Kormoslepke

Kormoslepke
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Tineina;
Altagozat:	Sesiina;
Öregcsalád:	Csüngőlepkeszerűek (Zygaenoidea);
Család:	Csüngőlepkefélék (Zygaenidae);
Alcsalád:	Fémlepkeformák (Procridinae);
Nem:	Theresimima;
Faj:	T. ampelophaga;
Tudományos név
	Theresimima ampelophaga; Bayle-Barelle, 1809
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kormoslepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kormoslepke témájú kategóriát.

A kormoslepke (Theresimima ampelophaga) a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) Procridinae alcsaládjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Európa mediterrán területei közül jelentős kártevő a Krím-félszigeten, az Anapai kerületben, Derbentben és Nyugat-Grúziában.

Előfordul Kis-Ázsiában és Szíriában is.

Magyarországon a 19–20. században főleg a Dunántúlon károsított, a Duna–Tisza közén csak a folyók partvidékén terjedt el. A huszadik század közepén hazánk számos újabb szőlővidékén tűnt fel, és megjelent Szlovákia déli részein is.

Megjelenése

Szárnya barnán erezett krémsárga színű; fesztávolsága 23–25 mm.

Életmódja

Évente egy teljes nemzedéke fejlődik ki. Fiatal, második, esetleg harmadik fokozatú hernyói finoman szőtt gubóikban már a nyáron diapauzába vonulnak, rendszerint csoportosan, a szőlőtőke kérge alatt. A hernyók csekély hányada nem megy így diapauzába, hanem kialakítja a második nemzedéket.

Tavasszal a rügyfakadáskor feléledő hernyók a szőlő hajtásait hámozgatják, lyuggatják, karéjozzák – főleg éjszaka. Nyár elején gubót szőnek a szőlőtőkén, és abban bábozódnak be. A lepkék keveset repülnek, nem táplálkoznak, hamar párzanak.

Egyetlen ismert tápnövénye a szőlő. Ha tömegesen jelenik meg, érdemleges tavaszi kártevővé válhat, de erre az utóbbi évtizedekben csak néhány hazai példát ismerünk.

Források

Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap