghosszabbításáról állapodtak meg a felek.[7][8]
Az erőmű az előrejelzések szerint az 1511-es idrijai földrengés erejéig ellenáll a földrengéseknek, amely Szlovénia történetének legsúlyosabb rengése volt. A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után szeizmikus utólagos megerősítéseket hajtottak végre.[9] 2020-ban az erőművet a Richter-skála szerinti 5,5-ös erősségű zágrábi földrengést követően ellenőrizték, és a még erősebb, 6,4-es petrinyai földrengés után megelőző biztonsági intézkedésként több napra leállították.[10]
Az ellenőrzések egyik esetben sem találtak károkat, így a létesítményt nem sokkal később újraindíthatták.[11][12]
2023-ban megállapodás született az atomerőmű üzemeltetésének 2043-ig történő meghosszabbításáról.[13]
Lehetséges bővítése
[szerkesztés]2022. március 28-án Andrej Plenković horvát miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja az atomerőmű bővítését, ugyanakkor annak végrehajtása Szlovéniától függ.[14] 2022. november 2-án Robert Golob szlovén miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazást tartanak a második krškói reaktor létesítésének nyilvános jóváhagyásáról, amint kiválasztják a megfelelő reaktortechnológiát és a leendő gyártót.[7] 2024 augusztusában Golob miniszterelnök vállalta, hogy a két blokkos, legfeljebb 2400 MWe teljesítményű bővítésről népszavazást tartanak, amelyre a kulcsfontosságú dokumentumok közzététele után, 2024 november 24-én került volna sor.[15][16] Végül alig 1 hónappal a népszavazás előtt visszavonták a kezdeményezést.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ SZLOVÉN ATOM: Kis ország nagy atomfüggőséggel? • BALK Magazin. BALK Magazin, 2019. augusztus 16. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Production and maintenance (angol nyelven). www.nek.si. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Szemle, Greendex: Miért különleges a Krškói Atomerőmű működtetése? (magyar nyelven). Greendex, 2025. február 11. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ SLOBODNA DALMACIJA, PONEDJELJAK 24. rujna 2001. - teme dana. arhiv.slobodnadalmacija.hr. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ HEP won the Krško Nuclear Power Plant dispute. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Slovenija HEP-u mora isplatiti više od 40 mil. eura za neisporučenu struju iz Krškog (horvát nyelven). www.vecernji.hr. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ a b Slovenian PM says referendum will be needed to approve new nuclear (angol nyelven). World Nuclear News. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Eszék, Hordósi Dániel: További 20 évig működhet a szlovén–horvát atomerőmű (magyar nyelven). Világgazdaság, 2023. január 18. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Potres u Hrvatskoj osjetilo je oko šest milijuna ljudi. Zaustavljen rad nuklearke Krško (horvát nyelven). www.vecernji.hr. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Leállították Szlovénia egyetlen atomerőművét a horvátországi földrengés miatt (magyar nyelven). telex, 2020. december 29. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Belgium, Central Office, NucNet a s b l , Brussels: Slovenia / Krško Nuclear Plant Scheduled For Restart After Croatia Earthquake. The Independent Global Nuclear News Agency, 2020. december 29. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ After Earthquake the Krško NPP Operates Undisturbed | GOV.SI (angol nyelven). Portal GOV.SI, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Slovenci izdali suglasnost; nuklearka Krško može raditi do 2043.. tportal.hr. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Plenković sa Janšom: Hrvatska podržava proširenje nuklearke Krško (bosnyák nyelven). Al Jazeera Balkans. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ hírlap, Magyar: Szlovéniában népszavazást tartanak a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről (magyar nyelven). www.magyarhirlap.hu, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ A szlovén ellenzéki és kormánypártok együtt indítványozták a krskói atomerőmű új blokkjának építéséről szóló népszavazást (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
- ↑ Már kiírt népszavazást fújt le Szlovénia (magyar nyelven). Infostart.hu, 2024. október 25. (Hozzáférés: 2025. május 31.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Krško Nuclear Power Plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.