Korbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korbach
Korbach Rathausvorplatz 2011.jpg
Korbach címere
Korbach címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Hessen
Kerület Waldeck-Frankenberg
Járás Waldeck-Frankenberg
Alapítás éve50
Polgármester Klaus Friedrich
Irányítószám 34497
Körzethívószám 05631
Rendszám KB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 23 169 fő
  • 23 515 fő (2015. dec. 31.)
  • 23 631 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség198 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság384 m
Terület123,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Korbach (Németország)
Korbach
Korbach
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 16′ 36″, k. h. 8° 52′ 26″Koordináták: é. sz. 51° 16′ 36″, k. h. 8° 52′ 26″
Korbach (Hessen)
Korbach
Korbach
Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Waldeck-Frankenberg térképén
Elhelyezkedése Waldeck-Frankenberg térképén
Korbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Korbach témájú médiaállományokat.

Korbach több mint ezer éve fennálló német város Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg körzet központja. Korábban Hanza-város volt.

Földrajzi helyzete[szerkesztés]

Korbach a Rajnai-palahegység (a helybeliek szóhasználatával Waldeck'sches Upland azaz Waldecki felföld) északkeleti szélén fekszik. A szomszédos városok és helységek északon kezdve az óramutató járása irányában: Willingen, Diemelsee, Twistetal, Waldeck, Vöhl, Lichtenfels (mindegyik a Waldeck-Frankenberg körzethez tartozik) és Medebach (az Észak-Rajna-Vesztfáliához tartozó Hochsauerlandkreis körzetben).

A város a Waldecker Tafel-nek nevezett erdőtlen táblán fekszik, mely egykor rengeteg vad csirkének adott otthont, ezeknek a városi folklór által adott beceneve, a "Feldhühnerchen" ( ≈ "kis földi csirkék"). Ezen a táblán a városközponton kívül még kisebb helységek helyezkednek el, melyek közigazgatásilag Korbachhoz tartoznak: Lelbach (615 lakos), Lengefeld (512 lakos), Nordenbeck (195 lakos), Ober-Ense (228 lakos) és Nieder-Ense (272 lakos). A város területének keleti részén, ahol Helmscheid (202 lakos), Strothe (250 lakos) és Meineringhausen (947 lakos) fekszik, kezdődik az Észak-Hesseni-dombvidék (nordhessisches Hügelland), amely a Rajnai-palahegységtől Kassel nyugati szélén lévő Habichtswald területig tart. Nyugatra vannak a következő helységek: Alleringhausen (91 lakos), Eppe (686 lakos), Nieder-Schleidern (193 lakos) és Hillershausen (334 lakos) Sauerland lábánál.

Korbach legmagasabb pontja Widdehagen (635 m) Rhena (584 inhabitants) mellett és az Eisenberg (562 m), mely ellentétben "Vas-hegy" jelentésű nevével – arról nevezetes, hogy aranytartalmú ércet tartalmaz. Az Eisenberghez közeli helység neve találóbban Goldhausen (329 lakos).

A városon a Kuchbach folyócska folyik keresztül, melynek mellékfolyója az Itter, maga pedig az Erdébe torkollik. Nyelvtani érdekesség, hogy a "Kuhbach" főnevet, melyet a legtöbb német hímneműnek tart, a helyiek gyakran nőneműként használják – vagyis azt mondják, hogy die Kuhbach der Kuhbachhelyett.

A Korbacher Spalte, egy 20 m mély, néhol 350 cm széles és durván 1 km hosszú hasadék a Föld felszínén, melyet 1964-ben fedeztek fel, több érdekes fosszíliát őrzött meg, például az északi félteke egyetlen Procynosuchus példányát.

Népesség[szerkesztés]

(mindig december 31-én)

Története[szerkesztés]

A kezdetek[szerkesztés]

A domb, melyen később a Szent Kilián templom épült már 800-tól egy karoling császári udvarház állt. A Korbach név (korábban "Corbach") a régi felnémet Curbechi névből ered ("pataknál választott hely"). Curbechit először 980-ban említi oklevél, amikor II. Ottó német-római császár Korbachot, Lelbachot és Rhenát a Corvey apátságnak adományozta. A városhoz csatolt többi helység korai lakottságáról is bizonyítékok vannak, ilyen például Wipperberg Lengefeld mellett.

Középkor és az újkor kezdete[szerkesztés]

Korbach De Merian Hassiae.jpg

1188-ban Paderborn püspöke városi jogokat adományozott Korbachnak a Soest törvények szerint. Korbach a Köln-Lipcse és Frankfurt-Bréma kereskedelmi utak találkozásánál fekszik, a kézművesség és kereskedelem gyorsan fejlődött és a város virágzott. Az óváros hamarosan kicsinek bizonyult a lakosság befogadására. A kereskedők ezért két új városrészben telepedtek le, a Felső és Alsó Újvárosban, melyek a városhatárokon kívül feküdtek. Az óvárosban a Szent Kilián templom (Kilianskirche) épült fel a 14. században, az Újvárosban pedig a Szent Miklós templom (Nikolaikirche). 1377-ben az Ó- és Újváros egyesült és a két részt elválasztó korábbi határon felépült az egyesített város városháza, mely ma is áll.

1349-ben IV. Károly német-római császár – bár akkor még csak római király volt – meglátogatta a várost. Korbach csatlakozott a Hanzához, a Hanza-szövetség tagjaként először 1496-ban említik, mint a Hesse tartomány egyetlen Hanza-városát. 1414-ben befejezték a várost körülvevő kettős fal építését. Öt kapu őrsége vigyázta az idegenek érkezését: a Tränketor, a Dalwigker Tor, az Enser Tor, a Lengefelder Tor és a Berndorfer Tor. Ma már csak az Enser Tor áll.

A reformáció idején a város és az egész Waldeck grófság protestáns lett. Ma is Korbach nagyrészt protestáns, bár a 19. század elején nagyobb arányú katolikus népesség áramlott Korbachba. A várostól nyugatra eső települések viszont csaknem teljesen (Hillershausen) vagy nagyrészt (Nieder-Schleidern, Eppe) katolikusok.

A harmincéves háborúban Korbachnak óriási támogatást kellett adnia a városon átvonuló csapatoknak. Mikor a háború végetért, a város házainak csak a fele maradt lakható állapotban és a népesség 2600-ról 1100-ra esett vissza. 1664-ben hatalmas tűzvész pusztította el csaknem az összes lakóházat. A ma is látható favázas házaknak csak a fele épült a nagy tűzvész előtt. A kőből épült gótikus templomok és a korabeli raktárak kőépületei azonban épen maradtak.

Nieder-Ense[szerkesztés]

Nieder-Ense helységről először 1010 körül maradt ránk oklevélben említés.

Legújabb története[szerkesztés]

Csak a 18. század végén indult meg lassú gazdasági fejlődés Korbachban. Az igazi robbanásszerű növekedés csak a 19. század végén következett be. Hozzájárult ehhez az új vasútvonal megnyitása Kasselbe 1893-ban. Louis Peter gumi- és gumiabroncsgyárat létesített Korbachban. A várost kikerülték a későbbi háborúk, beleértve a két világháborút is. A második világháború után a város népessége rohamosan nőtt, amit az magyaráz, hogy a korábbi német tartományok lakossága elárasztotta a várost.

A gumigyár határozza meg nagyban a város fejlődését a mai napig is. A gyár az iparág egyik meghatározó vállalatának, az Continental AG-nak egyik gyáregysége.

Politikai helyzet[szerkesztés]

Városi tanács[szerkesztés]

A 37 tagú városi tanács képviselőinek megoszlása a 2006. március 26-án megtartott választásoknak megfelelően:

SPD 13 képviselő
CDU 12 képviselő
FWG 5 képviselő
Greens 3 képviselő
FDP 3 képviselő
REP 1 képviselő

Címer[szerkesztés]

A címer a város 1236-ból származó pecsétjéből ered. Az emberalak Paderborn püspöke, aki 1188-ban városjogokat adott Korbachnak, esetleg utóda, Wildrand püspök, aki esküt tett a város népének hűbérurukként 1227-ben. Az említett pecsét nem sokkal később készült. Elterjedt az a hibás értelmezés is, hogy a személy nem más, mint Szent Kilián, a város védőszentje, de ez kevéssé látszik valószínűnek, mert az alak felismerhetően püspököt ábrázol.

A nyolcágú csillag – csak az alsó fele látszik – a waldecki címerek szokásos jelképe, ez az a terület, melyhez Korbach is tartozik, és ennek az az egyszerű oka, hogy a Schwalenberg-Waldeck grófok címeréből származik, akik a város uralkodói voltak a püspök hűbéreseként 1227-től. Az eredeti pecsétben azonban a csillag csak hatágú volt (ennek is csak a fele látszott). Ezt feltehetően azért változtatták nyolcágúra, hogy megegyezzen a grófi címerrel.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Kilianskirche (1450) és Nikolaikirche (1460) gótikus templomok
  • Öreg Állami Iskola (Alte Landesschule) (1579)
  • Középkori pellengér
  • Jó állapotban megmaradt városfalak és gyönyörűen restaurált Öreg Város
  • Néhány középkori kőből épült raktár.
  • Az éjjeliőr ("Nachtwächter") bronzszobra a sétálóutcában
  • Az Arany Ösvény (Goldspur), útvonal az érdekesebb aranybányászathoz kapcsolódó helyekhez és az Eisenberg aranybányászata.
  • Nieder-Ense temploma, épült 1130 és 1140 között, Josias Wolrad Brützel barokk oltárával 1700 körülről.
  • Látogatható aranybánya, mely a középkori aranybányászok életét és munkáját mutja be.
  • Georg-Viktor-Turm (torony), 24 m magas, kiváló kilátással az Uplandra, az Ederberglandra és az Eisenbergen épült vár romjaira.

Fesztiválok[szerkesztés]

  • Kiliansmarkt (Kiliánvásár)
  • Viehmarkt (szarvasmarha vásár)
  • Altstadt-Kulturfest (Az Óváros Kulturális Fesztiválja)
  • Mittelalterlicher Markt (Középkori Vásár)
  • Weihnachtsmarkt (karácsonyi vásár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Stöcker, Hilmar G.: Niederense. Korbach : Stadtarchiv, 1978. 229 S. Waldecksche Ortssippenbücher ; 16

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk a német Wikipedia szócikkén alapul.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Korbach
A Wikimédia Commons tartalmaz Korbach témájú médiaállományokat.