Kostrč
| Kostrč | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Szávamenti |
| község | Orašje |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1379 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 155,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,87 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 29″, k. h. 18° 39′ 44″45.024700°N 18.662200°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 29″, k. h. 18° 39′ 44″45.024700°N 18.662200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kostrč témájú médiaállományokat. | |
Kostrč falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, Orašje községben, a Szávamenti kantonban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 56, közúton 82 km-re északra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re délnyugatra a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 84-85 méteres magasságban fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 3 | 20 |
| Bosnyák | 0 | 3 |
| Horvát | 1651 | 1345 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 11 |
| Összesen | 1655 | 1379 |
Története
[szerkesztés]1463-ban Bosznia és vele együtt Usora területe is 45 nap alatt került török uralom alá, de már a következő évben, 1464-ben, I. Mátyás magyar királynak sikerült visszafoglalnia Bosznia teljes északnyugati részét a törököktől. Ezen a területen két bánságot alapított - Jajcát (központja Jajca) és Szrebreniket (központja Szrebrenikben). A szrebreniki bánság 1512-ben került török uralom alá. Dobor utolsó erődjének 1536-os elestével az Oszmán Birodalom határa a Száva folyóra helyeződött át. A törökök érkezésével megkezdődött a régió és a környező terület lakosságának vándorlása, akik a Száva bal partjára költöztek.[5] A török korban Usora egykori területei és a tőle keletre fekvő területek alkották a Zvorniki Szandzsákot, amely nyolc kadilukra (bírói körzetek) oszlott, amelyeket viszont náhijékre (járások) osztottak, amelyek a középkori plébániáknak feleltek meg, hasonlóan a mai településekhez. A település mai területe a Nenavište (Gradačac) náhije része volt, amely 1541-től ismét a Zvorniki Szandzsák része volt. A náhije székhelye Gradačac volt és a Tinja, Száva és Bosna folyók közötti területet is magában foglalta. Hamarosan, 1536 körül a Száva bal partjának területe is török uralom alá került. A garai csata győzelme után a törökök meghódították egész Szlavóniát Csázmáig, a menekültek egy része visszatért nemrég elhagyott otthonába. Így folytatódott az élet Trgovište környékén is. Az 1683-1699 közötti bécsi háború különösen katasztrofális volt a boszniai katolikusok, köztük a tolisai régió számára. Savoyai Jenő osztrák hadvezér hadjáratát Szarajevó felégetésével fejezte be, majd kénytelen volt visszavonulni. Számos katolikus vonult vissza vele a bosszútól tartva, akik Szlavóniában találtak menedéket.[5]
A 17. és 18. században az Habsburg és az Oszmán Birodalom között dúló háborúk számos népvándorlást indítottak el, és csak ezt követően kezdett a lakosság nagyobb mértékben letelepedni a Száva folyó jobb partján. Vidovice és Kopanice falvakat már 1699-ben, Utorkovištét (akkoriban Donja Mahala, Tolisa, Ugljara, Kostrč és Domaljevac gyűjtőneve) 1718-ban, Oštra Luka, Bok és Matići falvakat különálló falvakként 1742-ben említik, míg Jenjić és Bukova Greda településeket csak a 19. század elején alapították. A mai települések kialakulásának kulcsfontosságú eseménye a Habsburg és az Oszmán Birodalom között 1716 és 1718 között vívott háború volt, amely a pozsareváci béke aláírásával zárult. A béke rendelkezései szerint Ausztria egy földsávot kapott a Száva folyótól délre. Egy új határ és vízi út biztosítása érdekében elkezdte benépesíteni ezeket a területeket olyan emberekkel, akik többnyire a dalmát hátország és Hercegovina háború sújtotta területeiről érkeztek. A későbbi években Tuzla környékéről jelentős számú lakos érkezett Posavina falvaiba. Amikor Ausztria 1739-ben elvesztette a Szávától délre fekvő területét, a lakosság, valószínűleg a jobb adózási viszonyok miatt, továbbra is a török uralom alatt álló falvakban maradt. Ez a lakosság csak rövid időre, 1788 és 1791 között telepedett le Bosznia belsejében, és csak visszatérésük után kezdődött el a ma ismert faluközpontok kialakulása.[6]
Kostrč először egy 1829-es térképen szerepel „Kostrich” néven. Az 1855-ös térképen már „Kostrić” néven szerepel. Az 1878-as térképen Kostrč már a jelenlegi nevét viseli, amely azóta sem változott.[7] A falu nevének eredetéről két legenda szól: az első szerint a falut Kostreš harambašról nevezték el, aki egykor a mai Kostrče területére menekülve mentette meg magát, míg a második szerint sok fekete rigó szaladgált ott.[8]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Kostrč községhez tartozó településnek, 61 háztartása és 529 római katolikus lakosa volt.[9] Az Osztrák–Magyar Monarchia teljes uralma alatt Bosznia-Hercegovinában (1878–1918) a mai Orašje város területe két közigazgatási egységre oszlott: Orašje városi önkormányzatára, amely csak Orašjét foglalta magában településként, és Donja Mahala vidéki önkormányzatára, amely magában foglalta az összes horvát falut, amelyek ma is a városhoz tartoznak.[6] 1910-ben a Brčkói járáshoz és Donja Mahala községhez tartozó településen 127 háztartást, 886 római katolikus, 5 muszlim és 6 ortodox lakost találtak.[10] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Orašje község részeként a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került.
Kultúra
[szerkesztés]A Kulturális Központot nemrég újították fel.
Oktatás
[szerkesztés]Kostrč első területi iskolája, a tolisi Ilija Starčević atya Általános Iskola részeként 1971-ben kezdte meg működését.
Sport
[szerkesztés]HNK Kostrč labdarúgóklub, melynek pályája „Brdo” futballstadion, ahol az 1951-ben „Partizan” néven alapított megyei bajnoki csapat játssza mérkőzéseit. A klub legnagyobb sikerei közé tartozik a Zadrugara-kupa 1989-es megnyerése és az 1996-os H-B bajnokság döntőjébe jutás.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kis római katolikus kápolnája a tolisai Nagyboldogasszony plébánia filiája. A helyiek a szomszédos Tolisára járnak istentiszteletre.
- A falu nagyszámú agglegényéről, az itt született nagy számú hírességről és kutairól ismert. 1948. május 1-jén Kostrčben humoros és szatirikus előadást tartottak „Vrabac” címmel, amely 2018-ban ünnepelte 70. évfordulóját. Ebből az alkalomból monográfia is megjelent. A híres kostrči lakosok között szerepel Ilija Živković professzor, a nyelvész, Josip Baotić, a költő, festő és fotográfus Joso Živković Soja, Zvonko Mikić atya, a HSS-tag Anto Džojić, az újságíró Anto Baotić, a zenész Branko Mišković Srco, a politikus és diplomata Zvonko Mišković Crndžo, valamint a költő Ljerka Mikić és mások.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11533
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11533
- ↑ Topografska karta Vinkovci 376-3-4
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Orašje (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. szeptember 5.)
- ↑ a b Povijest Tolise. tolisa.info. (Hozzáférés: 2025. szeptember 6.)
- ↑ a b Orašje kroz povijest. orasje.ba. (Hozzáférés: 2025. szeptember 5.)
- ↑ Bosanski Šamac i Orašje na zemljovidima iz 18. i 19 stoljeća. domaljevac-samac.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 7.)
- ↑ a b Selo Kostrč. blog.dnevnik.hr. (Hozzáférés: 2025. szeptember 7.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
