Kovács István (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovács István
A Szép versek című antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek című antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1945. augusztus 19. (78 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei Kovács Orsolya Zsuzsanna
Foglalkozása költő, író, műfordító, történész, polonista
Tisztsége
  • magyar főkonzul Krakkóban (1994–1995)
  • magyar főkonzul Krakkóban (1999–2003)
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1968)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a költőről, műfordítóról és történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács István (egyértelműsítő lap).

Kovács István (Budapest, 1945. augusztus 19. –) Széchenyi- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2010).

Életpályája[szerkesztés]

Kovács István a Forrás című folyóirat többi szerkesztőjével 1989-ben (jobbról a negyedik) Bahget Iskander felvétele

Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-lengyel szakán folytatott, 1968-ban nyert történelem-lengyel szakos középiskolai tanári oklevelet. Az egyetemen kapcsolódott a Kilencek költői csoportosuláshoz, szerepelt antológiáikban (Elérhetetlen föld I. 1969; II. 1982.) 1971-1972-ben Illyés Gyula Herder ösztöndíjasaként a Bécsi Egyetem hallgatója. 1972 és 1981 között az MTA kelet-európai irodalmak kutatócsoportjában dolgozott. 1981 óta az ELTE Lengyel Tanszékén tudományos munkatárs, 1992-ben szerezte meg a történettudomány kandidátusa fokozatot. 1990 és 1994 közt a Magyarország varsói nagykövetségének kulturális tanácsosa, 1994-95-ben és 1999-2003-ban ő volt a krakkói főkonzul.

Kutatási területe a lengyel történelem és lengyel-magyar kapcsolatok. Jelentős műfordítói tevékenysége is, lefordította többek között Jarosław Iwaszkiewicz Vörös pajzsok, Edward Stachura Szekercelárma című regényét, Marian Brandys Napóleon és a lengyelek című könyvét, Józef Wysocki tábornok emlékiratait. 1989-ben A légió c. könyvében az 1848-49-i magyarországi lengyel légió történetét írta meg. Válogatott versei kötetben jelentek meg lengyel nyelven (Księżyc twojej nieobecności, 1991).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Havon forgó ég (versek, 1973)
  • Ördöglakat (versek, 1982)
  • Így élt Bem József (1983)
  • Véset (versek, 1985)
  • Hamuban csillagló gyémánt (1988)
  • A légió. A magyarországi lengyel légió története (1989)
  • Robogás a nyárba. Írások a lengyel filmről (esszék, 1992)
  • A tér töredékei (versek, 1995)
  • "Mindvégig veletek voltunk" Lengyelek a magyar szabadság-harcban (1998)
  • Világok töréspontján. Beszélgetések Ryszard Kapuścińskivel (1998)
  • Bem apó (életrajz, 1999)
  • Kézmozdulat a szürkületben (versek 2004)
  • A gyermekkor tündöklete (regény, 2006)
  • Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél. A XX. századi lengyel történelem sorsfordulói (2006)
  • A barátság anatómiája. Írások a magyar-lengyel kapcsolatokról és a lengyel kultúráról, 1-2.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2007–2009
  • Az idő torkában (válogatott versek, 2007)
  • A lengyel légió lexikona (2007)
  • "Egy a lengyel a magyarral". A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei (2008)
  • A magyar kapcsolat (2010)
  • Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél. Piłsudski... Katyń... Szolidaritás : a XX. századi lengyel történelem sorsfordulói; 2. bőv. kiad.; Magyar Napló, Budapest, 2012
  • Generał Józef Bem bohater Polski i Węgier / István Kovács; lengyelre ford. Szelekovszky Márta, Keresztes Gáspár; Państwowe Muzeum Archeologiczne–Muzeum Kultury Kurpiowskiej, Warszawa–Ostrołęka, 2012
  • "Egy a lengyel a magyarral". A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Történelmi esszék; 2. jav., bőv. kiad.; Magyar Napló, Budapest, 2013
  • Bem tábornok. Az örök remények hőse; Magyar Napló, Budapest, 2014
  • Honvédek, hírszerzők, légionisták. A szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzi lexikona, 1848–1849; Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych–Magyar Napló, Varsó–Budapest, 2015
  • "Érdek és szeretet". Lengyel visszaemlékezések a szabadságharcra, 1848–1849; Magyar Napló, Budapest, 2016
  • Kovács István–Mitrovits Miklós: Magyar emlékek Lengyelországban; fotó Gedai Csaba, Tóth Tibor fotóival; Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017
  • Shakespeare a Corvin közben. Versek; Magyar Napló, Budapest, 2018
2014-ben a Jeles hetvenesek-esten, az Óbudai Társaskörben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.bip.krakow.pl/?sub_dok_id=47855
  2. ↑ https://www.europaiutas.hu/europaiutas/51/krakko.pdf, 2021. december 4.
  3. ↑ https://polonia.hu/index.php/hu/cikk/8645-prof-kovacs-istvan-szechenyi-dijat-kapott, 2021. december 4.
  4. ↑ M E G H Í V Ó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. Bethlen Gábor Alapítvány. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  5. ↑ MTI-Portfolio: Átadták az idei Prima Primissima Díjakat. Portfolio.hu, 2021. december 3. [2021. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 3.)

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 118. o. ISBN 963-05-6806-3  

További információk[szerkesztés]

  • Csontos János: Kovács István. In: Csontos János: Együtt és külön (1990)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_István_(költő)&oldid=26143630”