K-pop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kpop szócikkből átirányítva)
K-pop

Stíluseredet pop, electropop, elektronikus zene, hiphop, rock, R&B
Kulturális eredet  Dél-Korea
Hangszerek dobgép, dobok, basszusgitár, zongora, gitár, elektromos gitár, vonósok, fúvósok, szintetizátor, sampler, sequencer, vocoder, autotune
Népszerűség főképp Ázsia, Európában és Amerikában szubkultúra jellegű
A világ egyik legtöbb tagú fiúegyüttese, a Super Junior. Debütálásukkor tizenhárman voltak.[1][2]
Francia Primadonnák, azaz F.T. Island-rajongók 2015 januárjában
SHINee-rajongók Tajvanon

A K-pop (가요, kajo) vagy koreai popzene többek között elektronikus, hiphop, pop, rock és R&B alapokon nyugszik és különálló zenei műfajként tartják számon.[3][4][5][6]

A koreai popzene alapjai az 1920-as évek trot műfajára vezethetőek vissza, ezeket a dalokat a japán enkadalok befolyásolták. A második világháborút követően elkezdett megnőni az amerikai kultúra befolyása Koreában, ami a populáris zenére is kihatott. Az 1970-es évek hippi-kultúráját, valamint az 1980-as évekbeli balladák korszakát 1992-ben éles fordulópont követte, ekkor jelent meg a Seo Taiji & Boys nevű együttes, akik új alapokra helyezték a koreai popzenét, megalkotva a mainstream popdalok sikerformátumát.

A saját szokásrendszerével, különleges módon strukturált rajongótáborával és egyedi gyakornoki rendszerével külön szubkultúrát alkotó K-popot az úgynevezett idolegyüttesek (azaz fiú- és lányegyüttesek) dominálják, mint a Big Bang, a Beast, a Super Junior, a SHINee, a 2NE1, a Wonder Girls vagy a Girls’ Generation, de számos sikeres szólóelőadó is létezik, mint például PSY, Rain, BoA, Se7en, Jay Park, I Hjori, Pek Csijong vagy IU. A K-pop-ipart a kiadóként is funkcionáló ügynökségek irányítják, melyek közül piaci részesedés tekintetében a három legnagyobb az S.M. Entertainment, a YG Entertainment és a JYP Entertainment. A K-pop hatással van az ázsiai divatra, több előadó is divatikonnak számít.

A K-pop Ázsiában a legnépszerűbb, különösen Japánban, de a koreai hullám keretén belül, főképp az internetes megosztási lehetőségeknek és a cégek marketing-stratégiáinak köszönhetően a K-pop-előadók a világ többi részén is népes rajongótáborral bírnak. Európai és amerikai dalszerzők illetve producerek (például Quincy Jones, will.i.am, Ludacris és Swizz Beatz) is felfigyeltek a koreai popzenére és írnak dalokat K-pop-előadóknak.

A K-pop leggyakoribb kritikája, hogy az előadókat „futószalagon gyártják”, a dalok többsége egynyári sláger, a dalszövegek felszínesek és az egész iparág túlzottan profitorientált, ami többször együtt jár azzal is, hogy az előadókkal méltánytalan szerződéseket kötnek a kiadók.

Története[szerkesztés]

A koreai populáris zene kezdetei[szerkesztés]

오빠는 풍각쟁이 (Oppanun phunggakcsengi)
Trotdal 1938-ból, Pak Hjangrim előadásában.
Nem tudod lejátszani a fájlt?
전화 일기 (Csonhva ilgi)
Trotdal szintén 1938-ból, Kim Heszong és Pak Hjangrim előadásában.
Nem tudod lejátszani a fájlt?

A koreai popzene gyökerei egészen 1885-ig nyúlnak vissza, amikor egy amerikai misszionárius, Henry Appenzeller különféle amerikai és angol népdalokat illetve populáris dalokat mutatott be az iskolában, ahol tanított. Ezeket a dalokat koreaiul cshanggának nevezik, jellemzőjük, hogy valamely népszerű nyugati melódiát koreai dalszöveggel adnak elő. A népszerű amerikai népdal, az Oh My Darling, Clementine koreaiul például a Simcshongga címet viseli.[m 1] A japán uralom idején (1910–1945) a cshangga dalok népszerűsége megnőtt, a koreaiak ezeken a dalokon keresztül fejezték ki az elégedetlenségüket a japán elnyomással szemben. Az egyik legnépszerűbb ilyen dal a Himangga (희망가; A remény dala) címet viselte. A japánok elkobozták a cshangga-gyűjteményeket és saját kiadású szövegkönyvekkel igyekezték befolyásolni az embereket.[7]

Az első feljegyzett koreai popzenei album Pak Csheszon és I Ljoszek E viharos idők című lemeze volt, mely 1925-ben jelent meg és japánból fordított népszerű dalokat tartalmazott. Az első, koreai szerző által írt popdal a Nakhvajuszu (낙화유수) volt, melyet I Dzsongszok énekelt 1929-ben. Az 1920-as években a koreai populáris zene jelentős átalakuláson ment keresztül, a koreai dalszöveggel előadott külföldi dalok helyett megjelentek a koreai dalszerzők által írt dalok. Ugyanebben az időben jelentek meg a trotdalok; a műfajra a népszerű japán enkadalok voltak hatással. A koreai popzene kezdeti korszakában a trotdalok voltak a legnépszerűbbek.[7] A 2000-es években egyes popelőadók is visszanyúltak a trot műfajához, például Daesung a Big Bangből vagy a Super Junior együttes.[8][9]

1940–’60-as évek: Az amerikai befolyás időszaka[szerkesztés]

Marilyn Monroe amerikai katonákat szórakoztat Koreában, 1954-ben

A második világháború, majd azt nem sokkal követő koreai háború ideje alatt a Koreai-félszigeten állomásozó amerikai katonáknak köszönhetően a koreaiak megismerkedtek az amerikai könnyűzenével és az ’50-es években a popzenével. Az Egyesült Szolgáltató Szervezetek (USO) számos híres amerikai művészt (például Marilyn Monroe, Louis Armstrong) utaztatott Koreába az amerikai csapatok szórakoztatására, ami a koreai közvélemény érdeklődését is felkeltette. 1957-ben elindult az American Forces Korea Network rádió, ami tovább növelte az amerikai könnyűzene népszerűségét. Az amerikai pop hatása érvényesült a koreai zenében is, a korábbi pentaton hangsort felváltotta a heptachord (hét fokú) hangsor és a koreai popdalokat az amerikaiak után kezdték el modellezni. Az amerikai hadsereg egy idő után helyi koreai előadókat kezdett el felléptetni a katonai klubokban; az előadóknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük. Ezek a fellépések olyan sikert arattak, hogy az ilyen tisztiklubok száma elérte a 264-et, az előadók pedig évente összesen 1,2 millió dollárnyi bevételhez jutottak, ami akkoriban Korea teljes exportértékével volt egyenlő. A koreai zenészek ezekben a klubokban amerikai country-, blues-, dzsessz- és rock and roll dalokat adtak elő.[10]

Az 1960-as években a dél-koreai gazdaság növekedésnek indult, az ország iparosodása a popzene terjedésében is szerepet játszott. Megjelentek az első magántulajdonú rádióállomások, fejlődésnek indult a filmipar. A korábban csak amerikai klubokban játszó koreai zenészek megnyíltak a helyi közönség felé. Amikor a The Beatles-láz elérte Ázsiát, megjelentek az első rockegyüttesek Dél-Koreában is. Az első koreai rockegyüttesnek az Add4-t[m 2] tartják, akik 1962-ben alakultak. Szöulban 1968-ban rendeztek először tehetségkutató versenyt rockegyüttesek számára. A rock és a pop mellett továbbra is népszerűek maradtak a trotdalok.[10]

