Koszmosz–11

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszmosz–11
Indítás dátuma 1962. október 20.
Indítás helye Kapusztyin Jar
COSPAR azonosító 1962-056A
SCN 00441

'Koszmosz–11 (oroszul: Космос 11) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feladata a Föld atmoszférájának felülről történő vizsgálata. A Koszmosz–1 és Koszmosz–2 által megkezdett vizsgálatokat folytatta, valamint az új rakétafúvókák segítségével olyan manővereket végzett, amelyek elősegítették a későbbi emberes űrrepüléseket. A műholdakat csak típusjelzéssel látták el (sikertelen indításnál a következő indítás kapta a jelölést).

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és megépített DSZ–A1 (DSZ – Dnyepropetrovszkij szputnyik) típusú műhold. Üzemeltetője a szovjet Akadémia.

1962. október 20-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről Majak–2 indítóállásából egy Koszmosz–2I (63SZ1) típusú hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 95.6 perces, 48.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 234 kilométer, az apogeuma 901 kilométer volt. Hasznos tömege 315 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrásként napelemeket, illetve pufferakkumulátorokat alkalmaztak.

1964. május 18-án földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Az első Koszmosz műhold amelyik visszatért a Földre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődje:
Koszmosz–10

Koszmosz-program
1962

Utódja:
Koszmosz–12