Koszmosz–40
Koszmosz–40 | |
Ország | Szovjetunió |
Gyártó | OKB–10 |
Típus | Sztrela |
Rendeltetés | távközlési műhold |
Küldetés | |
Indítás dátuma | 1964. augusztus 18. 09:21 UTC |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, LC-41/15. sz. indítóállás |
Hordozórakéta | Koszmosz–1 |
Visszatérés dátuma | 1964. november 18. |
Élettartam | 92,5 nap) |
Tömeg | 50 kg |
Energiaellátás | napelem + nikkel-kadmium akkumulátor |
Pályaelemek | |
Pálya | alacsony Föld körüli pálya |
Pályamagasság | 202 / 636 km |
Inklináció | 56,1° |
Periódus | 92,9 perc |
COSPAR azonosító | 1964-046C |
SCN | 00855 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Koszmosz–40 (oroszul: Космос–40) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Az első katonai és államigazgatási rendeltetésű kísérleti telekommunikációs műhold, típusa Sztrela–1 (Стрела–1).
Küldetés
[szerkesztés]Kísérleti programfeladat: az alacsony Föld körüli pályára állított távközlési műholdak működésének mikrogravitációs környezetbeli műszaki próbája.
Jellemzői
[szerkesztés]Tervezte az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро – ОКБ-10) kísérleti tervezőiroda. Üzemeltetője a moszkvai Honvédelmi Minisztérium (Министерство обороны – MO).
Megnevezései: COSPAR: 1964-046C; SATCAT kódja: 855; GRAU-kódja: 11F610.
1964. augusztus 18-án a Bajkonuri űrrepülőtérről az LC-41/15 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Koszmosz–1 (65S3 02L) hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). A 92,9 perces, 56,1 fokos hajlásszögű elliptikus pálya elemei: perigeuma 202 kilométer, apogeuma 636 kilométer.
Formája szabálytalan, átmérője 80, magassága 100 centiméter, hasznos tömege 50 kilogramm. Tervezett szolgálati ideje 3 hónap. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Telemetriai tevékenységét antennái segítségével biztosította. Az űreszköz felületét napelemek borították (15 W), éjszakai (földárnyék) energiaellátását újratölthető nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Kialakított hűtőrendszere biztosította a belső üzemi hőmérsékletet.
Katonai és kormányzati híradástechnikai feladatok ellátására tervezték, készítették és állították pályára. A Szovjetunió európai – Távol-keleti szárazföldi, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére, rögzítésére – a földi vevőállomások vételi pozíciójában lejátszásra szolgált.
Az első olyan műholdcsoport, amikor három egységet – Koszmosz–38, Koszmosz–39, Koszmosz–40 – egyetlen hordozórakétával bocsátottak pályára. Egyszerre több egység pályára állításával a kommunikációs területet azonnal lefedték, meggyorsítva az információs sebességet.
1964. november 18-án, 92,5 nap) után belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés]- Koszmosz–40. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
- Koszmosz–40. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
- Koszmosz–40. astronautix.com. [2014. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- Sztrela–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- Sztrela–1. iss-reshetnev.ru. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
- Sztrela–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 22.)
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |