Koszmosz–334

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–334
GyártóPivdenne
TípusDSZ-P1-Yu
Indítás dátuma1970. április 23.
Indítás helyePleszeck űrrepülőtér 133. indítóállás
HordozórakétaKoszmosz–2 hordozórakéta

COSPAR azonosító1970-033A
SCN04378
SablonWikidataSegítség

Koszmosz–334 (oroszul: Космос 334) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/31) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Technikai műhold.

Küldetés[szerkesztés]

Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.

Jellemzői[szerkesztés]

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1970. április 23-án a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 91,4perces, 70,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 259 kilométer, apogeuma 430 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm.

A Koszmosz–324 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia-hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

1970. augusztus 9-én, 107 napos programja után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés]

Elődje:
Koszmosz–333

Koszmosz-program
1970

Utódja:
Koszmosz–335