Koppány Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koppány Zsolt
Született1955. augusztus 20. (68 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHegyesi Aranka (h. 1981–)
Foglalkozásaíró, esszéista, kritikus

Koppány Zsolt aláírása
Koppány Zsolt aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Koppány Zsolt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Koppány Zsolt (Budapest, 1955. augusztus 20.–) magyar író, esszéista, kritikus. Híres felmenője Diebold Hermann (1877–1960) 20. századi építész.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Koppány Henrik (1919 k.–1985)[1] és Forgács Hedvig. 1969–1973 között a Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola diákja volt. 1973–1976 között Csepeli Vas- és Fémművek, valamint a Csőgyár és Acélmű fizikai munkása volt.

1976-tól jelennek meg művei. 1976–1977 között könyvesbolti eladó, egyházi kegytárgyeladóként, majd hivatalsegéd lett. 1978–1980 között a Magyar Néphadsereg katonája volt. 1980–1992 között a Pallas Lap- és Könyvkiadó ügyintézője és raktárosaként dolgozott.

1992 óta szellemi szabadfoglalkozású. 1998–2008 között a C.E.T. szerkesztője volt. 2001-2011: a TIT József Attila Szabadegyetem XX. századi magyar költészet-tanára.

Magánélete[szerkesztés]

1981-ben házasságot kötött Hegyesi Aranka balettművész, koreográfussal.

Művei[szerkesztés]

  • Költői színjáték (versek, 1988)
  • Körkép '89 (novella antológia, 1989)
  • Szavak és szenvedélyek (beszélgetésesszék és esszénovellák, 1991)
  • Körkép '92 (novella antológia, 1992)
  • Hétköznapi passió (novellák, elbeszélések, 1992)
  • Algernoni óda. Versek, aforizmák, parabolák / Ólomtelefon. Tragikus komédia egy fölvonásban, 1976–1991; Hatodik Síp Alapítvány–Új Mandátum, Bp., 1994
  • A gondolat birodalma (beszélgetésesszék, esszénovellák, miniesszék, 1994)
  • Könyvháború avagy Anekdota a halhatatlanságról. Lazán fűzött regény, 1987–89; Hatodik Síp Alapítvány–Új Mandátum, Bp., 1994 (Emberhalász könyvek)
  • Hét Évszázad Magyar Költői (antológia, 1996)
  • Akvarell (megtalált versek, 1996)
  • Krisztus után (válogatott versek, 1997)
  • Árnyékban a Megváltó (tárcák, publicisztikák, esszék, interjúk, 1997)
  • A munkanélküliség diszkrét bája (színművek, hangjátékok, filmek, 1999)
  • Az elkésett halott (novellák, elbeszélések, 2000)
  • E-mailen szól a Zarathustra? (publicisztikák, esszék, 2000)
  • Szegény Yorick a Mama csontölén (tárcák, publicisztikák, esszék, 2001)
  • Sírbérlet. Drámák – színpadra és rádióra. 2000–2001; Uránusz, Bp., 2001
  • A hóhérság eszkalációja (publicisztikák, esszék, kritikák, 2002)
  • Az év esszéi (antológia, 2003)
  • Amikor a belgák tolatnak (novellák, 2003)
  • Az öreg tölgy és vastag ága (esszék, 2004)
  • Feltámadás és az élet, avagy Az apokrif sírbatétele. Regény, tetézve drámatöredékkel; CET Belvárosi, Bp., 2006
  • Morbusz és hungarikum (esszék, 2007)
  • Derengő városmúlt egy budapestitől, budapestieknek, budapestiekről. Válogatott és új esszék, történetek, 1991–2011; Kairosz, Bp., 2011
  • Volt egyszer egy Kocsis Zoltán. Hosszú évtized egy géniusz közelében. Esszénovella-füzér; L'Harmattan, Bp., 2018

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Tagságai[szerkesztés]

  • Magyar Írószövetség
  • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
  • Magyar Újságírók Országos Szövetsége
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Budapesti Városvédő Egyesület (alapító tag)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Édesapja gyászjelentése. [2018. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]