Már ebben az időszakban is voltak olyan koreai előadók, akik nemzetközi sikereket is magukénak tudhattak. 1959-ben a The Kim Sisters trió lett az első koreai együttes, akik lemezt adtak ki az Egyesült Államokban, felléptek Las Vegasban és többször szerepeltek Ed Sullivan show-műsorában. A trió egyik tagja, Mia Kim 2006 óta Budapesten él magyar férjével, Tommy Vig dobossal.[11] Rajtuk kívül több más koreai előadó is jelentős sikereket ért el külföldön, főképpen Délkelet-Ázsiában. Han Mjongszuk The Boy in The Yellow Shirt című 1961-es dalát például egy japán énekes és Yvette Giraud francia énekesnő is feldolgozta.[10]

1970-es évek: A koreai „hippi” folk-pop[szerkesztés]

Az 1960-as évek végén és az 1970-es években a koreai popzene újabb átalakuláson ment keresztül. A zenészek többsége egyetemista volt vagy egyetemet végzett, a korábbi generációk zenészeivel ellentétben hobbiból zenélt és erőteljesen az amerikai életstílus befolyása alatt állt, ellenben az idősebb generációval, akik megélték a háborúkat és a japán elnyomást. Ez az ellentét a ’70-es évek folk-pop zenéjének fogadtatásában is megnyilvánult. A hallgatóság jórészt egyetemistákból állt, akik a terjedő amerikai hippistílust követték mind öltözködésükben, mind zenei ízlésük terén. Ezek a fiatalok ugyanúgy ellenezték például a vietnami háborút, ahogyan az amerikai hippik – ennek következtében a koreai kormány több háborúellenes, liberális dalszövegű popdalt is betiltatott. Ennek ellenére a fiatalok zenéje népszerű maradt, 1977-ben például az MBC televíziócsatorna egyetemisták részére zenei vetélkedőtt tartott, ami több zenei fesztivál megalapításához vezetett.[12]

A korszak kiemelkedő zenésze volt az Amerikában felnőtt Han Deszu, akinek zenéjére Bob Dylan, Leonard Cohen és John Lennon volt nagy hatással. Han 물 좀 주소 (Mul csom csuszo; Adjatok vizet) című dala a fiatalok himnuszává vált, különleges énekstílusa és előadásmódja gyakran felháborította a közvéleményt, ami miatt a kormány végül betiltotta a dalait és a fellépéseit. Han New Yorkba költözött és ott folytatta a zenei karrierjét, csak az 1990-es években tért vissza Dél-Koreába.[12]

1980-as évek: A balladák korszaka[szerkesztés]

Az 1980-as évek legnépszerűbb műfaja a lírai ballada volt, ami 1985-ben I Kvangdzso Kakkai hagien nomu mon tangszin (가까이 하기엔 너무 먼 당신, „Túl messze vagy ahhoz, hogy közel légy hozzám”) című dalának megjelenése után vált igazán népszerűvé, I lemezéből több mint 300 000 példány fogyott. A kor népszerű balladaénekesei közé tartozott még I Munsze (이문세), valamint Pjon Dzsinszop (변진섭), a „ballada hercege”. Az egyik legkeresettebb balladaszerző I Jonghun (이영훈) volt, akinek dalaiból 2011-ben Kvanghvamun jonga (광화문 연가; Kvanghvamun dala) címmel musicalt is összeállítottak. A ’80-as évek legnagyobb sztárjának Cso Jongphilt tartják, akinek 1980-ban megjelent első albuma hatalmas sikert aratott. Cso volt az első koreai előadó, aki a New York-i Carnegie Hall-ban felléphetett. 1980-ban minden nagyobb díjkiosztón elnyerte a legjobb előadónak, a legjobb zeneszerzőnek és a legjobb dalnak járó díjat. 1983-ban Japánba, 1985-ben Hongkongba is meghívták vendégszerepelni. Csot sokoldalú zeneszerzőnek tartják, akinek repertorája a rock, a dance, a trot és a folk-pop műfajára is kiterjed.[13]

1990-es évek: A fordulópont[szerkesztés]

A Shinhwa a legrégebb óta működő koreai fiúegyüttes, 1998-ban alakultak.[14]

1992-ben volt a populáris zene fordulópontja Dél-Koreában, amikor megjelent a Seo Taiji & Boys nevű együttes.[15] A trió az MBC csatorna tehetségkutató műsorában debütált Nan arajo (난 알아요, Tudom) című dalukkal, és a legkevesebb pontot kapták a zsűritől.[15] A dal – és az azonos című album – a műsoron kívül azonban óriási sikert aratott, és az MTV Iggy megfogalmazása szerint az együttes „mindörökre megváltoztatta a K-popot”:[16] „[az album] new jack swing-inspirálta ritmusai, fülbemászó rapszövegei és emlékezetes refrénjei egy csapásra meghódították a koreai közönséget”.[16] A Seo Taiji & Boys dalszövegei a kor koreai társadalmának legégetőbb problémáival foglalkoztak, többek között emiatt is jelentősek a K-pop történelmében.[16] Az együttes hangzása megalapozta a későbbi K-pop-dalok alapformátumát,[16] nyomdokain indultak el az első hiphop és R&B-előadók, mint a Deux duó, a Jinusean, a 1TYM és Drunken Tiger.[15]

1995-ben I Szuman (이수만) megalapította Dél-Korea legnagyobb[17] ügynökségét, az S.M. Entertainment-et. A ’90-es évek végén megjelent még három ilyen ügynökség, a YG Entertainment, a DSP Entertainment és a JYP Entertainment.

A Seo Taiji & Boys sikere nyomán a K-pop-ipar új célközönséget talált, a tinédzsereket.[15] A tinikre fókuszáló pop megjelenésével sorra alakultak meg a Koreában idolegyüttesnek (idol group) nevezett fiú- és lányegyüttesek.[15] Az első koreai fiúegyüttesnek a H.O.T.-ot tartják, akik 1995-ben debütáltak, ezt követően az ügynökségek sorra jelentek meg saját idolegyütteseikkel, mint a Sechs Kies, a S.E.S., a Fin.K.L, az NRG, a Taesaja, a Shinhwa és a g.o.d.[15] Az 1997-ben bekövetkező ázsiai gazdasági válság a koreai előadókat a piac kiszélesítésére ösztönözte, a H.O.T. például kínai nyelvű albumot is kiadott.[15]

Ugyanebben az időszakban kezdtek el virágzani Szöulban az underground zenei klubok, olyan együttesekkel, mint a punk műfajban alkotó Pipi Band és a Crying Nut, akiknek mainstream népszerűségre is sikerült szert tenniük.[15]

2000-es évek: A koreai hullám[szerkesztés]

A kilenc tagú Girls’ Generation együttes

A 2000-es években a K-pop a koreai hullám részeként erőteljes terjeszkedésnek indult, elsősorban Ázsiában, de az Egyesült Államokban és Európában is érezhető a hatása. Az első koreai előadó, akinek sikerült a japán Oricon slágerlistát vezetnie, BoA volt.[18] Albumai milliós példányszámban keltek el Japánban.[18] Ekkoriban tűnt fel Rain, akinek Kínában sikerült hasonló eredményeket elérnie, 2005-ös pekingi koncertjén például 40 000 fő vett részt.[18] Megjelentek az új generációs idolegyüttesek, mint a TVXQ, a Big Bang, a SHINee, a Super Junior, a 2PM, a Wonder Girls, a Girls’ Generation, a KARA és a 2NE1.[18] Ezek az előadók amerikai producerekkel is dolgoznak, a 2NE1 például a The Black Eyed Peas-ből ismert will.i.am-mel,[19] a Big Bang pedig a korábban Lady Gagával is dolgozó Laurieann Gibsonnal.[20]

A 21. században a K-pop terjesztésének elsődleges módja az internet. A hagyományos hanghordozókat egyre kevesebben vásárolják, így a digitális kiadványok szerepe egyre nő az iparágban. A K-pop-előadók ezen kívül a hagyományos, 1-2 évente kiadott nagylemez formátum helyett a rövidebb középlemez- vagy akár a kislemez-formátumot preferálják, amit gyakrabban jelentetnek meg. Az előadóknak így rövidebb időn belül kell megragadniuk a közönséget, emiatt elterjedtté vált a K-popban az úgynevezett hook alkalmazása a dalok felépítésében: ez általában a könnyen megjegyezhető, fülbemászó refrént jelenti.[18]

