Koronás harasztjáró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Koronás harasztjáró
Seiurus aurocapilla MP.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Passeroidea
Család: Újvilági poszátafélék (Parulidae)
Alcsalád: Parulinae
Nemzetség: Seiurini
Nem: Seiurus
Swainson, 1827
Faj: S. aurocapilla
Tudományos név
Seiurus aurocapilla
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák

Seiurus aurocapillus

Elterjedés
Sárga a költési, kék a vonulásiSárga a költési, kék a vonulási
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Koronás harasztjáró témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Koronás harasztjáró témájú médiaállományokat és Koronás harasztjáró témájú kategóriát.

A koronás harasztjáró (Seiurus aurocapilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó Seiurus nem egyetlen faja.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nem besorolása vitatott, egyes rendszerezők szerint a Parkesia nembe tartozó két faj is ide tartozik.

Alfajai[szerkesztés]

  • Seiurus aurocapilla aurocapilla (Linnaeus, 1766)
  • Seiurus aurocapilla cinereus A. H. Miller, 1942
  • Seiurus aurocapilla furvior Batchelder, 1918

Előfordulása[szerkesztés]

Elterjedése[szerkesztés]

Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Saint-Pierre és Miquelon költ, telelni a Karibi-szigetekre és Mexikón, valamint Közép-Amerikán keresztül, Kolumbiáig és Venezueláig vonul. Kóborlóként eljut Ecuadorba, Grönlandra, Írországba, a Saint-Martin francia részére és az Egyesült Királyságba is.

Élőhelye[szerkesztés]

Mérsékelt övi fenyő- és lombhullató erdőkben költ, a telet a szubtrópusi és trópusi esőerdőkben és száraz erdőkben tölti.

Megjelenése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 26 centiméter, testtömege 19.2 gramm. Fején koronaszerű, narancssárga és fekete csíkokat visel, valamint fehér szemgyűrűje van. A háti része olívbarna, a hasi része fehér, csíkos és foltos mintázattal. Lábai viszonylag hosszúak.

Életmódja[szerkesztés]

Táplálkozása[szerkesztés]

Az erdők aljnövényzetében keresi tücskökből, hangyákból, pókokból, hernyókból, levéltetvekből, földigilisztákból, lepkékből, bogarakból és csigákból álló táplálékát, valamint alkalmanként magvakat és gyümölcsöt is fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

A talajra készíti fészkét. A fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. A fiókák kirepülése még 14 napot vesz igénybe.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]