Kosmoceratops
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: késő kréta, 76,4–75,5 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Kosmoceratops rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kosmoceratops témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kosmoceratops témájú kategóriát. |
A Kosmoceratops (nevének jelentése 'díszes szarv arcú', az ógörög κόσμος|κόσμος / kosmos ('dísz, dekoráció'), κέρας|κέρας / keras ('szarv') és ὤψ|ὤψ / ōps ('arc') szavakból) a növényevő chasmosaurina ceratopsia dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban (a késő campaniai alkorszakban) élt, a mai Utah állam területén levő Laramidia szigetkontinensen. A fosszíliái a Kaiparowits-formáció Grand Staircase-Escalante National Monumenthez tartozó részéről kerültek elő.[1] A nevét Scott D. Sampson, Mark A. Loewen, Andrew A. Farke, Eric M. Roberts, Catherine A. Forster, Joshua A. Smith és Alan L. Titus alkotta meg 2010-ben a (szintén ezen a lelőhelyen talált) chasmosaurina Utahceratopsszal és a Vagaceratopsszal együtt (melyre Albertában bukkantak rá).[1] A típusfajt a K. richardsonit a holotípust és a Grand Staircase-Escalante National Monument területén több más fosszíliát felfedező önkéntes, Scott Richardson tiszteletére nevezték el.[2]
Anatómia[szerkesztés]
A Kosmoceratops az ismert dinoszauruszok között legdíszesebbnek számító koponyája által különböztethető meg. A szem feletti szarvak hosszúak, vékonyak és hegyesek. Oldalirányban állnak ki a koponyából, és lefelé hajlanak. E szarvak iránya eltér a legtöbb ceratopsiáétól, melyeknél a szarvak előrefelé vagy hátrafelé állnak. A koponyatetőn, a szemüregek előtt egy homlokszerű púp található.
Az orrszarvat tartó csontos rész lapos és pengeszerű. A Kosmoceratops nyakfodra a ceratopsiák között a legrövidebb a szélességéhez viszonyítva; körülbelül kétszer olyan széles, mint amilyen hosszú. A falcsonti koponyaablakok, a nyakfodron levő lyukak szintén nagyon aprók, és hátul helyezkednek el. A nyakfodor és a rajta levő nyílások jelentősen eltérnek a többi chasmosaurináétól, melyek közül több is hosszú nyakfodráról ismert. A nyakfodrot tíz kampószerű perem szegélyezi. Ezek közül nyolc előrefelé ráhajlik a nyakfodorra, kettő pedig inkább laterálisan hajlik, mint rosztrálisan. A koponyán összesen tizenöt szarv vagy szarvszerű struktúra található, ami meghaladja a többi ceratopsia hasonló függelékeinek számát.[1]
Törzsfejlődés[szerkesztés]
Az alábbi kladogram Sampson és szerzőtársai (2010-es) cikke alapján készült:[1]
 |
 |
Ősbiológia[szerkesztés]
A Kosmoceratops a legtöbb egyéb chasmosaurina mellett a mai Észak-Amerika nyugati részén egykor létezett szigetkontinens, Laramidia lakója volt. A késő kréta korban Laramidiát a Nyugati Belső Víziút elválasztotta az észak-amerikai kontinens keleti részén levő Appalachiától. Laramidián egy nagyobb evolúciós radiáció ment végbe, melynek kapcsán a szigetkontinens területéről több nagy dinoszaurusz klád vált ismertté. Két endemikus fauna létezhetett, egy-egy elszigetelődött biomát vagy „tartományt” alkotva: az egyik a déli, a mai Utah és Colorado államokból, a másik pedig az északi régióból ismert. A Kosmoceratops a legtöbb campaniai chasmosaurinával együtt a déli tartományban élt, míg az északit az Albertában felfedezett Chasmosaurus különféle fajai népesítették be.[1]
A chasmosaurinák eredetileg Laramidából 80-90 millió évvel ezelőttről származnak, és 77 millió évvel ezelőtt már elterjedtek voltak a kontinensen. Úgy tűnik, hogy ebben az időben egy határ jött létre Utah és Colorado területén, ami elválasztotta a két tartományt. A Kosmoceratops a déli tartományban jelent meg a határ kialakulása után. 75,7 millió évvel ezelőtt, mikor a határ felbomlott, a Kosmoceratops fejlődési vonala észak felé költözött. Az északi tartományban olyan formák jelentek meg, mint a Vagaceratops. Ezekből a taxonokből később, a késő campaniai alkorszak és a maastrichti korszak során olyan, jóval fejlettebb chasmosaurinák alakultak ki, mint az Anchiceratops, az Arrhinoceratops, a Nedoceratops és a Triceratops.[1]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kosmoceratops című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g Sampson 2010
- ↑ sciencedaily.com 2010
Források[szerkesztés]
- ↑ Sampson 2010: Scott D. Sampson, Mark A. Loewen, Andrew A. Farke, Eric M. Roberts, Catherine A. Forster, Joshua A. Smith, and Alan L. Titus (2010). „New Horned Dinosaurs from Utah Provide Evidence for Intracontinental Dinosaur Endemism” (PDF). PLoS ONE 5 (9), e12292. o. DOI:10.1371/journal.pone.0012292. PMID 20877459. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
- ↑ sciencedaily.com 2010: „Amazing Horned Dinosaurs Unearthed on 'Lost Continent'; New Discoveries Include Bizarre Beast With 15 Horns”, ScienceDaily, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2012. április 23.)