2012-ben a leghíresebb K-pop-sztár PSY lett, akinek Gangnam Style című videoklipje futótűzként terjedt az interneten[21] és néhány hét leforgása alatt túllépte a százmilliós megtekintést a YouTube-on.[22] A népszerűségének köszönhetően szerződést ajánlott neki Mariah Carey és Jennifer Lopez kiadója, az Island Records.[22]

2017-ben a BTS elnyerte a Billboard Music Awards Top Social Artist díját, koreai előadóként először.[23]

Jellemzői[szerkesztés]

Hangzás és dalszöveg[szerkesztés]

Az amerikai és koreai [populáris] zene közötti különbséget a zenei kultúrában rejlő üzenetek különbsége adja. Az amerikai hiphopkultúra által közvetített üzenetek gyakorta tartalmaznak utalást a pénzre, a szexre, az alkoholra, a kábítószerekre, stb. A K-pop ennél jóval visszafogottabb és ártatlanabb, ami a koreai kultúra milyenségéből gyökerezik. Az egész szórakoztatóipara játékosabb, színesebb és energikusabb.
– HelloKpop[24]
2NE1 - I Am The Best
A K-pop-dalok a könnyen megjegyezhető, fülbemászó hook-ra épülnek: ahogy a nevéből („kampó”) is kitűnik, ez az a rész, ami általában megragadja a hallgatót. Részlet a 2NE1 együttes I Am The Best című dalából.
Nem tudod lejátszani a fájlt?
Az élénk, extravagáns látvány fontos részét képezi a K-pop-dalok reklámkampányának. A képen G-Dragon az Bigbang Alive Tour turnén

A koreai popzene a nyugati hangzásvilágot használja,[16][25] többek között a pop, a rock, az R&B, hiphop és elektronikus zene műfajait vegyíti.[26] A K-popot többször érte kritika a túlzottan amerikai hangzásvilága miatt, egyes kritikusok egyenesen úgy vélik, a koreai popipar gyakorlatilag nem tesz mást, mint a nyugati mintákat másolja, több koreai előadó is keveredett már plágiumbotrányba.[27][28] A koreai popot gyakorta nevezik bubblegum popnak.[16][26] A dalszövegeket általában felszínesnek és élettelennek találják, szlenggel és néha értelmetlen angol szavakkal tarkítva.[29]

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a K-pop igen fontos eleme a vizuális élmény, ami egyrészt az előadó fizikai megjelenését, öltözködését, másrészt a koncertek és videoklipek szofisztikált vizuális megjelenítését jelenti. A K-pop-videók általában harsányak, színesek, extravagánsak, a hagyományos popvideókhoz szokottak számára gyakran sokkolóak vagy értelmetlenek.[30][31]

A K-popot kritizálják az erőteljesen „sztárgyár” jellege miatt, évente akár 60 új fiú- illetve lányegyüttes is piacra kerülhet, akiknek többsége egynyári slágerek után eltűnik: „készítsünk egy fülbemászó dalt, adjunk hozzá gyönyörű énekeseket, reklámozzuk agyon és a dal pillanatok alatt őrülten népszerű lesz”.[26] A K-pop-ipar igen gyors léptékű és erős versenyágazat, a Korea Times megfogalmazása szerint „eldobható gyors dalok” tömeggyártását jelenti, amelyeket a hallgatók „letöltenek, aztán kitörölnek”.[32] A K-pop-dalok többsége rövid életű a slágerlistákon, igen ritka, hogy egy dal hetekig toplistás legyen.[33] Az alapformátum általában a fülbemászó refrén, amihez könnyen megtanulható, izgalmas tánckoreográfiát készítenek – ilyen például a Girls’ Generation Gee című dala vagy az Abracadabra a Brown Eyed Girls-től – a dalokat egy-két hónapig reklámozzák, azután elfelejtik őket.[26][32] Az énekesnő Insooni szerint régen olyan dalokat írtak, amiket évekkel később is énekelt a közönség, „de a zene manapság csak annyiból áll, hogy az előadók három hónapig fellépnek, aztán abbahagyják. A rajongók többé már nem érzik felelősnek magukat a kedvencükért.”[34]

A K-pop-dalokat általában bevált dalszerzők írják, akik egy része Amerikában született vagy huzamosabb ideig ott élt koreai (ilyen például Teddy Park[35]), azonban európai és amerikai dalszerzők és producerek (például will.i.am, Sean Garrett) is gyakran adnak dalokat koreai előadók számára.[36][37] Vannak előadók, akik maguk is dalszerzők, például Tablo, G-Dragon, a CN Blue együttes vagy a Block B együttes tagjai.[38]

Jeremy Scott divattervező a „múzsájának” tartja a 2NE1 együttes vezérét, CL-t[39][40]

Divat[szerkesztés]

A K-pop befolyása kiterjed a divatra is, főképpen Ázsiában, ahol a koreai popsztárok ruhái, frizurái és az általuk használt kozmetikai termékek keresettek a fiatalok körében.[41] A divatcégek rendszeresen elkészítik a legnagyobb sztárok által viselt ruhadarabok másolatait.[42] A K-pop előadók egy része divatikonná is vált, például a 2NE1[39][43] vagy a Big Bang együttes vezére, G-Dragon.[44][45] Nyugati divattervezők, mint például Jeremy Scott, rendszeresen dolgoznak K-pop-előadókkal.[39]

Japánban 2012 januárjában koreai popelőadók közreműködésével divatbemutatót tartottak, melyre 33 000 jegyet adtak el.[46] Thaiföldön a hatóságok aggódnak, hogy a koreai popipar által népszerűsített divat túlságosan nagy hatást gyakorol a thai fiatalokra, akiknél az időjárási különbségek ellenére népszerűek a leggingek, illetve a bőrfehérítő krémek, amik segítségével a koreai sztárokra akarnak hasonlítani.[47] Észak-Koreában a kormány szigorú rendelkezései ellenére is nagy az érdeklődés a dél-koreai divat iránt.[48] Népszerűek a rövid szoknyák, a magassarkú cipők, az ujjatlan, kapucnis felsők és a divatos kiegészítők, annak ellenére, hogy a kormány tiltja az ilyen ruhanemű viselését.[48]

A K-pop-ipar működése[szerkesztés]

Az ügynökség-kiadók[szerkesztés]

A koreai ügynökség-kiadók működésének vázlata

A koreai popipar egyik sajátossága, hogy a lemezkiadók egyben ügynökségként (menedzsmentként) is funkcionálnak.[49] Az óriáscégekké nőtt integrált ügynökség-kiadók a 2000-es évek eleje óta működnek ilyen formában.[49] Az előadó felfedezése, megtervezése, felkészítése, marketingje, menedzselése és lemezeinek kiadása is egyetlen cégen belül történik. A három legnagyobb ilyen ügynökség-kiadó az S.M. Entertainment, a YG Entertainment és a JYP Entertainment,[49] őket a popiparban a nagy hármak (Big 3) néven emlegetik, ezek a cégek a koreai részvénypiacon is jelen vannak.[50] Piaci részesedés tekintetében az S.M. Entertainment a legnagyobb ezek közül.[50] Az S.M. előadói indították el a koreai hullám popzenei részét és törtek be elsőként a japán piacra.[50] A nagy hármak időnként együtt is működnek, 2012-ben például a YG Entertainment előadója, Se7en a JYP Entertainment vezérigazgatójától, Pak Csinjongtól kapott dalt,[51] és a három vállalat képviselői együttesen zsűrizett az SBS csatorna Kpop Star elnevezésű tehetségkutató műsorában is.[52] A nagy hármak három másik ügynökség-kiadóval (Star J Entertainment, AM Entertainment, Key East) közösen hozták létre az egyesített United Asia Management (UAM) ügynökséget.[53] Az egyesülés célja a K-pop nemzetközi terjesztésének elősegítése mellett a hatékonyabb tehetséggondozó-rendszer kialakítása és az előadók szervezettebb menedzselése volt.[54] A UAM válogatói nemzetköziek, nem korlátozódnak koreai nemzetiségű tehetségekre.[54] A „megaügynökség” zenészeken, színészeken és rendezőkön kívül a szórakoztatóipar egyéb résztvevőivel is foglalkozik (például stylistok, fodrászok, sminkmesterek).[54] Az egyesülést kritika is érte, mivel így többek szerint nagyobb nyomás nehezedik a műsorszolgáltatókra, illetve az egyesített nemzetközi stratégiának köszönhetően például a szervezetlen kínai szórakoztatóipar képtelen reagálni a koreai szórakoztatóipar termékdömpingjére.[54]

Pénzügyi háttér[szerkesztés]

2012-ben egy K-pop CD átlagos ára Dél-Koreában 13 dollár (2900 Ft[m 3]) volt, Japánban a négyszeresét is elkérhetik. Az iTunes-on egy-egy K-pop dal körülbelül egy dollárba (220 Ft) kerül, az előadók ebből letöltésenként 2 centet (kb. 5 Ft) kapnak. Egy-egy K-pop-előadó lemezéből átlagosan 100-150 000 példányt adnak el, ami jó teljesítménynek minősül. Dél-Koreában annyira olcsó a CD, illetve az online letöltés, hogy a legtöbb előadó külföldön próbál meg érvényesülni, bevételeik nagy része pedig inkább reklámszerződésekből és televíziós sorozatokban, filmekben vállalat szerepekből származik.[6]

A K-pop-ipar az egyik legköltségesebb, az előadók felkészítése, elszállásolása, lakásaik számláinak fizetése, a segítésükre rendelt menedzserek, tánckoreográfusok, stylistok, fodrászok és háttértáncosok kifizetése után az is előfordulhat, hogy az előadó maga alig kap valamit a bevételből.[55] Vannak olyan K-pop előadók, akikre akár egymillió dollárt is költ az ügynökségük.[55]

A három óriás ügynökség-kiadó összbevétele 2011-ben meghaladta a 160 millió dollárt,[m 4] a nettó profit tekintetében azonban csak a YG Entertainment könyvelhetett el növekedést, az SM és a JYP Entertainment 2010-hez képest kevesebb profitot termelt.[56]

Gyakornoki rendszer[szerkesztés]

Az MBLAQ együttes két évig készült a bemutatkozásra, Rain válogatta össze őket.[57]

A koreai popipar különleges rendszer szerint épül fel. A fiatal tehetségeket válogatókon nézik meg, mindegyik ügynökségnek vannak válogató időpontjai, melyekre az interneten keresztül is lehet jelentkezni demóanyag beküldésével. A különösen tehetségesnek ítélt fiatalokkal gyakornoki szerződést kötnek, gyakran már 12-13 éves korban, vagy még korábban. A gyakornok sokszor asszisztensi funkciót lát el már profi előadó mellett (ez a szakmai tréning mellett sokszor egyszerű kávéfőzést, vízhordást, törölközőtartást jelent[58]). A szakmai gyakorlat minimum két év, de ennél sokkal több is lehet. A gyakornokoknak el kell költözniük otthonról, az iskolai kollégiumokhoz hasonlító, úgynevezett „lakóegységekbe”, és gyakran már befutott sztárrá válásuk után is itt kell lakniuk, a Big Bang együttes tagjai például 2006-tól több évig éltek együtt a Big Bang Dorm elnevezésű lakóegységben.[59] A szakmai képzés (ének, zene, tánc) mellett a gyakornokok ugyanúgy iskolába járnak, ahogy más tinédzserek, és idegen nyelvi órákon is részt kell venniük (ez általában angol, a kínai és japán[60]). Előfordul, hogy egy-egy gyakornok akár napi hat órát is táncol szünet nélkül.[49] A gyakornokoknak a fizikai nehézségeken túl érzelmi és mentális nehézségekkel is meg kell birkózniuk, mert a menedzsereik nem kímélik őket, azzal a megfontolással, hogy ha gyakornokként képesek megbirkózni a kemény kritikával és érzelmi nyomással, híres sztárként könnyebben fognak boldogulni. A gyakornokság nem jelent feltétlenül egyenes utat a sikerhez, sok gyakornokot megszűrnek a rostán, csak azokból lehet előadó, akik tehetségük mellett kitartásról és kemény munkáról is bizonyságot tesznek.[55][61][62][63] A Universal Music délkelet-ázsiai igazgatója szerint a koreai gyakornoki rendszer egyedülálló a világon.[49]

K-pop-kultúra[szerkesztés]

Fogalmak és szokások[szerkesztés]

Seungri, a Big Bang mangnéja többször is megsértette már idősebb csapattársait azzal, hogy nem használja a hjong megszólítást, ...[64]
Seungri, a Big Bang mangnéja többször is megsértette már idősebb csapattársait azzal, hogy nem használja a hjong megszólítást, ...[64]
...az együttes „vezére”, G-Dragon ellenben arról híres, hogy mindig mindenkivel „szerény és udvarias”.[65]
...az együttes „vezére”, G-Dragon ellenben arról híres, hogy mindig mindenkivel „szerény és udvarias”.[65]

A K-pop meglehetősen specifikus kifejezésekkel él.[66][m 5] Ilyen például a koreai kultúra tiszteleti rendszerén alapuló megszólítások köre. Ezt mind a rajongók, mind az előadók használják.

A koreai kultúra másik fontos eleme az idősebbek tisztelete, függetlenül attól, hogy valaki a húszas vagy hetvenes éveiben jár. A koreai popiparban a kultúra bonyolult életkor szerinti tiszteleti rendszerét tovább bonyolítja a saját rendszer kialakítása. Életkortól függetlenül ugyanis az is számít, hogy egy előadó vagy együttes mikor debütált és mennyire híres. Ennek megfelelően a fiatalabb (később debütált), illetve kevésbé híres előadók tiszteletük jeleképp a hagyományos koreai mély meghajlással, az 인사 inszával[m 6] köszöntik a szeniorokat (선배, szonbe). Ennek elmulasztása nagy tiszteletlenség, ami miatt számos kritika érte például a T-ara együttes tagjait.[67] A megszólítással együtt a megfelelő tiszteletteljes nyelvi formulákat is használniuk kell a junioroknak, nem elég pusztán meghajolniuk.[68]

A fiú- és lányegyütteseket Dél-Koreában idolnak, azaz bálványnak nevezik (idol group).[63]

A koreai popiparban rajongók kiszolgálásának szerves része a brománc, azaz a férfi előadók (különösen a fiúegyüttesek tagjai) között szövődő erős, érzelemmegnyilvánulásokkal (ölelés, puszilkodás) járó, nem szexuális jellegű baráti kapcsolat. A rajongók kedvenceiket párba (OTP: original true pairing) sorolják, akik a televíziós műsorokban és a fotózások során viselkedésükkel meg is erősítik ezeket a párosításokat. A brománcpárok neveit összevonják (például a G-Dragon–Seungri páros neve GRi), a nekik szurkoló rajongókat pedig shipper-nek nevezik (az angol worshipper, „imádó” szóból).[69][70]

Gyakran előforduló kifejezések[szerkesztés]

Megszólítások a K-popban
Koreaiul Magyaros átírással Magyarázat
오빠 oppa „nő bátyja”; a koreai nők így szólítják az idősebb fiú családtagokat és ismerősöket is, de a szerelmük kedveskedő megnevezése is ez. A lány rajongók kedveskedve így szólítják meg a kedvenc előadójukat.[71]
hjong „férfi bátyja”; a koreai férfiak így szólítják az idősebb fiú családtagokat és ismerősöket.[71] Egy fiúegyüttesen belül szigorú hierarchia működik életévek alapján, a fiatalabb tagok hjong-nak szólítják az idősebbeket, és nagy tiszteletlenségnek számít ezen utótag nélkül utalniuk idősebb csapattársaikra.[64]
언니 onni „nő nővére”; nők szólítják így családjuk vagy baráti körük idősebb nőtagjait.[72]
누나 nuna „férfi nővére”; férfiak szólítják így családjuk vagy baráti körük idősebb nőtagjait.[72]
동생 tongszeng „fiatalabb testvér”; közeli, fiatalabb ismerősök megszólítása nemtől függetlenül.[66] Az együttesek idősebb tagjai így utalnak a fiatalabb csapattagokra.
선배 szonbe „szenior”;[73] a beszélőnél több tapasztalattal rendelkező egyén.[68]
후배 hube „junior”; a beszélőnél kevesebb tapasztalattal rendelkező egyén.[68]
Egyéb kifejezések
Koreaiul Magyaros átírással Magyarázat
화이팅 hvaithing A rajongók által buzdításként használt legnépszerűbb kifejezés, ami az angol fighting (harcolni) szóból ered.[74]
대상 Teszang A zenei díjátadókon több előadó kap Ponszang-díjat a zeneiparban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, majd a Ponszang-díjazottak közül egyvalaki megkapja a Teszangot, a „Nagydíjat”.[75]
본상 Ponszang
Kifejezés Magyarázat
All-Kill (AK)
Perfect All-Kill (PK)
A dalok slágerlista-helyezéseire vonatkozó kifejezések. Az AK helyezést elért dalok a hét legnagyobb dél-koreai online zenei portál slágerlistáján első helyezettek voltak egyazon napon; a PK-dalok ezen felül vezették a csengőhang-letöltési listákat is.[76]
minialbum Kettő vagy három dalt, illetve ezek remixeit tartalmazó lemez. Hosszabb mint egy kislemez, de rövidebb mint egy középlemez.[66]
title track[m 7] Az a dal, amihez a lemezről videoklip készül és amivel az előadó a különféle koreai zenei televíziós programokban (mint az Inkigayo) fellép.[66]
újracsomagolt album
(repackaged album)
Az albumot az első promóciójának lezárását követően új csomagolásban adják ki, egy vagy két új dallal, egy új title trackkel, amihez videoklip is készül.[66]
promóció
(promotion)
A promóció a K-popban azt jelenti, hogy az album title trackjével az előadó különféle televíziós zenei műsorokban lép fel. A promóciónak adott ideje van, általában egy hónap, mely egy úgynevezett „visszatérő színpaddal” (comeback stage) kezdődik és egy „búcsúszínpaddal” (goodbye stage) végződik.[66]

Rajongói klubok[szerkesztés]

Korea egy teljesen más rajongóiklub-fajt hozott létre. Valami egészen mást jelent ez ott, olyan, akár egy kultusz.
– Project Obangsaek[77]
A Big Bang 2010-es Big Show című koncertjén a Hallelujah című dalt adja elő (T.O.P., G-Dragon és Taeyang). A rajongók sárga színű, korona alakú világító rudakat ráznak: ez az együttes szimbóluma. Vegyes koncerteken ezzel különböztetik meg magukat a rajongók más együttesek rajongótáborától.
Rizsadomány a Super Junior német rajongói klubjától

A K-popban nagyon fontos szerephez jutnak a rajongói klubok, amelyek másképp – igen szigorú szabályok szerint – működnek és más a jelentőségük is, mint nyugaton megszokott.[77] Az egyes együttesek rajongótáborainak saját nevük és színük van, a Girls’ Generation rajongóinak elnevezése SONE, színük a „gyöngyrózsaszín”,[78] míg a Super Junior rajongótábora, az E.L.F. a kék színt viseli.[77] A színnek nagy jelentősége van, mert a rajongók így mutatják ki a hűségüket és összetartásukat, különösen az olyan koncerteken, ahol több előadó is fellép, ilyenkor egy-egy szektorban tömörülnek össze a rajongók, ugyanazt a színt reprezentálva.[77] Ha egy szín már foglalt, azt új előadó rajongótábora nem veheti fel.[77] A koncerteken a rajongók az előadó színeit képviselő lufikkal[79] vagy uniformis logóval díszített világító botokkal jelennek meg, ezek sokszor formájukban is tükrözik az előadó logóját.[77] A színek korlátozott száma miatt egyes előadóknak nincs hivatalos színük, a Big Bang rajongói például korona alakú világító rudakkal különböztetik meg magukat, Se7en rajongóinak jelképe pedig a 7-es szám.[78]

A hivatalos klubok általában évente egyszer „feliratkozási hullámot” tartanak,[77] amikor megadott időkereten belül lehet jelentkezni a klubba, általában bizonyos összeg kifizetése után. A feliratkozottak így attól függően, hogy hányadik hullámban lettek tagok, 1. generációs, 2. generációs stb. rajongóként mutatkoznak be. A klubok jól szervezettek, összetartóak, gyakran szerveznek jótékonysági akciókat.[77] Divatos a koncerteken virágokkal, szalagokkal, kedves üzenetekkel díszített állványt küldetni az öltözőbe, újabban pedig Dél-Koreában a rajongói klubok több száz kilogrammnyi rizst is melléjük tesznek zsákokban, amelyeket aztán az előadók menedzserei rászorulók között osztanak szét. A zsákokra a rajongók titkos üzeneteket is felvésnek.[80] A koreai rajongói klubok másik egyedi jellemzője a szervezett buzdítás (fan chant) a koncertek – főképp a televíziós fellépések – alatt, amikor a rajongók a dalok (a klub által) előre meghatározott részeinél egyszerre, hangosan kántálnak, vagy a dalszöveg egy részletét, vagy az előadó nevét (együttesek esetén a tagok nevét születési sorrendjük szerint).[66][81] Külön weboldalak és számos oktatóvideó is létezik, amelyek az egyes együttesek dalainak kántálási sorrendjét tanítják.[m 8]

Extrém rajongók[szerkesztés]

A rajongók extrém csoportját a K-popban szaszengnek (사생) nevezik. Ezek a rajongók a legvégső extremitásokig is hajlandóak elmenni, hogy kedvenc sztárjukat láthassák, csoportokba verődve követik őket,[82] de vannak olyan szaszengek, akik nem riadnak vissza a telefonos zaklatástól, a betöréstől és az előadó fizikai zaklatásától sem.[83] Egyes előadók kocsijára GPS-adóvevőt szereltek, hogy követni tudják.[84] Olyan is előfordult, hogy az előadó autóbalesetet szenvedett az üldöző szaszengek miatt.[84] Szöulban találhatóak kifejezetten a szaszeng-rajongókat kiszolgáló taxisok, akik akár napi 500 dollárt is elkérnek a sztárok követéséért.[82] Más cégek a sztárok megfigyelésére specializálódtak, a szaszengek bérelik fel őket extrém megfigyelésre vagy akár a sztárok lakásába való betörésre is.[82] Ezek a rajongók más előadókat is hajlandóak szabotálni, például a TVXQ együttes egyik tagjának italába mérget csempésztek, az énekesnek ki kellett mosni a gyomrát.[84] Az is előfordult, hogy vérrel írt fenyegető levelet küldtek rivális előadónak.[77] Számos híresség fakadt ki a szaszengek ellen, 2012-ben a legtöbb szaszengrajongóval rendelkező[84] JYJ együttes egyik tagját vádolták meg azzal, hogy felpofozott egy zaklató szaszenget,[85] de Csang Gunszok és a Super Junior egyik tagja is ingerülten reagált az egyes extrém megnyilvánulások alkalmával:[84]

Ne gyertek a házam vagy az iroda elé... Még mindig az autóbalesetem traumája alatt vagyok és ijesztő, hogy úgy kell elhajtanom, mintha az életem függne rajta. Nem tehetek róla, csak egy életem van.
– Hicshol (Super Junior) üzenete Twitteren

Népszerűsége és hatása[szerkesztés]

Rain 2011-ben
Sokféle koncertet megnéztem a tradicionális zenétől a popegyüttesekig, és őszintén nagy benyomást gyakoroltak rám. A színpadra állítás, a koreográfia és az előadásmód elképesztő volt, de ami még ennél is fontosabb, hogy éreztem a lelket a zenében. A koreai zene előtt fényes jövő áll.
Quincy Jones a K-popról[86]

