Koszmosz–96
| Koszmosz–96 | |
| Típus | 3MV |
| Indítás dátuma | 1965. november 23. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér 31. indítóállása |
| Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
| COSPAR azonosító | 1965-094A |
| SCN | 01742 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Koszmosz–96 (oroszul: Космос 96) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. A Venyera-program keretében indított űreszköz.
Küldetés[szerkesztés]
A Venyera–3 párjaként indították. Feladata lett volna a Vénusz tanulmányozása orbitális pályán, majd leereszkedés közben (szabadeséssel). A műholdakat csak típusjelzéssel látták el (sikertelen indításnál a következő indítás kapta a jelölést).
A Föld körüli pályán az újraindított hajtóműben ismeretlen eredetű robbanás történt, ami megsemmisítette az űreszközt.
Jellemzői[szerkesztés]
Az NPO Lavocskin tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold.
1965. november 23-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Molnyija-M (8K78) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,2 perces, 51,88 fokos hajlásszögű, az elliptikus pálya perigeuma 209 kilométer, apogeuma 262 kilométer. Hasznos tömege 6510 kilogramm.
A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok és napelemek kombinációja. Az utolsó fokozat hajtóművének újraindításával kellett volna elérni a második szökési sebességet.
1965. december 9-én maradványai beléptek a légkörbe és megsemmisültek.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk[szerkesztés]
- Koszmosz–96. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
- Koszmosz–96. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
|
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |
