Kostajnica (Doboj)
| Kostajnica | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Doboj |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1625 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 148,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,92 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 44′ 04″, k. h. 18° 05′ 16″44.734444°N 18.087778°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 04″, k. h. 18° 05′ 16″44.734444°N 18.087778°E | |
 | |
Kostajnica (szerbül: Костајница), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 4, közúton 7 km-re északra, a Boszna-folyó jobb partján fekvő dombvidéken, 150-430 méteres magasságban, a Doboj - Modriča regionális úton található.[3] A falu a Doboji-mező szélén, a Bečanj és a Trebava-hegy lejtőin fekszik. Kostajnicától északra található a Doboji-mező, amelyen keresztül a Boszna folyó folyik. Kostajnicát és Dobojt csak a Boszna folyó választja el egymástól. Kostajnica helyi közössége három részre, Gornja, Srednja és Donja Kostajnicára tagolódik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 1228 | 1566 |
| Bosnyák | 47 | 19 |
| Horvát | 9 | 8 |
| Jugoszláv | 35 | 4 |
| Egyéb | 23 | 28 |
| Összesen | 1342 | 1625 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 55 háztartása és 312 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 106 háztartást, 633 ortodox, 7 izraelita és 4 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó községnek 688 lakosa volt, ebből 665 ortodox szerb, 22 muszlim és 1 római katolikus volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kostajnica lakossággának egy része a helyi Hemoprodukt gyárban dolgozik.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kostajnicában található a Vuk Stefanović Karadžić általános iskola, amelyet a helyiek adományaiból építettek 1947-ben.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]FK Naša Krila labdarúgóklub
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Donja Kostajnica Szent Prokopiusz tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 17x10 méter. A templom építése 2001-ben kezdődött, és ugyanazon év szeptember 30-án Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel az alapját. A templomot 2006. szeptember 2-án szentelte fel ugyanaz a püspök. A diófából készült ikonosztázt Živko Vuković készítette a Čelinac közelében található Šnjegotinából. Az ikonosztázon található ikonokat a belgrádi Jovan Atanacković festette élénk színekkel.[8]
- Gornja Kostajnica Szent Petka Paraskeva tiszteletére szentelt ortodox temploma.[9] A templom mérete 21x11 méter. A templom építése 2003-ban kezdődött. A templom alapjait 2004. október 25-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla akkori ortodox püspöke. A templom építési munkálatai 2014-ben fejeződtek be. A 2014. májusi árvíz során a templomot víz öntötte el. Az elárasztott templomban a víz magassága körülbelül 2 méter volt. Ez a természeti katasztrófa elhalasztotta a templom felszentelését, amelyet 2014. június 15-re terveztek. Így a templomot csak 2015. május 10-én szentelte fel Krizosztom, Zvornik-Tuzla püspöke. Az ikonosztázt Savo Živković és Milenko Todorović készítette Gavrićból. Az ikonosztáz ikonjait Tihomir Jović festette élénk színekkel Eszékről. A templom ikonfestését 2022-ben fejezte be Velibor Bilić Derventából és Nenad Glišić Zvornikból. Az ikonfestmény 2023 szeptemberi felszentelése előtt új homlokzatot készítettek a templomra, és kicserélték a kupola és a harangtorony ablakait.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20141".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
- ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_3/dob_3.html Topografska karta Derventa 425-1-3
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Doboj" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. június 14.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 43. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o.
- ↑ "Храм Светог великомученика Прокопија у Доњој Костајници". eparhijazt.com. Hozzáférés: 2025. június 25.
- ↑ Српска православна црква: Изградња храмова у намесништву добојском, 2008-07-13 Archiválva 2018. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ "Храм Преподобне мати Параскеве – Свете Петке у Горњој Костајници". eparhijazt.com. Hozzáférés: 2025. június 25.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Костајница (Добој) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