Dél-Korea a világ popexportőrei között előkelő helyet foglal el, 2009-ben 31 millió dolláros bevételt hozott a gazdaságnak a popelőadók exportja,[87] és az összeg évente 10%-ot nő.[6] A legnagyobb felvevőpiac Japán,[55] 2011-ben a japán zenei piac 7,8%-át tette ki a koreai pop, ez az arány évek óta nő.[88] Ugyanebben az évben a koreai előadók által generált zenei CD-, DVD- és Blu-Ray-eladás meghaladta a 300 millió dollár értéket, ami 22%-kal volt magasabb a 2010-es évi eladásoknak, annak ellenére, hogy összességében a japán piaci eladások értéke csökken.[88] 2010-ben mintegy 34 000 külföldi látogatott Dél-Koreába a különféle K-pop-események (koncertek, lemezbemutatók, zenei díjátadók) miatt.[6] A nemzeti adóhivatal szerint a koreai popsztárok bevétele 2010 és 2013 között 72,2%-kal nőtt, az átlagos éves bevétel 46,7 millió von, azaz kb. tízmillió forint volt 2013-ban, duplája a három évvel azelőtti adatoknak.[* 1] A legtöbb bevételt produkáló sztárok 2014 első felében a Super Junior (31,4 milliárd von[* 2]), a Girls’ Generation (30,3 milliárd von[* 3]), a Big Bang (29,4 milliárd von[* 4]) és a 2NE1 (27,5 milliárd von[* 5]) voltak.[89]

A koreai hullám hatását mutatja, hogy több amerikai előadó is dolgozik illetve turnézik közösen koreai popsztárokkal (például Kanye West vagy a Jonas Brothers).[87] A K-pop olyan elismert zenészek figyelmét is felkeltette, mint Quincy Jones,[86] a Michael Jacksonnal is dolgozó Teddy Riley[90] vagy Alicia Keys Grammy-díjas producer férje, Swizz Beatz.[91]

A Billboard 2011 augusztusában elindította a saját K-pop toplistáját,[92] de a YouTube is külön műfajként kezeli a K-popot.[93] New Yorkban 40 ezer fős koncertet adtak koreai popsztárok egy fesztiválon,[94] Párizsban pedig 14 ezer fős telt házas koncertet.[87] A népszerű énekes-színész Rain a rajongóinak köszönhetően a Time magazin választásán a világ legbefolyásosabb embere címet is elnyerte.[95] A K-pop harmadik helyen szerepel a CNN „12 ok, hogy meglátogassuk Koreát 2012-ben” listáján.[96] 2011-ben a Big Bang Tonight című albumával felkerült az iTunes top 10-es listájára.[97] 2011-ben a SHINee volt az első dél-koreai együttes, amely koncertet adott Londonban.[98] A 2NE1, a Beast, a 2PM, az MBLAQ, a Big Bang és a Super Junior-M rendszeresen előkelő helyet foglalnak el a németországi VIVA zenei csatorna slágerlistáján.[99] A Wonder Girls lett az első koreai együttes, amelynek sikerült felkerülnie az amerikai Billboard Hot 100-as listára.[100][101]

2012-ben PSY Gangnam Style című dala világszerte hisztériát okozott és néhány hét leforgása alatt Guinness-rekorder lett, mint a YouTube történelmének legkedveltebb videója, több mint kétmillióan nyomták meg rajta a tetszik gombot.[102] A dal 31 országban vezette a letöltőlistákat,[103] novemberben pedig minden idők legnézettebb videója lett a YouTube-on.[104] A Gangnam-őrület a dél-koreai Külügyminisztérium szerint fontos és hasznos az ország imidzsének alakítása szempontjából, a koreai hullám részeként számos koreai cégnek jelent marketinglehetőséget.[105] Ugyanebben az évben megrendezték az első amerikai K-pop cont KCON 2012 néven.[106]

A Sistar, a 2PM és a Teen Top együttesek 2013-ban Pak Kunhje elnöknővel

A K-pop – és általában a koreai szórakoztatóipar – sikere egy Fülöp-szigeteki elemző szerint abban rejlik, hogy a koreai popipar nem a hagyományos módon közelíti meg a marketing fogalmát. A koreai sztárok úgynevezett fan service-szel állnak a rajongók rendelkezésére, ami egy igen közeli sztár-rajongó kapcsolatot jelent. A sztárok aktívak a közösségi oldalaikon, gyakran tartanak rajongói találkozókat, különleges projekteket készítenek kizárólag a rajongói klub tagjainak (a Big Bang együttes például minden évben rövid paródiát készít az az évi legnépszerűbb televíziós sorozatokból[107]). Ezen felül a lemezeket különleges módon csomagolják, extrákat helyeznek el bennük, elérve, hogy a rajongók ne az internetről töltsék le az albumot, hanem meg is vegyék.[61][108]

A K-pop világméretű terjedése a Times magazin szerint nagyban köszönhető az internetnek, a Facebooknak, a YouTube-nak és Twitternek, illetve az olyan, specializált hírportáloknak, mint az Allkpop vagy a Soompi, ahol a YouTube-hoz hasonlóan gombnyomással lehet a közösségi oldalakon megosztani az információt.[109][110]

A K-pop Magyarországon is megjelent, 2009-ben a Csillag születik műsorban szereplő Bad Boyz tánccsoport többször is koreografált K-pop-dalokra,[111] a vietnami származású magyar énekes Düki pedig bevallottan a K-pop hatása alatt alkot.[112]

A legnézettebb K-pop-videók[szerkesztés]

PSY Gangnam Style-ja 2012 novemberében minden idők legnézettebb videója lett a YouTube-on[104]
A legnézettebb K-pop-videók a YouTube-on[113]
# Előadó Cím Év Megjegyzés YouTube-link Nézettség
(millió*)
1 PSY Gangnam Style 2012 YouTube 2919
2 PSY Gentleman 2013 YouTube 1099
3 PSY feat. Hyuna Oppa Is Just My Style 2012 YouTube 697
4 Big Bang Fantastic Baby 2012 YouTube 308
5 PSY Daddy 2015 YouTube 290
6 Big Bang Bang Bang Bang 2015 YouTube 251
7 Twice TT 2016 YouTube 241
8 Twice Cheer Up 2016 YouTube 198
9 Black Pink Boombayah 2016 YouTube 194
10 Girls’ Generation I Got a Boy 2013 YouTube 194
11 BTS Dope 2015 YouTube 193
12 Girls’ Generation Gee 2009 YouTube 188
13 2NE1 I Am The Best 2011 YouTube 184
14 BTS Fire 2016 YouTube 181
15 Twice Like OOH-AHH 2015 YouTube 178
16 Girls’ Generation The Boys 2011 koreai verzió YouTube 167
17 BTS Blood Sweat & Tears 2016 YouTube 164
18 GD TAEYANG Good Boy 2014 YouTube 163
19 EXO Call Me Baby 2015 koreai verzió YouTube 148
20 EXO Overdose 2014 YouTube 144
* kerekítve
Frissítve: 2017. augusztus 4.

Kritikája[szerkesztés]

A K-pop nemzetközi vonzereje ellenére a koreai előadóknak 2012-ig (PSY Gangnam Style-jának megjelenéséig) nem sikerült betörniük az amerikai piacra – BoA angol nyelvű albuma is megbukott[114][115]

A koreai popipar egy sokat kritizált iparág.[55] A K-pop-ipar jellemzően kihasználja a fiatal tehetségeket, akik hosszú évekig „gyakornokként” dolgoznak egy-egy ügynökségnél, a BBC megfogalmazása szerint „rabszolgaszerződéssel”.[55] A sztárokat gyakran évekre lekötik exkluzív szerződésekkel, melyekbe kevés beleszólásuk van, gyakran pénzügyileg sem igen kifizetődőek.[55] 2009-ben a TVXQ együttes például bírósághoz fordult azzal, hogy túlságosan hosszúnak tartják a 13 éves szerződést a kiadóval, amellett, hogy alig látnak valamit a bevételeikből.[55] A bíróság a javukra ítélt, aminek hatására a méltányos kereskedelemért felelős bizottság mintaszerződések kiadását javasolta a szerződések szabályozása érdekében.[55]

A koreai szórakoztatóiparban jelen van a gyakornokok és művészek szexuális zaklatásának problémája is.[116] 2009-ben a Boys Over Flowers sorozatból ismert Csang Dzsajon (장자연) színésznő öngyilkosságot követett el, búcsúlevelében azt állította, hogy menedzsere magas rangú tisztviselőkkel és menedzserekkel való szexuális aktusra kényszerítette.[117] 2012 áprilisában a dél-koreai rendőrség letartóztatta az Open World Entertainment kiadó-ügynökség igazgatóját azzal a váddal, hogy több gyakornokot is szexuálisan zaklatott, valamint a cégéhez tartozó egyes fiúegyüttesek tagjait is erre kényszerítette.[118]

