Kopasz Detonáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kopasz Detonáta
IUCN kategória: IV (különleges élőhely)
Ország Románia
ElhelyezkedéseBucsony község
Legközelebbi városAbrudbánya
Terület0,24 km²
Felvétel ideje2000
Kopasz Detonáta (Románia)
Kopasz Detonáta
Kopasz Detonáta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 16′ 38″, k. h. 23° 11′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 38″, k. h. 23° 11′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kopasz Detonáta témájú médiaállományokat.

A Kopasz Detonáta (románul Detunata Goală) kopár bazaltszikla-képződmény Romániában, a Fehér megyei Bucsony község területén; 1,2 kilométer távolságra található párja a növényzettel borított Fürtös Detonáta(wd) (Detunata Flocoasă). Az 5/2000 számú törvény értelmében országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősül.[1]

Jókai Mór rajza

Elnevezése[szerkesztés]

A román neve a 'mennydörgés, villámlás' jelentésű szóból származik, ami a leomló kőzetoszlopok hangjára utal.[2] 1941-ben a honvéd Térképészeti Intézet kezdeményezte a történelmi Magyarország földrajzi neveinek egységesítését, előtérbe helyezve a magyarosítást; a Detonáta számára a Kőorgona nevet javasolták, ez azonban nem honosodott meg.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Abrudbányától keletre, a Torockói-hegységben található,[4] Bucsony község területén, a község központjától 3 kilométerre északkeleti irányban.[5] Abrudbányától a DN74-es főúton(wd) Bucsumcserbnél letérve lehet elérni Bucsony falut,[6] ahonnan gyalogosan, a templom mellett induló jelzett turistaúton lehet a Detonátákat megközelíteni.[7]

Jókai Mór idejében az út Abrudbányától a Detonátáig lóháton két és fél óra hosszat tartott.[8]

Keletkezése[szerkesztés]

A bazaltkúpok a pliocén végén – negyedidőszak elején bekövetkezett vulkáni tevékenység eredményeképpen jöttek létre.[9] A hatszögű oszlopok az az izzó magma hűlése miatti feszültség hatására alakultak ki.[2]

Keletkezéséshez több legenda kapcsolódik. Az egyik szerint egy dák lány beleszeretett egy tündérfiúba, a fiú apja ellenezte ezt a szerelmet, és megölte a lányt, a fiú pedig megölte az apját. Az ég haragjában sziklákká változtatta a gyilkosokat.[10] Egy hasonló történetben a lány tündér, a fiú pedig óriás.[11] Egy másik legenda szerint a Detonátákat két óriáslány építette játékból.[12]

Leírása[szerkesztés]

Az orgonasípokhoz hasonló alakzat egymás mellett sorakozó szögletes bazaltoszlopokból áll, amelyek ívelten meghajlanak. A bazalt színe feketébe hajló sötétszürke, anyaga plagioklász földpát, augit és magnetit (más források szerint olivin) keveréke. Az egyes oszlopok átmérője mintegy 95 centiméter, magasságuk 15-20 méter. Az oszlopok körül sziklatörmelék található; a sziklák tetejére ösvény vezet fel. A sziklafal 75 méter magas, legmagasabb pontja a tengerszint felett 1158 méteren helyezkedik el. A sziklaplató nyugati oldalán ered a Detonáta-patak.[5][6][7][13][14][15][16]

„ Az ember lelke elvész e látvány előtt! El tudnék ott reggeltől estig ülni, és bámulni magam elé és nem gondolkozni semmit, ott járna a lelkem minden egyes kövön, e roppant világoskék oszlopsoron végig; miknek egyik oldalát a nap aranyszínre festi, az egymás fölé hajló bazalt kőbálványok csarnokain, miket rétegenkint tördel alább-alább a vihar és az idő.
Olyan fenségesen emelkedik a természetalkotta remekmű egyenesen ki a földből, mint egy óriási templom homlokzata, ezernyi ezer karcsu oszlopával, mikből ha egy sor letört, mögötte látszik a másik; alant száz ölnyi távolban elomolva hevernek a legrégibb romok, most már páfránytól benőve, mohával takarva, mik egykor e tündérépület előfalát képezék. 		”
– Jókai Mór[8]

Növényvilága[szerkesztés]

A védett terület déli, nyugati és északi oldalát elsősorban közönséges jegenyefenyőkből (Abies alba), kisebb mértékben közönséges lucfenyőkből (Picea abies) álló erdő borítja, a keleti oldalán bükkfákból és tűlevelűekből álló erdő található. A védett területén nyugati részén található bazaltoszlopok között moha, málnabokrok, hegyi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) és Janka-liliom (Lilium Jankae) nő. A Detunáta nyugati fala növényzet nélküli; innen kapta a "kopasz" nevet.[5]

Turizmus és természetvédelem[szerkesztés]

A 19. század közepén már ismert kirándulóhely volt; leírása szerepel De Gerando Ágost 1845-ben kiadott La Transylvanie et ses habitants című könyvében.[17] 1852-ben I. Ferenc József király is meglátogatta.[15] 1893-ban az Erdélyi Kárpát-egyesület menedékházat épített a Detonáta gerincének északi oldalán.[18][13]

Tulogdy János 1927-ben megjelent Természeti kincseink védelme Erdélyben című cikkében javasolta többek között a Detunáta védelem alá helyezését;[19] ez azonban csak 1936-ban történt meg.[5] 2000-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.[1]

A művészetben[szerkesztés]

Jókai Mór 1858-ban erdélyi utazása során felkereste a Detonátát is, ennek emlékét őrzi More patrio, regényes kóborlások Erdélyben című útleírásának egy részlete és rajza a Kopasz Detonátáról,[20] illetve a keletkezés legendáját feldolgozó A detonátai óriások című költeménye.[21]

Szentimrei Jenő A Detonáta orgonája című verse 1929-ben jelent meg a Pásztortűz hasábjain.[22]

Ludwig Rohbock (1824–1893) metszeten,[23] Gruzda János (1881–1953) olajfestményen örökítette meg a sziklaalakzatot.[24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
  2. ↑ a b Veres Zsolt: A mennydörgő Detunáta. akovekmeselnek.hu (Hozzáférés: 2023. április 28.)
  3. ↑ Kiss Jenő: Hegynevek a történelmi Magyarországon. Magyar Nyelv, XCIII. évf. 1. sz. (1997. március)
  4. ↑ A Kárpát-medence földrajza. Főszerk. Dövényi Zoltán. Budapest: Akadémiai. 2012. 262. o. ISBN 978 963 05 9281 9  
  5. ↑ a b c d Cornel Gheorghe Resiga: Prezentarea, amenajarea si exploatarea turistica a ariilor protejate. Studiu de caz - Rezervatia geologica Detunata Goala. pangeea.uab.ro (Hozzáférés: 2023. április 28.)
  6. ↑ a b 2311. Detunáta (Erdély) (GCBA06). geocaching.hu (Hozzáférés: 2023. április 28.)
  7. ↑ a b Vas Géza: Erdély tájain – Jöjjön velünk a Detonátára! Szabadság, (2011. május 28.)
  8. ↑ a b Jókai Mór: Magyarhon szépségei. Budapest: Franklin-Társulat. 1910.  
  9. ↑ Csűrös István: A Nyugati-Szigethegység élővilágáról. Bukarest: Tudományos és enciklopédiai. 1981. 19. o.  
  10. ↑ Száz történelmi rege. Összegyüjté Kőváry László. Kolozsvár: Stein János. 1857.  
  11. ↑ Legenda Detunatelor - o poveste cu zâne și uriași. romaniamama.ro (2020. április 23.) (Hozzáférés: 2023. április 28.)
  12. ↑ Magyar Zoltán: A mitikus előidők teremtményei (Óriásokról szóló mondák a magyar folklórban). Erdélyi Múzeum, LXXX. évf. 2. sz. (2018)
  13. ↑ a b Orosz Endre: Az E. K. E. kirándúlása a Detonátára. Erdély, XXIII. évf. 7–12. sz. (1914)
  14. ↑ Kőváry László: Erdélyország statisztikája. Kolozsvár: Tilsch János. 1847.  
  15. ↑ a b Kővári László: Erdély földe ritkaságai. Kolozsvár: [Királyi Lyceum-nyomda]. 1853.  
  16. ↑ Herepei Károly, Gáspár János: Alsófehér vármegye földrajzi és földtani leírása. In Alsófehér vármegye monografiája. Nagy-Enyed: Alsófehér vármegye közönsége. 1896.  
  17. ↑ A. De Gerando: La Transylvanie et ses habitants. Paris: Imprimeurs-Unis. 1845.  
  18. ↑ Jellinek János: A magyar természetjárás története. Budapest: Budapesti Túrista Egyesület. 1939. 45. o.  
  19. ↑ Ajtay Ferenc: Dr. Tulogdi János. Művelődés, (1972. április)
  20. ↑ Jókai Erdélyben. Összeállította Tabéry Géza és Incze Ernő. Oradea Mare: Sonnenfeld. 1925.  
  21. ↑ Jókai Mór: Költemények. Budapest: Révai Testvérek. 1904. = Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás, 98-99.  
  22. ↑ Galambos Ferenc: Pásztortűz repertórium : 1921-1944. mek.oszk.hu (1964)
  23. ↑ Detunata Gola Erdélyben. konyvmanufaktura.hu (Hozzáférés: 2023. április 28.)
  24. ↑ Detunata by Janos Gruzda. www.artnet.com (Hozzáférés: 2023. április 28.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kopasz_Detonáta&oldid=26064209”