A The Economist szerint a koreai popipar az 1950-es évek amerikai popiparára hasonlít, ahol burjánzik a korrupció. 2011-ben 29 rádiós illetve televíziós alkalmazottat tartóztatott le a rendőrség korrupció miatt, a vád szerint több mint 30 millió forintnak megfelelő vont fogadtak el a toplisták és lejátszási listák manipulálásáért.[119]

A zene minőségét tekintve kritika érte a műfaj erőteljesen profitorientált „ipar”-jellegét, ami egymás után gyártott, gyors fogyasztásra szánt dalokat és együtteseket jelent. Egyes kritikusok szerint a K-pop csupán a nyugati popzenét imitálja, nincs benne eredetiség, a dalszövegek egy része pedig felszínes vagy értelmetlen angol kifejezésekkel tarkított. A végtelenségig utánzott, bevált dalformátumok, valamint az autotune alkalmazását is negatívumként értelmezik. Más kritikusok „mesterségesnek” minősítették a K-pop-dalokat és úgy vélték, a koreai előadók sokkal inkább támaszkodnak a látványra, mint az énektudásra.[26][27][29][32][115]

A CNN egyik riportere, Esther Oh megkérdőjelezte a K-pop „globális dominanciáját” is, példaként felhozva Se7en és BoA amerikai debütálásának kudarcba fulladását.[114]

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Nem tévesztendő össze az azonos nevű phanszori-történettel.
  2. ADD4 & KOREAN PSYCH-ROCK & FOLK-POP reissues : ADD 4. psychemusic.org. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
  3. 2012. áprilisi árfolyamon
  4. 2012. március 27-i árfolyamon megközelítőleg 35 milliárd forint
  5. A specifikus kifejezések ismeretének fontosságáról lásd a vitalapot.
  6. Példa meghajlásra szeniorok előtt: G-Dragon egy televíziós műsorban minden részt vevő szenior (több tucat) felé egyenként meghajolt tisztelete jeléül.
  7. Nem tévesztendő össze a címadó dallal, ami angolul szintén title track.
  8. 응원법 안내 Cheer Pattern: Fan chants for K-pop songs. (Hozzáférés: 2012. február 27.); Videóval illusztrált példák fan chantra
  1. Bevétel alatt nem az előadó személyes keresete értendő
  2. kb. 6,2 milliárd forint (2015)
  3. kb. 6 milliárd forint (2015)
  4. kb. 5,8 milliárd forint (2015)
  5. kb. 5,5 milliárd forint (2015)

Források[szerkesztés]

  1. Lee Dong-hyun and Sung So-young. „Super group Super Junior says it's here to stay”, Korea Joongang Daily, 2010. június 3., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2011. november 21.) 
  2. K-Pop band Super Junior to hold concert in Manila. ABS-CBN News, 2010. február 22. (Hozzáférés: 2012. február 14.)
  3. YouTube Opens K-Pop Section. The Chosun Ilbo, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  4. K-pop "groupie" has his ticket. Bangkok Post, 2012. február 7. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  5. K-Pop's official debut. Ministry of Culture, Sports and Tourism, Republic of Korea, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  6. ^ a b c d South Korea's K-pop craze lures fans and makes profits. BBC, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  7. ^ a b K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 47-49. o.
  8. Trot-tastic! A Closer Look at Korea’s Traditional ‘Pop’ Music. HelloKpop, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  9. Leeteuk and Shindong release their trot track, “Please”. Allkpop, 2011. január 16. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
  10. ^ a b c K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 50-54. o.
  11. "Csomagolhattok és mehettek vissza Szöulba." Mia Kim a Quartnak, 2011. szeptember 12. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
  12. ^ a b K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 54-57. o.
  13. K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 60-61. o.
  14. Shinhwa’s Comeback Concert Tickets Go On Sale. MTV K, 2012. február 12. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
  15. ^ a b c d e f g h K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 63-66. o.
  16. ^ a b c d e f What Is K-pop? (Page 3). MTV Iggy. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  17. SM Entertainment continues to cash in profit for the 3rd Quarter of 2010. Daily K-pop News. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  18. ^ a b c d e K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 67-71. o.
  19. Will.i.am Plans To Make 2NE1 Global Superstars!. MTV K, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  20. BIGBANG Praised by Famous Creative Director Laurieann Gibson. Soompi, 2012. március 3. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  21. Bunt: Südkoreanischer Rapper landet weltweiten Internet-Hit. welt.de, 2012. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  22. ^ a b Psy Signs Contract with Justin Bieber’s Record Label. enewsworld, 2012. szeptember 4. (Hozzáférés: 2012. szeptember 4.)
  23. Here Are the Best and Worst Moments From the Billboard Music Awards 2017. Time.com. (Hozzáférés: 2017. május 22.)
  24. Why do we enjoy K-pop so much, and how does it compare to American music?. HelloKpop, 2011. április 2. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  25. A Dummy’s Guide to Korean Pop. SSG Music, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  26. ^ a b c d e How K-pop may have lowered Korean Music Standards. HelloKpop, 2011. december 1. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  27. ^ a b Cho, Hae-joang (2005). „Reading the "Korean Wave" as a Sign of Global Shift”, Kiadó: Korea Journal. (Hozzáférés ideje: 2012. január 17.)  
  28. K-Pop's Plague of Plagiarism. Soompi, 2010. április 26. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  29. ^ a b K-pop scores a knock out with lyrics you can’t forget. Korea JoongAng Daily via XinMSN, 2012. március 7. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  30. K-pop Music: For the Eyes or For the Ears?. Seoulbeats, 2011. október 1. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  31. Brooks, James: To Anyone: The Rise of Korean Wave. Pitchfork, 2011. november 2. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  32. ^ a b c K-pop grows on disposable 'fast music'. Korea Times, 2011. április 12. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  33. Big Bang’s staying power, “Fantastic Baby” in Top 10 on music charts for 10 consecutive weeks. Allkpop, 2012. április 27. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  34. What Is K-pop? (Page 5). MTV Iggy. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  35. 1TYM’s Teddy Rejects Lady Gaga. Allkpop, 2009. május 25. (Hozzáférés: 2012. március 13.)
  36. K-pop: how South Korea turned round its music scene. Guardian, 2011. április 20. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  37. Behind the music: What is K-Pop and why are the Swedish getting involved?. Guardian, 2011. április 20. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  38. New generation kpop artists dubbed "singer-songwriter idols". Koreaboo, 2011. augusztus 21. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  39. ^ a b c Choi, Yunjung: The Globalization of K-Pop: Is K-Pop Losing its Korean-ness? (pdf). Yonsei University, 2011. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  40. Designer Jeremy Scott Talks About His Feelings for 2NE1. Soompi, 2011. július 10. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  41. K-pop’s slick productions win fans across Asia. Inquirer, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  42. South Korea’s Greatest Export: How K-Pop’s Rocking the World. Time, 2012. március 7. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  43. Bae, Hannah: Fashion is essential to tourism. CNNGo, 2012. január 6. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  44. G-Dragon gets named in Singapore’s Top 10 ‘Men of Style’ list. Allkpop, 2012. január 4. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  45. G-Dragon Voted as This Era's 3rd Most Influential Person in Fashion. Soompi, 2011. július 23. (Hozzáférés: 2012. február 4.)
  46. K-Pop Idols Add Star Power to Korean International Style Show in Japan. Soompi, 2012. január 25. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  47. Warning: This fad may kill you. Global Post, 2010. augusztus 26. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  48. ^ a b Fashion Also Influenced by South Korean Culture. The DailyNK, 2011. július 21. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  49. ^ a b c d e K-Pop: A New Force in Pop Music 2011, 39. o.
  50. ^ a b c The big 3 of Korean pop music and entertainment. The Dong-A Ilbo, 2011. július 26. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
  51. Se7en: "I Had to Audition in Front of JYP for 'When I Can't Sing'". Soompi, 2012. február 27. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
  52. SM-YG-JYP band together to find the next K-pop star through new TV program. Allkpop, 2011. július 4. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
  53. United Asia Management to hold a ‘talent meeting’ at the 16th ‘Busan International Film Festival’. Allkpop, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
  54. ^ a b c d Global Star Agency, United Asia Management. Hancinema, 2011. május 6. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
  55. ^ a b c d e f g h i The dark side of South Korean pop music. BBC, 2011. június 14. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  56. SM, YG and JYP’s Profits for 2011 Revealed. enewsworld, 2012. március 27. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
  57. Rain to Reveal New Boy Band, 5-Member MBLAQ. Korea Times, 2009. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. február 19.)
  58. 新스타고백 지드래곤③연습생시절, 1년간 죽어라 청소만. Yahoo Korean News, 2006. március 1. (Hozzáférés: 2010. január 31.)
  59. What Will Become of Big Bang’s Daesung? Car Crash Leaves One Dead. MTV Iggy, 2011. május 31. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  60. KPop's Frontiers: How Does the Big 3 Teach Foreign Languages to Their Trainees?. Kpopstarz.com, 2012. február 7. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
  61. ^ a b More lessons from the K-Pop industry. Yahoo! OMG, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  62. Behind the K-Pop Scenes, Part 1. Green Tea Graffiti. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  63. ^ a b A Korean Idol's Life: Sweat and Sleepless Nights. Korean JoongAng Daily, 2010. február 18. (Hozzáférés: 2012. február 2.)
  64. ^ a b T.O.P. egy talkshowban mesél arról, hogyan volt vele tiszteletlen a Bigbang legfiatalabb tagja, Seungri (9:50). SBS/Daily Motion. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
  65. 까도남->예의돌 빅뱅 지드래곤 ‘폴더인사’ 과거영상 화제. Nate, 2011. február 7. (Hozzáférés: 2012. január 31.) fordítás BigbangUpdates
  66. ^ a b c d e f g K-Pop Culture Glossary. Soompi. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  67. The importance of the 90-degree bow in K-pop. Seoulbeats, 2011. október 24. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  68. ^ a b c How the Terms "Sunbae" and "Hoobae" Work in the K-Pop Industry. Soompi, 2011. október 27. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  69. Of Bromance and Homoeroticism. SeoulBeats, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
  70. OTPs – The Real Deal?. HelloKPop, 2011. október 28. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
  71. ^ a b K-pop dictionary: Oppa, Hyung. MTV Korea. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  72. ^ a b K-pop dictionary: Unni, noona. MTV Korea. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  73. K-pop dictionary: Sunbae, Hoobae. MTV Korea. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  74. K-pop dictionary: Hwaiting! Fighting! 화이팅. MTV Korea. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  75. Winners from the 21st Seoul Music Awards. Allkpop, 2012. január 19. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  76. Big Bang first to achieve “Perfect All Kill” in 2012. Allkpop, 2012. február 26.
  77. ^ a b c d e f g h i KPOP 101: Fanclubs. Project Obangsaek, 2011. április 25. [2011. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  78. ^ a b 아이돌 팬 ‘응원 풍선 색깔찾기 전쟁’ (koreai nyelven). Hani.co.kr, 2011. június 13. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  79. Big Bang. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  80. ‘Rice wreaths’ indicate that K-Pop fandoms are becoming more mature. Allkpop, 2011. augusztus 16. (Hozzáférés: 2012. január 30.)
  81. Super Show 4: Bigger & Better. Channelnewsasia.com, 2012. február 21. (Hozzáférés: 2012. február 28.)
  82. ^ a b c Reporters uncover the dark truth behind the daily activities of sasaeng fans. Allkpop, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2012. március 15.)
  83. Idol manager of 10 years discloses his memories of sasaeng fans. Allkpop, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2012. március 15.)
  84. ^ a b c d e ‘Sasaeng Stalkers’ (Part 1): K-pop fans turn to blood, poison for attention. Yahoo! Singapore, 2012. augusztus 2. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
  85. JYJ’s Sasaeng fan at the center of the recorded audio clip speaks up. Allkpop, 2012. március 10. (Hozzáférés: 2012. március 15.)
  86. ^ a b Quincy Jones expresses thoughts about the K-pop industry and its bright future ahead. Allkpop, 2011. április 10. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  87. ^ a b c Megalkotni a tökéletes popsztárt. Világszerte hódít a koreai popzene. Quart.hu, 2011. augusztus 27. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  88. ^ a b K-pop artists record highest-ever sales in Japan. The Korea Herald, 2012. február 19. (Hozzáférés: 2012. március 2.)
  89. K-pop stars see earnings rocket. Korea Herald, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
  90. Teddy Riley is stunned over the power of K-Pop. Allkpop, 2011. április 7. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  91. Interview: Swizz Beatz. The Fader, 2012. március 2. (Hozzáférés: 2012. március 2.)
  92. Billboard K-Pop Hot 100 Launches; Sistar Is No. 1 on New Korea Chart. Billboard, 2011. augusztus 25. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  93. Youtube's K-Pop Fever. Soulbeats. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  94. The Korean invasion: New Yorkers are screaming for the new wave of pop stars. NY Daily News, 2011. október 23.
  95. The 2011 TIME 100 Poll Results. Time. (Hozzáférés: 2011. december 19.)
  96. 12 reasons to Visit Korea in 2012. CNN, 2011. december 30. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  97. Big Bang makes an appearance on iTunes' top charts!. HelloKpop, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
  98. Bored by Cowell pop? Try K-pop. Guardian, 2011. december 15. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  99. Pop Idols Bringing Korean Wave to Germany. The Chosun Ilbo, 2011. július 29. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  100. Silvio Pietroluongo: Jay Sean Recaptures Hot 100's Top Slot. Billboard, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2009. október 22.)
  101. Wonder Girls Enters Billboard Hot 100. Koreatimes.co.kr, 2009. október 22. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
  102. 'GANGNAM STYLE' HOLDS GUINNESS WORLD RECORD FOR MOST 'LIKED' VIDEO IN YOUTUBE HISTORY. Guinness Rekordok Könyve, 2012. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  103. Psy’s “Gangnam Style” ranks #1 on iTunes in 31 countries. Allkpop, 2012. szeptember 22. (Hozzáférés: 2012. szeptember 22.)
  104. ^ a b “Gangnam Style” Takes Over as Most Viewed YouTube Video of All Time. equities.com, 2012. november 23. (Hozzáférés: 2012. november 24.)
  105. What Gangnam Style is doing to brand South Korea. Financial Times, 2012. október 8. (Hozzáférés: 2012. november 27.)
  106. KPOPCON – The First Collegiate K-Pop Convention in the USA!. Soompi, 2012. február 2. (Hozzáférés: 2012. október 23.)
  107. Secret Big Bang. YouTube. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  108. Lessons from the K-Pop Industry. Yahoo! OMG, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2012. január 6.)
  109. Korean Pop, with Online Help, Goes Global. Time. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
  110. The “Share” Button and the Spread of the Korean Wave. Cornell University. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  111. Hungary for some Kpop?. Allkpop, 2009. november 25. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  112. L’artiste Hongrois Düki va sortir un album avec du sang KPOP! (francia nyelven). Soompi, 2011. január 15. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  113. K-pop Channel. YouTube. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  114. ^ a b Oh, Esther: K-Pop taking over the world? Don't make me laugh. CNNgo, 2011. május 26. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  115. ^ a b K-Pop’s Soft Power. In These Times, 2011. június 2. (Hozzáférés: 2012. április 4.)
  116. Open World Entertainment and The Ugly Side of K-pop. Seoulbeats, 2012. április 19. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
  117. Storm in South Korea over Jang Ja-yeon's suicide. Guardian, 2009. április 1. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
  118. Police confirm that Open World Ent.’s CEO forced male idols to sexually harass trainees. Allkpop, 2012. április 15. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
  119. Corruption in Korean pop music. The Economist, 2011. július 6. (Hozzáférés: 2012. április 4.)

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz K-pop témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]